Havasi cirbolyafenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Havasi cirbolyafenyő
Cirbolyafenyő az osztrák Dachsteinban
Cirbolyafenyő az osztrák Dachsteinban
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Pinus
Alnemzetség: Strobus
Fajcsoport: Quinquefoliae
Fajsor: Cembrae
Faj: P. cembra
Tudományos név
Pinus cembra
L.

A havasi cirbolyafenyő (Pinus cembra) egy, a holarktikus övezetben nagy területen megtalálható fenyőfaj, a répafenyő nemzetség selyemfenyő fajcsoportjában a cirbolya alcsoport névadó faja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elterjedése

Európában főleg hegyeken nő. A Felvidéken a mai Szlovákiában, a Magas-Tátrában a cirbolyafenyő (Pinus cembra) nagy tengerszint feletti magasságokban nő (1820 m-ig). Állományban lucfenyővel és vörösfenyővel elegyedik. Nagyobb magasságban jellegzetes látványt nyújtanak a bércek törpefenyő-bokrai közül kiemelkedő magányos, viharokkal dacoló egyedei. Közeli rokona, a szibériai cirbolyafenyő, amit egyes rendszertanokban alfajának tekintenek, Ázsia északi részén a tajga egyik fő fafajaként hatalmas erdőket alkot az Uráltól egészen a Bajkál-tón túl.

[szerkesztés] Jellemzése

Magassága 35–40 méter, törzsének átmérője akár 1,6 méter is lehet.

Fényes tűlevelei kb. 9 centiméteresek, tömött csomókban ötösével állnak. Külső oldaluk zöld, a belső kékesszürke. A fa koronája sűrű, kúp alakú, a fiatal kéreg sima és szürke, az öreg szürkésbarna, barázdált. Tobozai 8–13 centiméteresek, egyenesen felfelé állnak, fiatalon ibolyaszínűek, később vörösesbarnák.

Olyan helyeken él, ahol az évi középhőmérséklet a fagypont alatt van, és évente csak 60–70 fagymentes nap van. Nagyon jól bírja a hideget, és a lucfenyőnél lényegesen jobban ellenáll a viharoknak és a hószakadásnak.

Magvai nehezek, tehát nem a szél terjeszti őket, hanem a madarak. A fenyőszajkó például a sziklák repedéseibe rakja a cirbolyafenyő magvait.

[szerkesztés] Életmódja

Átlagosan 500–700 évig él.

[szerkesztés] Alfajok, változatok

  • szibériai cirbolya (Pinus cembra ssp. sibirica)

[szerkesztés] Forrás

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken