Fejér Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejér Lipót
Caratheodory and Fejér.JPG
Fejér Lipót (állva) C. Carathéodory matematikussal 1900 körül
Életrajzi adatok
Nemzetiség magyar
Született Pécs
1880. február 9.
Elhunyt Budapest
1959. október 15. (79 évesen)
Pályafutása
Kutatási terület a Fourier-sorok elmélete, interpoláció- és függvényelmélet
Munkahelyek
Ferenc József Tudományegyetem tanár (1905–1911)
Budapesti Tudományegyetemen tanár (1911–1959)
Akadémiai tagság MTA; l. 1908; r. 1930; t. 1946; ig. 1946–1949; r. visszaminősítve 1949

Fejér Lipót (Pécs, 1880. február 9. – Budapest, 1959. október 15.), eredeti nevén Weisz Lipót, magyar matematikus, az MTA tagja

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete, munkássága

Fejér matematikát és fizikát tanult Budapesten, Berlinben, Göttingenben, Párizsban. 1905–1911-ig a kolozsvári egyetemen, majd 1911-től haláláig a Budapesti Tudományegyetemen tanított. Munkássága a matematika számos területén meghatározó jelentőségű. Kutatásának fő területei: a Fourier-sorok elmélete, az interpoláció- és a függvényelmélet. A Fourier-sorok analízisén kívül jelentős eredményeket ért el a konstruktív függvénytanban (Fejér-interpoláció és mechanikus kvadratúra) és a komplex függvénytanban. A róla elnevezett Fejér-tétel a Fourier-sorok összegezhetőségére vonatkozik. Riesz Frigyessel kidolgozta a konform leképzések alaptételének legrövidebb bizonyítását.

Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Csillag Pál, Egerváry Jenő, Erdős Pál, Fekete Mihály, Kalmár László, Lukács Ferenc, Pólya György, Riesz Marcell, Szász Ottó, Szegő Gábor, Szidon Simon, Turán Pál). „Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni.” (Ottlik Géza)

[szerkesztés] Főbb munkái

  • Sur les fonctions bornées et integrables. Comptes-Rendus des l'Academie des Sciences, 1900.
  • Vizsgálatok a Fourier-féle sorok köréből. Mat. és Term. tud. Ért., 1902.
  • A folytonos függvények Fourier-féle sorának singularitásairól. Budapest : Franklin, 1910.
  • Hatványsorok többszörösen monoton együtthatósorozattal. Budapest : Franklin, 1936. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Értesítőjéből.)
  • Approximáció interpoláció útján. Budapest, Akadémiai Ny., 1953. (Approximation durch Interpolation Klny. az Első Magyar Matematikai Kongresszus közleményeiből.)
  • Összegyűjtött munkái. Sajtó alá rend. és jegyz. ell. Turán Pál. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1970. 2 db.

[szerkesztés] Díjai, kitüntetései

[szerkesztés] Irodalom

  • Tandori Károly: Fejér Lipót.[1] Magyar tudomány, 1980/4. sz. 271–277. pp.
  • Garay Barnabás, Hatvani László, Kolumbán József: Fejér Lipót 100 éve habilitált Kolozsváron stabilitáselméletből, Alkalmazott Matematikai Lapok, 23, 1 (2006) pp. 163–189.

[szerkesztés] Emlékezete

Fejér Lipót sírja Budapesten.
Kerepesi temető: 34/2-1-5.

Kolumbán József írásából[2] idézünk:

„Bolyai János születésének századik évfordulója alkalmával, a Kolozsváron rendezett ünnepi megemlékezésen, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége bejelentette a Bolyai-díj létrehozását, melyet ötévenként szándékoztak odaítélni annak a matematikusnak, aki az előző években a kutatásban kimagasló eredményeket ért el. Elsőként ezt a díjat 1905-ben Henri Poincaré francia matematikus nyerte el. Ezzel kapcsolatban Gergely Jenő, aki egykor Riesz Frigyes tanitványa volt, majd a Bolyai Tudományegyetem tanára lett, a következő történetet mesélte:

A Keleti Pályaudvaron a magyar tudományos élet számos kiválósága izgatottan várta a párizsi gyors érkezését. A kor egyik legnagyobb tudósa jött Budapestre, hogy átvegye a Bolyai-díjat. Az állomáson az üdvözlő szavak elhangzása után megszólalt Poincaré is : – Hol van Fözsé? – kérdezte. A magyarok zavartan néztek össze. Ki lehet az a Fözsé? Hamarosan rájöttek, hogy Fejér Lipótról, a kolozsvári egyetem tanáráról van szó, aki 25 éves kora ellenére az akkori idők egyik legismertebb magyar matematikusa volt. ... Érthető tehát Poincaré óhaja, hogy magyarországi rövid látogatása alkalmával találkozhasson a fiatal tudóssal. Mit lehetett tenni? Hathatós közbenjárás után, néhány óra múlva egyetlen személykocsiból és mozdonyból álló szerelvény robogott Fejérrel Kolozsvárról Budapest felé…

Akár hiteles, akár nem, a történet azért is érdekes, mert a kolozsvári matematika akkori állapotát tükrözi. Fejér Lipót nem az egyedüli matematikus volt, akinek tevékenysége jelentősen befolyásolta a XX. század tudományának fejlődését, és aki akkortájt hosszabb-rövidebb ideig a kolozsvári egyetemen dolgozott.” (Filep László matematiaktörténész szerint az anekdota nem hiteles, Poincaré 1905-ben nem járt Budapesten, a díjat később vette át.)

[szerkesztés] Jegyzetek és források

  1. ↑ Lásd még Matematikusok / szerk. Róka Sándor (2008). Budapest, Typotex. 25-39. p.
  2. ↑ Kolumbán József: A kolozsvári matematikai iskola kialakulása, in: Cseke Péter, Hauer Melinda (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán 1997. november 21-én tartott emlékülés előadásai', Kolozsvár, Komp-Press Kiadó, 1999. A cikk angol változata

[szerkesztés] További információk

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fej%C3%A9r_Lip%C3%B3t&oldid=11098642”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken