Râmnicu Sărat
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Râmnicu Sărat | |||
 |
|||
| Városháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Munténia | ||
| Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Buzău | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Polgármester | Viorel Holban | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 38 805 fő (2002) +/- | ||
| Népsűrűség | 4678 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 118 m | ||
| Terület | 8,77 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Râmnicu Sărat
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 22′ 48″, k. h. 27° 3′ 36″ | |||
Râmnicu Sărat (németül: Rümnick vagy Rimnik) municípium Buzău megyében, Munténiában, Romániában, a DN2 főút mentén.
A település első írásos említése 1439-ből való, Vlad Dracul gróf uralkodása idejéből.
1574-ben már mint város említik az okiratok.
A város környékén zajlott le, 1789-ben, az 1787–1792-as orosz-török háború egyik csatája, amit az oroszok nyertek Szuvorov herceg vezetésével (Rymniki csata).
Tartalomjegyzék |
Címer [szerkesztés]
A város címerei az I. világháborút követően:
Lakosság [szerkesztés]
Etnikai alapon a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 36,998 lakos, (95.28%)
- Romák: 1,795 lakos, (4.62%)
- Olaszok: 11 lakos, (0.02%)
- Görögök: 9 lakos, (0.02%)
- Németek: 4 lakos, (0.01%)
- Zsidók: 3 lakos, (0.0%)
- Magyarok: 3 lakos, (0.0%)
- Törökök: 3 lakos, (0.0%)
- Szerbek: 1 lakos, (0.0%)
- Lengyelek: 1 lakos, (0.0%)
Hírességek [szerkesztés]
- Petre Antonescu (1873 - 1965), építész, pedagógus, történelmi épületek restaurátora, akadémikus, a Bukaresti Diadalív tervezője
- Traian Săvulescu (1889 - 1963), biológus, botanikus, a román fitopatológiai iskola megteremtője, akadémikus
- Saul Steinberg (1914 – 1999), grafikus, rajzai a The New Yorker hasábjain jelentek meg
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Galéria [szerkesztés]
-
Vasútállomás
-
A város egyik iskolája
-
A város főtere
-
Az 1989-es forradalmárok emlékműve
-
Az 1789-es csata helyszíne
