Riesz Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Riesz Frigyes
Frigyes Riesz.jpeg
Életrajzi adatok
Született Győr
1880. január 22.
Elhunyt Budapest
1956. február 28. (76 évesen)
Pályafutása
Kutatási terület klasszikus analízis és funkcionálanalízis
Munkahelyek
Ferenc József Tudományegyetem (1919-ig Kolozsvárott, 1921-től Szegeden) tanár (1911–1946)
Budapesti Tudományegyetemen tanár (1946–1956)
Akadémiai tagság MTA; l. 1916; r. 1936; t. 1955;

Riesz Frigyes (Győr, 1880. január 22. – Budapest, 1956. február 28.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Riesz Marcell matematikus bátyja. Legfontosabb fölismerése az, hogy a függvények közötti összeadás, számmal szorzás és skaláris szorzás műveletét alkalmasan definiálva, a függvények egy széles osztálya ugyanúgy viselkedik, mint a vektorok. E gondolat jelentőségének fölismerésével Riesz Maurice René Fréchet-vel és Stefan Banachhal együtt a funkcióanalízis megalapítójává vált. (A funkcióanalízis az algebra, az analízis és a geometria módszereit egyesítő átfogó elmélet.)

Kutatási területe: klasszikus analízis és funkcionálanalízis. (Függvényterek, absztrakt lineáris terek, lineáris operátorok, Fourier-sorok, szubharmonikus függvények). Az általános topologikustér-fogalom bevezetésének egyik kezdeményezője.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányokat a zürichi műegyetemen (1897-99), a budapesti egyetemen (1899-1901) és a göttingeni egyetemen (1901-02) folytatott. Rövidebb ideig középiskolában tanított, majd a kolozsvári egyetemre került (akkori Ferenc József Tudományegyetem), mely a trianoni békeszerződés miatt 1921-ben Szegedre költözött. Riesz a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Karán a Matematikai Intézet, 1929-től Bolyai Intézet vezető professzora volt 1946-ig. Amikor 1940. október 19-én a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, Riesz nem ment oda idős kora miatt, hanem átkérte magát az éppen megalakuló Horthy Miklós Tudományegyetemre, s vezette tovább a Bolyai Intézetet. A Matematikai és Természettudományi Kar dékáni tisztét 1921/22-ben töltötte be, rektori megbízatást 1925/26-ban és 1944/45 második szemeszterében vállalt. Az 1945/46-os tanévben Riesz Frigyes ajánlatot kapott a budapesti egyetemtől a felélesztett egykori Suták Intézet vezetői posztjára, neve már 1936-ban, Suták József[1] nyugdíjazásakor is felmerült, akkor azonban gazdasági okok miatt a tanszék működése szünetelt (ez elég gyakran előfordult a két világháború közti gazdasági válságokkal sújtott időszakokban). Neumann János is úgy látta jónak, ha a Szegeden létrejött világhírű matematikai centrum együtt marad, Riesz, Haar Alfréd, Kerékjártó Béla. 1946-tól haláláig a budapesti tudományegyetemen (akkori Pázmány Péter Tudományegyetem, majd 1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem) tanszékvezető egyetemi tanárként működött.

Matematikai konferencia Szegeden, 1928. Riesz Frigyes: álló sorban balról az első személy.
Haar Alfréd és Riesz Frigyes, a szegedi matematikai iskola megalapítói (Borsos Miklós alkotása a szegedi Dóm téren lévő pantheonban).
Riesz Frigyes sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-6.

Egyetemi oktatás a szegedi Bolyai Intézetben [szerkesztés]

Az 1920-as,1930-as években Riesz tartotta a differenciál- és integrálszámítás előadásokat, s a hozzájuk tartozó gyakorlatokat. Haar Alfréd az algebra és a számelmélet előadásokon, gyakorlatokon kívül a valószínűségszámítást is leadta. Ábrázoló geometriai előadásai és gyakorlatai révén Radó Tibor is besegített. Felváltva hirdették meg a differenciál-egyenleteket, az integrálegyenleteket és a variációszámítást.

