Fejér Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejér Lipót
Fejér Lipót.jpg
Fejér Lipót
Életrajzi adatok
Született 1880. február 9.
Pécs
Elhunyt 1959. október 15. (79 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Kutatási terület a Fourier-sorok elmélete, interpoláció- és függvényelmélet
Munkahelyek
Ferenc József Tudományegyetem tanár (1905–1911)
Budapesti Tudományegyetemen tanár (1911–1959)
Akadémiai tagság MTA; l. 1908; r. 1930; t. 1946; ig. 1946–1949; r. visszaminősítve 1949
Fejér Lipót (állva) C. Carathéodory matematikussal 1900 körül
Fejér Lipót a középső sorban jobb oldalon

Fejér Lipót (Pécs, 1880. február 9.Budapest, 1959. október 15.[1]), eredeti nevén Weisz Lipót (1900-ig), magyar matematikus, az MTA tagja.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér Lipót 1880. február 9-én született, Pécsett, a Szent Mór utca 3. alatti lakásban. Weisz Leopold néven lett anyakönyvezve. A pécsi főreálba járt, ám rosszul teljesített, (a matematika volt leggyengébb tantárgya,) így mikor a felfogadott korrepetitor sem tudott segíteni, apja kivette az iskolából. Ekkor apja üzletében segédkezett. Később mégis folytatta tanulmányait a főreálban, hol Maksay Zsigmond lett matematikatanára. Maksay nemcsak megszerettette Fejérrel a matematikát, hanem ápolta addig szunnyadó tehetségét is. Ösztönzésére (14 évesen) rendszeres olvasója és feladatmegoldója lett a KöMaLnak. A lap szerkesztője, Rátz László többször jelezte: „Weisz Lipót megint nagyon szép megoldást küldött ”.

1897-ben érettségizett, majd apja nyomására - aki azt szerette volna, hogy Fejérből mérnök legyen, mivel úgy meg tud élni - beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetemre. Itt Kürschák József és Kőnig Gyula előadásait hallgatta. Fél év múlva átiratkozott az egyetem ún. Egyetemes Szakosztályába, hol matematika-fizika szakos középiskolai tanárképzés folyt. Hamarosan a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárképző szakára ment át. hol Eötvös Loránd és Beke Manó voltak tanárai. Harmadik egyetemi évét Berlinben töltötte, hol Hermann Amandus Schwarz volt mestere. Ő az egyik előadásában azzal az elemi tétellel foglalkozott, miszerint adott hegyesszögű háromszögbe berajzolt háromszögek közül a talpponti háromszög a legkisebb kerületű és ezt a bizonyítást 6 tükrözéssel végezte. Az előadás végén Fejér megmutatta professzorának, hogy ez a bizonyítás 2 tükrözéssel is elérhető. Ugyancsak Schwarz előadásain ismerkedett meg a Fourier-sorok problémájával. Professzora szerint ez megoldhatatlan, ám Fejér nem így gondolta. 1900-ban a Francia Tudományos Akadémia lapjában, a Comes Rendus-ben tette közé a Fourier-sorok lezártnak hitt elméletének továbbfejlesztéséről, új összegzési eljárásáról szóló tanulmányát. Ez alapozta meg nemzetközi hírnevét, s Henri Poincaré ekkor figyelt fel rá. Ugyanebben az évben (1900-ban) keresztelkedett ki, és változtatta meg nevét Fejér Lipótra. Ez a döntése azt eredményezte, hogy professzora, Schwarz - aki szintén zsidó származású volt - ezt a közös gyökerek megtagadásának vette, s megszakította vele a kapcsolatot. 1902-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a Fourier-sorok dolgozatával.

Ezután Göttingenbe ment, hol David Hilbert előadásait hallgatta. Hazatért, s itthon a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapott munkát, mint repetitor (gyakorlatvezető). Fizetést viszont - mivel ez a munka nem számított állásnak - nem kapott , így elfogadta Farkas Gyula, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikus professzorának felkérését. Kolozsváron az egyetem magántanára, majd 1906-ban adjunktusa lett.

Bár 1911-ben a kolozsvári egyetem rendes tanárává választotta, mégis, még ugyanebben az évben elfogadta kinevezését a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol az egyik Matematikai Tanszék professzora lett. Sokan ellenezték ezt zsidó származása miatt, de végül Eötvös Loránd közbenjárására elfogadták. [2] Fejér élete végéig a budapesti egyetemen tanított, s olyan kiválóságok voltak tanítványai mint Neumann János, Pólya György, Erdős Pál, Turán Pál, Rényi Alfréd, Kalmár László, Riesz Marcell (Riesz Frigyes szintén matematikus testvére) és Lánczos Kornél.

Számos hazai (Corvin-koszorú, majd Kossuth-díj) és nemzetközi díjat, valamint elismerést kapott. 1933-ban a 4 legkiválóbb európai tudós egyikeként meghívták a chicagói Világkiállításra. A világkiállítás után 15 amerikai egyetemen tartott nagy sikerű előadás-sorozatot.

1940-es években számos külföldi állásajánlatot kapott, mivel ki akarták menteni az egyre fenyegetőbb hazai politikai viszonyok közül. Ő azonban még ekkor is ragaszkodott szülőhazájához. Ám a nyilas hatalomátvétel (1944. október 16.) után katedrájától megfosztották, kényszernyugdíjazták, mint a nemzettől idegen elemet. Be kellett vonulnia budapesti gettóba, ahol őt is a Vöröskereszt által védett Tátra utcai házba zsúfolták be. Ez a védettség nem jelenthetett sokat, mivel 1944 karácsonyán, a ház többi lakójával együtt, Fejér Lipótot is besorolták az egyik Duna-parti kivégzésre vezényelt csoportba, de végül is őt egy honvédtiszt kimentette e menetből. Az átélt borzalmak csak ártottak neki. Szellemi képességei saját bevallása szerint romlottak, házát lebombázták, mindene odaveszett. Régi barátai, korábbi tanítványai segítették pénzadományokkal és élelmiszercsomagokkal. Mikor 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták, a következőket mondta: „Nagyrészt tanítványaimnak köszönhetem, hogy el nem pusztultam”.

