Galaci kikötő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galaci kikötő
Galaţi port.jpg
A galaci kikötő egy része
Koordináták: é. sz. 45° 26′ 27″, k. h. 28° 04′ 34″
Ország Románia
Város Galac
Földrajzi hely Duna romániai szakasza, bal part
Alapítva 1837 (szabad kikötő státusz)
Területe 0,86 km²
Rakpartok hossza 7065 m[1]
Forgalma 5,13 millió tonna (2011)[2][3] 3,98 millió tonna (2012)[2][3]
Elhelyezkedése
Galaci kikötő (Románia)
Galaci kikötő
Galaci kikötő
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 26′ 27″, k. h. 28° 04′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 27″, k. h. 28° 04′ 35″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galaci kikötő témájú médiaállományokat.

A Galaci kikötő Románia legnagyobb folyami kikötője, és a konstancai után a második legnagyobb kikötő az országban.[4] Közigazgatásilag Galac (Galați) része, és a megye, illetve a város gazdaságának meghatározó szereplője. A kikötő működtetője a Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága (románul: Administrația Porturilor Dunǎrii Maritime), melynek székhelye Galacon van, és a brăilai, illetve tulceai kikötőket is üzemeltet.[5]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galac látképe (jobb felső sarokban a kikötővel)

A kikötő jelentős része Galac városának területén, a település központjától keletre, a Duna bal partján, torkolatától pedig kb. 160 km távolságra fekszik. A kikötőtől nem messze keletre ömlik a Prut a Dunába.

A Szeret és a Duna összefolyásától délre, a Duna bal partján található az ércek mozgatására fenntartott kikötőrész, mely az ArcelorMittal Galați kohászati kombinát kiszolgálására jött létre. Ez a rész közigazgatásilag Brăila megyéhez tartozik.[6]

Összeköttetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kikötő közúton és vasúton is megközelíthető. A vasúti összeköttetés a közeli kohászati művek miatt is jelentős, a kikötő területén 12 348 m hosszúságú sín található.[1] A kikötőt és a Duna túlpartján levő I.C. Brătianu-t kompjárat köti össze.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kikötő 1906-ban. Bal oldalon a kikötőigazgatóság épülete látható

Galac kikötőváros már a középkortól a nemzetközi kereskedelem egyik állomása volt. A Duna és a Szeret folyók találkozásánál fekvő várost több európai kereskedelmi útvonal is érintette, így sokáig a hal- fűrészáru ki- és berakodásának helyszíne volt. A genovaiak is megfordultak a vidéken, és a város 1395 és 1445 között Caladda néven a Genovai Köztársaság egyik kikötője lett.[7][8] Amikor a törökök 1484-ben elfoglalták Kiliát, Galac maradt a Moldvai fejedelemség egyetlen kikötője, amely nem csak belföldi kereskedelmet folytatott, hanem Lengyelország és a Török Birodalom között is közvetítő szerepe volt.[9] Később a török uralom alá kerülő két román fejedelemség (Moldva és Havasalföld) termelői és kereskedői itt köthették meg üzleteiket. A 18. században a kikötőváros az Oszmán Birodalom egyik jelentős folyami kikötője lett, felépültek az első raktárak és hajókészítő műhelyek, melyek a birodalmi flottát is ellátták. Miután 1829-ben felszámolták a román fejedelemségek fölötti török kereskedelmi monopóliumot, a kikötő és a város jelentős fejlődésnek indult. 1856-1948 között Galac volt az Európai Duna Bizottság központja, és a két világháború között 20 országnak volt a városban diplomáciai képviselete. 1837-ben a létesítmény szabad kikötő rangot kapott. A kommunizmus évei alatt Galac az ország acélgyártásának központja lett, melyben a kikötő jelenléte is meghatározó szerepet játszott. A kohászati kombinát 1963 és 1966 között épült fel, ami a kikötő fejlődését is maga után vonta. Jelenleg Románia első számú folyami kikötőjének számít, mely elsősorban a régió gazdaságának szolgálatában áll.[10]

Tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A galaci létesítmény Románia második legnagyobb kikötőjének számít, és ennek értelmében tevékenységi köre is igen átfogó. Az import- és exportcikkek mozgatása mellett a hajógyártásnak és karbantartásnak is fontos szerepe van. A galaci kohászati kombinát nyersanyagai, illetve az ott gyártottak is a kikötőben kerülnek ki- és behajózásra. Ugyanakkor kisebb mennyiségben a fűrész- és az ömlesztett áru (kőszén, koksz, gabonafélék), illetve a kőolajtermékek is a forgalom részét képezik. A konténerforgalom azonban elenyésző.[11][12][1][13]