A felsőbb analízis kurzusait, Valós függvénytan, Fourier-sorok, Komplex függvénytan, áttekintve egy új tudomány, a funkcionálanalízis megszületése tárult az akkori hallgatók elébe. Riesz Frigyes nem tudván megbarátkozni Lebesgue eljárásával a róla elnevezett integrál bevezetésére, előadásaiban is folytatta a korábban elkezdett munkát a Lebesgue-integrál felépítésének átalakítására. Kétségtelen, hogy 1930 táján Szeged volt a világon az a hely, ahol a klasszikus függvénytant és a funkcionálanalízist - az utóbbit in statu nascendi - a legmagasabb színvonalon lehetett tanulni. Nem véletlen, hogy Marshall Stone, a Harvard egyetem professzora, a funkcionálanalízis első monográfiájának a szerzője Szegedre küldte tanulni munkatársát, Edgar R. Lorch-ot. Riesz meghirdette a Függvényoperációk, majd a Hilbert terek elmélete és az Integrálegyenletek című előadásokat is. Mindezek a negyvenes évek végére könyvvé ötvöződtek és megszületett a funkcionálanalízis átfogó, példátlan sikerű tankönyve Riesz Frigyes és hazai tanítványa, Szőkefalvi-Nagy Béla tollából, a kötet 1952-ben jelent meg először francia nyelven (lásd kötetei közt i.m.).[2]

Matematikai munkássága [szerkesztés]

A szegedi egyetemen a matematikai élet felvirágoztatásában tagadhatatlanul úttörő szerepe volt. Ebben a tekintetben különösen nagy jelentőségű a Haar Alfréddel közösen indított Acta Scientiarum Mathematicarum[3] című szakfolyóirat, mely a mai napig világszínvonalú a matematikai szaklapok között.

Kutatásai szerteágazóak, de nagyrészt az analízis témakörébe tartoznak.

Kötetei [szerkesztés]

  • Les systèmes d'équations linéaires à une infinité d'inconnues. Paris, 1913. VI, 182 p.
  • Leçons d'analyse fonctionnelle.[4] Szőkefalvi-Nagy Bélával. Budapest, 1952. 448 p[5]
  • Tanulmányai facsimile kiadásban: Riesz Frigyes összegyűjtött munkái. 1-2 köt. Budapest, 1960. 1601 p.

Tanulmányai [szerkesztés]

  • Über einen Satz der Analysis Situs. Math. Ann. 1904.
  • Über die Approximation einer Funktion durch Polynome. Jahresber. d. Deutsch. Math. - Vereinigung 1908.
  • Untersuchungen über Systeme integriebarer Funktionen. Math. Ann. 1910.
  • Sur les suites de fonctions analytiques. ASciMathSze 1922-23.
  • Über die linearen Transformationen des komplexen Hilbertschen Raumes. ASciMathSze 1930--32.
  • Sur l'existence de la dérivée des fonctions monotones et sur quelques problémes qui s'y rattachent. Uo. 1930--32.
  • Über Slitze von Stone und Bochner. ASciMathSze 1932-34.
  • Sur les fonctions des transformations hermitiennes dans l'espace de Hilbert. Uo. 1934-35.
  • Sur quelques notions fondamen-tales dans la théorie générale des opérations linéaires. Ann. Math. 1940.
  • Sur la théorie ergodique. Comm. Math. Helv. 1944-45.

Irodalom [szerkesztés]

  • Szőkefalvi-Nagy Béla: Riesz Frigyes tudományos munkásságának ismertetése. Matematikai Lapok, 1949/50. 170-182 p. (Műveinek jegyzékével.)
  • Szőkefalvi-Nagy Béla: Riesz Frigyes. Magyar Tudomány, 1980
  • Sain Márton (1974): Matematikatörténeti ABC. Tankönyvkiadó, Budapest.
  • Csákány Béla – Varga Antal: Matematika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 380-402. p.
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Riesz Frigyes lásd 404. p. ISBN 963-482-037-9
  • Császár Ákos (1998): Magyar származású matematikusok hozzájárulása a matematika fejlõdéséhez. Természet Világa, Matematika Különszám. 3–10. oldal
  • Magyar tudós-mérnök életrajzi lexikon. (Nagy F. főszerk, Bérczi Sz. és Mtrsai, szerk.) (1986): Magyarok a Természettudomány és technika történetében. Országos Műszaki Könyvtár. Magyar tudós és mérnök életrajzi lexikon. (ISBN 963-592-547-6), újabb kiadása 1997-ben ISBN 963-85433-5-3)

Kitüntetései, elismerései [szerkesztés]

Jegyzetek és források [szerkesztés]

  1. ↑ Suták József matematikus, egyetemi tanár (Szabadka, 1865 - Budapest, 1954)
  2. ↑ Csákány Béla kiváló tudománytörténeti munkája nyomán, Matematika i. m. 388. p.
  3. ↑ Rövidítése: ASciMathSze
  4. ↑ Magyarul: Funkcionálanalízis.
  5. ↑ .2. kiad. 1955.455 p.; 3. kiad. 1955.488 p.; 4. kiad. 1965.488 p.; 5. kiad. 1968. 488 p.; oroszul Moszkva, 1954. 499 p.; angolul New York, 1955. 468 p.; németül Berlin, 1956. 482 p.; kinai nyelven Peking.

További információk [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Riesz Frigyes témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Riesz_Frigyes&oldid=13142948”