Fejér Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejér Lipót
Fejér Lipót.jpg
Fejér Lipót
Életrajzi adatok
Született 1880. február 9.
Pécs
Elhunyt 1959. október 15. (79 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Kutatási terület a Fourier-sorok elmélete, interpoláció- és függvényelmélet
Munkahelyek
Ferenc József Tudományegyetem tanár (1905–1911)
Budapesti Tudományegyetemen tanár (1911–1959)
Akadémiai tagság MTA; l. 1908; r. 1930; t. 1946; ig. 1946–1949; r. visszaminősítve 1949
Fejér Lipót (állva) C. Carathéodory matematikussal 1900 körül
Fejér Lipót a középső sorban jobb oldalon

Fejér Lipót (Pécs, 1880. február 9.Budapest, 1959. október 15.[1]) eredeti nevén Weisz Lipót (1900-ig), magyar matematikus, az MTA tagja.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér Lipót 1880. február 9-én született, Pécsett, a Szent Mór utca 3. alatti lakásban, s Weisz Leopold néven lett anyakönyvezve. A pécsi főreálba járt, ám rosszul teljesített, (a matematika volt leggyengébb tantárgya,) így mikor a felfogadott korrepetitor sem tudott segíteni, apja kivette az iskolából. Ekkor apja üzletében segédkezett. Később mégis folytatta tanulmányait a főreálban, hol Maksay Zsigmond lett matematikatanára. Maksay nemcsak megszerettette Fejérrel a matematikát, hanem ápolta addig szunnyadó tehetségét is. Ösztönzésére (14 évesen) rendszeres olvasója és feladatmegoldója lett a KöMaLnak. A lap szerkesztője, Rátz László többször jelezte: „Weisz Lipót megint nagyon szép megoldást küldött ”.

1897-ben érettségizett, majd apja nyomására -, aki azt szerette volna, hogy Fejérből mérnök legyen, mivel úgy meg tud élni - beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetemre. Itt Kürschák József és Kőnig Gyula előadásait hallgatta. Fél év múlva átiratkozott az egyetem ún. Egyetemes Szakosztályába, hol matematika-fizika szakos középiskolai tanárképzés folyt. Innen hamarosan a Pázmány Péter Tudományegyetem tanárképző szakára ment át. hol Eötvös Loránd és Beke Manó voltak tanárai. Harmadik egyetemi évét már Berlinben töltötte, hol Hermann Amandus Schwarz volt mestere. Schwartz az egyik előadásában azzal az elemi tétellel foglalkozott, miszerint adott hegyesszögű háromszögbe berajzolt háromszögek közül a talpponti háromszög a legkisebb kerületű és ezt a bizonyítást 6 tükrözéssel végezte. Az előadás végén Fejér megmutatta professzorának, hogy ez a bizonyítás 2 tükrözéssel is elérhető. Ugyancsak Schwarz előadásain ismerkedett meg a Fourier-sorok problémájával. Professzora szerint ez megoldhatatlan, ám Fejér nem így gondolta. 1900-ban a Francia Tudományos Akadémia lapjában, a Comptes Rendus-ben tette közé a Fourier-sorok lezártnak hitt elméletének továbbfejlesztéséről, új összegzési eljárásáról szóló tanulmányát. Ez alapozta meg nemzetközi hírnevét, s Henri Poincaré ekkor figyelt fel rá. Ugyanebben az évben (1900-ban) keresztelkedett ki, és változtatta meg nevét Fejér Lipótra. Ez a döntése azt eredményezte, hogy professzora, Schwarz - aki szintén zsidó származású volt - ezt a közös gyökerek megtagadásának vette, s megszakította vele a kapcsolatot. 1902-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a Fourier-sorok dolgozatával.