1959. október 15-én hunyt el Budapesten. Halála után Turán Pál két vaskos kötetben tette közzé életművét.

Munkássága a matematika számos területén meghatározó jelentőségű. Kutatásának fő területei: a Fourier-sorok elmélete, az interpoláció- és a függvényelmélet. A Fourier-sorok analízisén kívül jelentős eredményeket ért el a konstruktív függvénytanban (Fejér-interpoláció és mechanikus kvadratúra) és a komplex függvénytanban. A róla elnevezett Fejér-tétel a Fourier-sorok összegezhetőségére vonatkozik. Riesz Frigyessel kidolgozta a konform leképzések alaptételének legrövidebb bizonyítását. Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Csillag Pál, Egerváry Jenő, Erdős Pál, Fekete Mihály, Kalmár László , Lukács Ferenc, Pólya György, Riesz Marcell, Szász Ottó, Szegő Gábor, Szidon Simon, Turán Pál).

Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni.” (Ottlik Géza)

Főbb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sur les fonctions bornées et integrables. Comptes-Rendus des l'Academie des Sciences, 1900.
  • Vizsgálatok a Fourier-féle sorok köréből. Mat. és Term. tud. Ért., 1902.
  • A folytonos függvények Fourier-féle sorának singularitásairól. Budapest : Franklin, 1910.
  • Hatványsorok többszörösen monoton együtthatósorozattal. Budapest : Franklin, 1936. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Értesítőjéből.)
  • Approximáció interpoláció útján. Budapest, Akadémiai Ny., 1953. (Approximation durch Interpolation Klny. az Első Magyar Matematikai Kongresszus közleményeiből.)
  • Összegyűjtött munkái. Sajtó alá rend. és jegyz. ell. Turán Pál. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1970. 2 db.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tandori Károly: Fejér Lipót.[3] Magyar tudomány, 1980/4. sz. 271–277. pp.
  • Sain Márton: Fejér Lipót. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 285-287. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Garay Barnabás, Hatvani László, Kolumbán József: Fejér Lipót 100 éve habilitált Kolozsváron stabilitáselméletből, Alkalmazott Matematikai Lapok, 23, 1 (2006) pp. 163–189.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolumbán József írásából[4] idézünk:

Fejér Lipót sírja Budapesten.
Kerepesi temető: 34/2-1-5.

„Bolyai János születésének századik évfordulója alkalmával, a Kolozsváron rendezett ünnepi megemlékezésen, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége bejelentette a Bolyai-díj létrehozását, melyet ötévenként szándékoztak odaítélni annak a matematikusnak, aki az előző években a kutatásban kimagasló eredményeket ért el. Elsőként ezt a díjat 1905-ben Henri Poincaré francia matematikus nyerte el. Ezzel kapcsolatban Gergely Jenő, aki egykor Riesz Frigyes tanítványa volt, majd a Bolyai Tudományegyetem tanára lett, a következő történetet mesélte:

A Keleti Pályaudvaron a magyar tudományos élet számos kiválósága izgatottan várta a párizsi gyors érkezését. A kor egyik legnagyobb tudósa jött Budapestre, hogy átvegye a Bolyai-díjat. Az állomáson az üdvözlő szavak elhangzása után megszólalt Poincaré is : – Hol van Fözsé? – kérdezte. A magyarok zavartan néztek össze. Ki lehet az a Fözsé? Hamarosan rájöttek, hogy Fejér Lipótról, a kolozsvári egyetem tanáráról van szó, aki 25 éves kora ellenére az akkori idők egyik legismertebb magyar matematikusa volt. ... Érthető tehát Poincaré óhaja, hogy magyarországi rövid látogatása alkalmával találkozhasson a fiatal tudóssal. Mit lehetett tenni? Hathatós közbenjárás után, néhány óra múlva egyetlen személykocsiból és mozdonyból álló szerelvény robogott Fejérrel Kolozsvárról Budapest felé…

Akár hiteles, akár nem, a történet azért is érdekes, mert a kolozsvári matematika akkori állapotát tükrözi. Fejér Lipót nem az egyedüli matematikus volt, akinek tevékenysége jelentősen befolyásolta a XX. század tudományának fejlődését, és aki akkortájt hosszabb-rövidebb ideig a kolozsvári egyetemen dolgozott.” (Filep László matematikatörténész szerint az anekdota nem hiteles, Poincaré 1905-ben nem járt Budapesten, a díjat később vette át.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 221. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Lax Péter írja visszaemlékezéseiben, hogy amikor egy professzor azt hangoztatta, hogy egy korábban Weisz nevű zsidó nem lehet professzor az egyetemen, Eötvös Loránd bizalmasan közölte kollégájával, hogy Fejér valójában a Teológiai Fakultás professzorának, Fejér Ignác atyának a törvénytelen fia - így elfogadták.
  3. Lásd még Matematikusok / szerk. Róka Sándor (2008). Budapest, Typotex. 25-39. p.
  4. Kolumbán József: A kolozsvári matematikai iskola kialakulása, in: Cseke Péter, Hauer Melinda (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán 1997. november 21-én tartott emlékülés előadásai', Kolozsvár, Komp-Press Kiadó, 1999. A cikk angol változata

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér Lipót témájú médiaállományokat.