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A statisztikai adatok szerint a 2005-ös volt a legforgalmasabb kikötői év, amikor 5264 tengeri és folyami hajón összesen 10 544 000 tonna rakomány fordult meg a létesítmény területén. Ezt csökkenés, majd kisebb növekedés (2007-ben) követte, 2008-tól azonban kisebb-nagyobb időszakos növekedés mellett folyamatos a forgalom csökkenése, ami többek között a 2008-ban kezdődő gazdasági válságnak is betudható. 2012-ben 1725 hajó és 3,98 millió t rakomány fordult meg a galaci kikötőben.

Kikötőforgalmi statisztikák 1991 és 2012 között:

Kikötői forgalom[3] Folyami forgalom Tengeri forgalom Összesen
Év 1000 tonna Hajók száma 1000 tonna Hajók száma 1000 tonna Hajók száma
1991 4182 2075 1051 311 5233 2386
1992 3227 1775 829 371 4056 2146
1993 5125 2580 875 354 6000 2934
1994 5865 2929 1018 416 6883 3345
1995 5995 2545 942 416 6937 2961
1996 6351 3177 800 359 7151 3536
1997 8034 4096 769 352 8803 4448
1998 8716 4581 796 350 9512 4931
1999 7859 4373 910 369 8769 4742
2000 6860 3906 1191 519 8051 4425
2001 5987 3196 893 390 6880 3586
2002 7316 3518 1178 509 8494 4027
2003 7553 4036 1419 612 8972 4648
2004 8342 4141 1189 554 9531 4695
2005 9380 4722 1164 542 10 544 5264
2006 8529 4587 1162 470 9691 5057
2007 8430 4614 1629 548 10 059 5162
2008 7096 3739 1775 586 8871 4325
2009 2964 1737 1802 482 4766 2219
2010 4588 2429 1764 454 6352 2883
2011 3540 1945 1595 469 5135 2414
2012 2672 1338 1317 387 3989 1725

Alegységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kikötőnek több alegysége van, melyek többnyire egy adott iparágat látnak el. Az egyes részlegeket külön vállalatok működtetik.[1] A kikötőigazgatóság épülete Galac történelmi központjától délkeletre, a régi kikötő területén található, ahol jelenleg személyszállító hajók és a kikötői hatóságok hajói kötnek ki.

Dokkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város keleti részén található, külső része a Duna partján, belső rakpartjai pedig a belsőmedence mentén terül el. A 169 331 m² kiterjedésű részlegen többnyire ömlesztett rakományt, csomagolt árut, ipari berendezéseket, élelmiszerárut rakódnak le. A rakományok tárolására 67 137 m² szabadtéri és 17 940 m² beltéri tárolóhely áll rendelkezésre. A dokk-kikötő területén 2619 m vasúti sín található, és a részleg egy saját mozdonnyal is rendelkezik.[14] [15]

Új medence[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új medence a dokk-kikötőtől keletre, a hajógyár szomszédságában fekszik. A 334 464,470 m² alapterületű kikötőrészből 73 967 m² a kikötő melletti Galaci Szabad Övezetben (Zona Liberă Galați)[16] részét képezi, mely befektetőknek kínál bérelhető területeket. Az új medence rakpartjain összesen 6474 m vasúti sín segíti az áruszállítást. A kikötőrészben legfeljebb 15 000 DWT holtsúlyú hajók köthetnek ki: közvetlenül a Duna mellett 8, egyenként 110 m hosszú kikötőhely (amiből 3 a Szabad Övezetben), a medence belső partjain pedig 2, egyenként 105 m hosszúságú kikötőhely található. Az új medence dokkjain vasipari termékeket, ömlesztett árut (szén, koksz, ércek, építőanyagok), fűrészárut, általános árut, ipari berendezéseket és élelmiszerárut rakódnak ki, illetve hajóznak be. Ezeknek egy 131105 m² területű szabadtéri és egy 46 303 m² fedett raktárrészleg van fenntartva.[17] [18]

Érckikötő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A galaci kohászati kombinát, a kikötő egyik legjelentősebb ügyfele

A kikötő egyik meghatározó alegysége az érckikötő, mely közvetlen összeköttetésben áll a galaci kohászati kombináttal, amely itt bonyolítja le a vízi úton érkező és elszállított nyersanyagok, illetve termékek behajózását, kirakódását. A kikötőrész a Duna és a Szeret folyó találkozásánál, Galactól délre fekszik. Az érckikötőben 16 kikötőhely, 16380 m² rakodóterület és 41 565 m² raktárterület áll a különböző rakományok (szén, mészkő, ércek, vasipari termékek) rendelkezésére. [19][6][20]

Galaci hajógyár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajógyár 1978-ban
A Svéd Parti Őrség egyik hajója, melyet a galaci hajógyárban készítettek

A hajógyártás mindig is fontos ágazata volt a kikötő gazdaságának. A kikötővárosban már a középkortól készítenek hajókat kisebb-nagyobb műhelyekben. A 19. században végül a kis műhelyeket végül felváltotta egy új hajógyár, melyet 1893-ban alapítottak Şantierul Naval Fernic Galați néven. A tengeri szállítóeszközök építése egyre jelentősebb lett az évek során, és a Tengerészeti Tervezőintézet is áttette székhelyét Bukarestből Galacra. Az 1970-es évek végén a hajógyár 477 vízi járművet épített (uszályok, tartályhajók, vontató- és halászhajók). 1975 után készültek el a gyár legnagyobb technológiai megvalósításai, köztük a hét tengeri fúrótorony is, melyek mai napig is működésben vannak.[21]

1994-ben a holland Damen Shipyards Group együttműködési szerződést kötött a hajógyárral, melyet teherhajók hajótestének elkészítésével bíztak meg. A sikeres együttműködés eredményeképpen 1999-ben a galaci létesítmény a Damen Group részévé vált, és modern hajógyárrá alakult.[21] A gyár négy részlegén különböző nagyságú és típusú hajót készítenek, melyek akár a 60 000 DWT holtsúlyt is elérhetik.[22][23] 2012-ben a hajógyárnak 1994 alkalmazottja volt, és 72 800 000 euro forgalmat bonyolított le.[24] Az 1999-es átalakulástól 2012-ig 285 hajó készült a gyárban (92 áruszállító, 152 vontató- és rakodóhajó, uszály, ponton, illetve 41 egyéb típusú hajó).[24]

Kőolaj terminál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új medence mellett elhelyezkedő, mintegy 50 000 m² kiterjedésű kőolaj terminál a különböző kőolajtermékek kirakodását, ülepítését, átrakodását és tárolását végzi. A terminálból olajszállító teherautókra, vasúti tartályvagonokra, tartályhajókra és uszályokra kerül az ide érkező áru.[25]

Balesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Transilvania 1967-ben a konstancai kikötőben
  • A Transilvania motoros hajót 1938-ban építette a dán Burmeister & Wain hajógyár. A Fekete- és Földközi-tengeren közlekedő sétahajó 1979 márciusában Galacra érkezett, hogy nagyobb javításokat végezzenek rajta. Ugyanazon év szeptember 9-én a vízszint csökkenése miatt elszakadtak kötelei és a vízbe fordult, majd elsüllyedt. Egy részét már 1983-ban, a többit pedig 2009 és 2010 között emelték ki a vízből.[26]
  • 1989. szeptember 10-én történt a román folyami hajózás történetének legnagyobb tragédiája, amikor egy, a kikötőből Grinduba induló személyszállító hajó összeütközött egy bolgár uszállyal. A Mogoşoaia kapitányának már nem volt ideje kitérni az ütközés elől, a hajó oldalára borult, és az uszály átgázolt rajta. A személyszállító hajó percek alatt elsüllyedt, a fedélzeten tartózkodó több mint 200 ember és a 9 fős legénység odaveszett, és csak 16 személy élte túl a balesetet.[27][28][29]
  • 1990 nyarán az aszály miatt ingadozott a Duna szintje, ezért a Slatina legénységének ki kellett volna engednie a kikötött hajó köteleit, hogy az ne dőljön meg. Mivel a legénység ezt elmulasztotta, augusztus 14-én az 1973-as galaci gyártású hajó jobb oldalára dőlt és elsüllyedt. A dunai hajózásra veszélyt jelentő roncsokat 2013-ban emelték ki a folyómederből.[30][31]
  • 1998. augusztus 23-án az alacsony vízszint és az erős szél miatt felborult, majd elmerült a legénység és rakomány nélkül kikötött Oradea tolóhajó.[32] A hajózást veszélyeztető roncsot még azon év szeptemberében kiemelték a kikötőmederből.[33]
  • 2013. június 22-én egy bitumennel teli máltai tartályhajó fordulási manővert hajtott végre, amikor nekiütközött, és elsodort egy, a part mellett horgonyzó pontont, illetve egy hajót. A balesetben csak anyagi kár keletkezett.[34][35]

Környezetszennyezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kikötői tevékenység okozta szennyeződések kezelésére a kikötőigazgatóság 2013-ban két többfunkciós tisztító hajót helyezett üzembe: egyik Tulcea, a másik pedig Galac kikötőjét tisztítja meg a szennyeződésektől.[36] Másik mellékhatása a létesítmény működésének a zajszennyezés, mely főleg az új dokkok és a hajógyár, illetve az acélgyári rakpart területén érezhető. Ezeken a kikötőrészeken akár 70 dB(A) is lehet a hangerősség.[37]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Dunai szállítási útmutató - Dunai kikötők (pdf). Romanian Intermodal Association, 2010-2011. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  2. ^ a b Luca, Cristinel: A 2012-es kikötői forgalom 15 millió tonnával kevesebb, mint amire számítottak. Presa Galați, 2013. május 10. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (románul)
  3. ^ a b c Kikötőforgalmi statisztikák (1991-2012). Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
  4. Románia belvízi kikötői. Román Belvízi Kikötők Szövetsége (Uniunea Porturilor Interioare Româneşti). (Hozzáférés: 2013. július 22.) (angolul)
  5. A kikötőigazgatóság honlapja. Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul) (angolul)
  6. ^ a b Érckikötő. Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  7. Genovai kolóniák a középkori Románia területén. researchomnia.blogspot.com, 2013. március 21. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (olaszul)
  8. A Genovai Köztársaság térképe. (Hozzáférés: 2013. július 23.)
  9. Galac története. Universitatea „Dunărea de Jos” Galați. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  10. Portul Galați (1). (Hozzáférés: 2013. július 22.) (románul)
  11. Új medence - forgalom. Román Belvízi Kikötők Szövetsége. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  12. Dokkok - forgalom. Román Belvízi Kikötők Szövetsége. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  13. Portul Galați (2). (Hozzáférés: 2013. július 22.) (románul)
  14. Dokkok - általános adatok. Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  15. A dokk-kikötő térképe (jpg). Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
  16. A Galaci Szabad Övezet honlapja. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
  17. Új medence - általános adatok. Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  18. Új medence (térkép) (jpg). Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
  19. Romportmet SA. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  20. Érckikötő (térkép) (jpg). Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
  21. ^ a b A hajógyár története. Damen Hajógyár. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (angolul)
  22. A hajógyár termékei. Damen Hajógyár. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
  23. Létesítmények. Damen Hajógyár. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
  24. ^ a b 2012-es hajógyári adatok. Damen Hajógyár. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (angolul)
  25. A kőolaj terminál honlapja. Unicom Group. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  26. A Transilvania története. marinarii.ro. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  27. A Mogoşoaia tragédiája. marinarii.ro. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  28. Ciobotaru, Ticu: A „Mogoşoaia” hajótörése - egy elfeledett tragédia. România Liberă, 2012. szeptember 11. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  29. 20 év telt el a legnagyobb dunai katasztrófa óta (videófelvételekkel). PRO TV, 2009. szeptember 10. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  30. Ciobotaru, Ticu: A Slatina ócskavas sorsára jutott. România Liberă, 2013. május 5. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  31. Ciobotaru, Ticu: Késik a Slatina kiemelése. România Liberă, 2012. július 6. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  32. Galacnál elsüllyedt az Oradea tolóhajó. Evenimentul Zilei, 1998. augusztus 24. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  33. Kétmilliárd lejes zárlat Chelu-nak. Ziarul de Iaşi, 1998. november 27. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  34. Baleset a galaci kikötőben: egy máltai olajszállító dokkal és hajóval ütközött. Adevărul, 2013. június 22. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (románul)
  35. Kikötői balaeset Galacon. Egy tartályhajó egy pontonnak és egy hajónak ütközött (videóval). PRO TV. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  36. A kikötőigazgatóság két többfunkciós tisztító hajót kapott. Agerpress, 2013. április 4. (Hozzáférés: 2013. július 23.) (románul)
  37. Zajszennyeződési térképek. Dunai Tengeri Kikötők Igazgatósága, 2010. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (románul)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]