Ezután Göttingenbe ment, hol David Hilbert előadásait hallgatta. Hazatért, s itthon a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapott munkát, mint repetitor (gyakorlatvezető). Fizetést viszont - mivel ez a munka nem számított rendes állásnak - nem kapott , így elfogadta Farkas Gyula, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikus professzorának felkérését. Kolozsváron az egyetem magántanára, majd 1906-ban adjunktusa lett.

Bár 1911-ben a kolozsvári egyetem rendes tanárává választotta, mégis, még ebben az évben elfogadta kinevezését a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol az egyik Matematikai Tanszék professzora lett. Sokan ellenezték ezt zsidó származása miatt, de végül Eötvös Loránd közbenjárására elfogadták. [2] Fejér élete végéig a budapesti egyetemen tanított, s olyan kiválóságok voltak tanítványai mint Neumann János, Pólya György, Erdős Pál, Turán Pál, Rényi Alfréd, Kalmár László, Riesz Marcell (Riesz Frigyes szintén matematikus testvére) és Lánczos Kornél.

Számos hazai (Corvin-koszorú, majd Kossuth-díj) és nemzetközi díjat, valamint elismerést kapott. 1933-ban a 4 legkiválóbb európai tudós egyikeként meghívták a chicagói világkiállításra. A világkiállítás után 15 amerikai egyetemen tartott nagy sikerű előadás-sorozatot.

1940-es években számos külföldi állásajánlatot kapott, mivel ki akarták menteni az egyre fenyegetőbb hazai politikai viszonyok közül. Ő azonban még ekkor is ragaszkodott szülőhazájához. Ám a nyilas hatalomátvétel (1944. október 16.) után katedrájától megfosztották, kényszernyugdíjazták, mint a nemzettől idegen elemet. Be kellett vonulnia budapesti gettóba, ahol őt is a Vöröskereszt által védett Tátra utcai házba zsúfolták be. Ez a védettség nem jelenthetett sokat, mivel 1944 karácsonyán, a ház többi lakójával együtt, Fejér Lipótot is besorolták az egyik Duna-parti kivégzésre vezényelt csoportba, de végül is őt egy honvédtiszt kimentette e menetből. Az átélt borzalmak csak ártottak neki. Szellemi képességei saját bevallása szerint romlottak, házát lebombázták, mindene odaveszett. Régi barátai, korábbi tanítványai segítették pénzadományokkal és élelmiszercsomagokkal. Mikor 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták, a következőket mondta: „Nagyrészt tanítványaimnak köszönhetem, hogy el nem pusztultam”.

1959. október 15-én hunyt el Budapesten. Halála után Turán Pál két vaskos kötetben tette közzé életművét.

Munkássága a matematika számos területén meghatározó jelentőségű. Kutatásának fő területei: a Fourier-sorok elmélete, az interpoláció- és a függvényelmélet. A Fourier-sorok analízisén kívül jelentős eredményeket ért el a konstruktív függvénytanban (Fejér-interpoláció és mechanikus kvadratúra) és a komplex függvénytanban. A róla elnevezett Fejér-tétel a Fourier-sorok összegezhetőségére vonatkozik. Riesz Frigyessel kidolgozta a konform leképzések alaptételének legrövidebb bizonyítását. Körülötte alakult ki a világhírű Fejér-iskola (Csillag Pál, Egerváry Jenő, Erdős Pál, Fekete Mihály, Kalmár László , Lukács Ferenc, Pólya György, Riesz Marcell, Szász Ottó, Szegő Gábor, Szidon Simon, Turán Pál).

Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tud a világról, és sohasem fogja megtudni.” (Ottlik Géza)

Főbb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sur les fonctions bornées et integrables. Comptes-Rendus des l'Academie des Sciences, 1900.
  • Vizsgálatok a Fourier-féle sorok köréből. Mat. és Term. tud. Ért., 1902.
  • A folytonos függvények Fourier-féle sorának singularitásairól. Budapest : Franklin, 1910.
  • Hatványsorok többszörösen monoton együtthatósorozattal. Budapest : Franklin, 1936. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Értesítőjéből.)
  • Approximáció interpoláció útján. Budapest, Akadémiai Ny., 1953. (Approximation durch Interpolation Klny. az Első Magyar Matematikai Kongresszus közleményeiből.)
  • Összegyűjtött munkái. Sajtó alá rend. és jegyz. ell. Turán Pál. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1970. 2 db.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tandori Károly: Fejér Lipót.[3] Magyar tudomány, 1980/4. sz. 271–277. pp.
  • Sain Márton: Fejér Lipót. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 285-287. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Garay Barnabás, Hatvani László, Kolumbán József: Fejér Lipót 100 éve habilitált Kolozsváron stabilitáselméletből, Alkalmazott Matematikai Lapok, 23, 1 (2006) pp. 163–189.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolumbán József írásából[4] idézünk:

Fejér Lipót sírja Budapesten.
Kerepesi temető: 34/2-1-5.

„Bolyai János születésének századik évfordulója alkalmával, a Kolozsváron rendezett ünnepi megemlékezésen, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége bejelentette a Bolyai-díj létrehozását, melyet ötévenként szándékoztak odaítélni annak a matematikusnak, aki az előző években a kutatásban kimagasló eredményeket ért el. Elsőként ezt a díjat 1905-ben Henri Poincaré francia matematikus nyerte el. Ezzel kapcsolatban Gergely Jenő, aki egykor Riesz Frigyes tanítványa volt, majd a Bolyai Tudományegyetem tanára lett, a következő történetet mesélte:

A Keleti Pályaudvaron a magyar tudományos élet számos kiválósága izgatottan várta a párizsi gyors érkezését. A kor egyik legnagyobb tudósa jött Budapestre, hogy átvegye a Bolyai-díjat. Az állomáson az üdvözlő szavak elhangzása után megszólalt Poincaré is : – Hol van Fözsé? – kérdezte. A magyarok zavartan néztek össze. Ki lehet az a Fözsé? Hamarosan rájöttek, hogy Fejér Lipótról, a kolozsvári egyetem tanáráról van szó, aki 25 éves kora ellenére az akkori idők egyik legismertebb magyar matematikusa volt. ... Érthető tehát Poincaré óhaja, hogy magyarországi rövid látogatása alkalmával találkozhasson a fiatal tudóssal. Mit lehetett tenni? Hathatós közbenjárás után, néhány óra múlva egyetlen személykocsiból és mozdonyból álló szerelvény robogott Fejérrel Kolozsvárról Budapest felé…

Akár hiteles, akár nem, a történet azért is érdekes, mert a kolozsvári matematika akkori állapotát tükrözi. Fejér Lipót nem az egyedüli matematikus volt, akinek tevékenysége jelentősen befolyásolta a XX. század tudományának fejlődését, és aki akkortájt hosszabb-rövidebb ideig a kolozsvári egyetemen dolgozott.” (Filep László matematikatörténész szerint az anekdota nem hiteles, Poincaré 1905-ben nem járt Budapesten, a díjat később vette át.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 221. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Lax Péter írja visszaemlékezéseiben, hogy amikor egy professzor azt hangoztatta, hogy egy korábban Weisz nevű zsidó nem lehet professzor az egyetemen, Eötvös Loránd bizalmasan közölte kollégájával, hogy Fejér valójában a Teológiai Fakultás professzorának, Fejér Ignác atyának a törvénytelen fia - így elfogadták.
  3. Lásd még Matematikusok / szerk. Róka Sándor (2008). Budapest, Typotex. 25-39. p.
  4. Kolumbán József: A kolozsvári matematikai iskola kialakulása, in: Cseke Péter, Hauer Melinda (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán 1997. november 21-én tartott emlékülés előadásai', Kolozsvár, Komp-Press Kiadó, 1999. A cikk angol változata

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér Lipót témájú médiaállományokat.