Finály Henrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Finály Henrik
Henrik Finály.jpg
Kendi Finály Henrik
Életrajzi adatok
Született 1825. január 16.
Óbuda
Elhunyt 1898. február 13. (73 évesen)
Kolozsvár
Ismeretes mint Ő írta a métert ismertető első magyar nyelvű könyvet.
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Bécsi Egyetem
Pályafutása
Szakterület klasszika-filológia
Munkahelyek
Ferenc József Tudomány- egyetem nyilvános rendes tanár, dékán, rektor
Akadémiai tagság MTA l. tag, 1858

Kendi Finály Henrik (Óbuda, 1825. január 16.Kolozsvár, 1898. február 13.) magyar klasszika-filológus tanár. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára. Ő írta a métert ismertető első magyar nyelvű könyvet.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itáliai eredetű, nagyon tehetős óbudai zsidó iparoscsalád gyermekeként született.[1] A gimnáziumot a pesti piaristáknál, illetve az ágostai evangélikusoknál végezte. 1841-től Bécsben mérnöki tanulmányokat folytatott, emellett az egyetemen felsőbb matematikát és csillagászatot is hallgatott. Az ókori irodalom volt az egyik kedvenc tárgya.

1848 húsvétkor hazatért Budapestre, és tanári állásért folyamodott, de báró Eötvös József azt mondta neki, hogy most nem professzorokra, hanem katonákra van szüksége a hazának. Erre beállt honvédtüzérnek, és a schwechati csatában, mint irányzó vett részt. A világosi fegyverletétel után Soborsinnál mint főhadnagy fogságba esett; elvitték Aradra, besorozták és Olaszországba küldték, ahol a 34. gyalogezredbe került közlegénynek. 1850-ben leszerelték és hazament Pestre; de mint rendőri felügyelet alatt álló egyén nem kapott állást.

Először magánórák adásával foglalkozott, majd 1851 januárjában nevelőnek állt gróf Bethlen János fiai mellé. A grófnak ugyanebben az évben bekövetkezett halála után növendékeivel Erdélybe ment, és miután az özvegy grófné elhatározta, hogy Kolozsvárt marad, az ő kérésére Finály is ott maradt. Itt már 1852-ben elvállalta az alsóbb kereskedelmi iskola vezetését. 1853-ban lemondott nevelői állásáról, és készült visszatérni Pestre, amikor dr. Haynald Lajos püspök kinevezte tanárnak a kolozsvári római katolikus gimnáziumhoz, és ezzel Kolozsvárt marasztotta. 1856-ban az erdélyi gazdasági egylet titkárává választották; 1857-ben az erdélyi múzeum-egylet szervezésére és alapítására alakított bizottság jegyzője lett. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává vált, bár kikeresztelkedett, de Ballagi Mór után ő volt a második zsidó származású, aki bekerült a magyar akadémikusok közé.[1] 1859-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára lett, 1860-ban lemondott a tanári állásáról, és az erdélyi királyi főkormányszéknél gróf Mikó Imre erdélyi kormányzó mellett elnöki fogalmazó lett. E hivataláról 1863-ban lemondott, amikor a múzeum-egylet megválasztotta a régiség- és éremtár őrévé. 1868-ban átvette a római katolikus líceum nyomdájának vezetését, és ekkor a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara megválasztotta elnökének. A nyomdát 1871-ben átadta.

1872-ben az új kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1874–1875-ben az egyetem rektora volt, az 1876–77-es és 1887–88-as években pedig a bölcsészettudományi kar dékánja.

A római Instituto di Correspondenza Archaeologica levelező tagja, illetve az erdélyi országos gazdasági egylet és a román népművelő egylet tiszteletbeli tagja volt.

A Házsongárdi temetőbe temették, de sírja már nincs meg, csupán a megmentett sírköve látható az lutheránus temetőrész elején.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A polgár és kereskedő számvetése. Kolozsvár, 1853. (Első magyar könyv, amely a méterrendszert ismertette.)
  • A váltórendtartás az uj váltótörvény értelmében. Kolozsvár, 1855.
  • Latin-magyar iskolai szótár. Kolozsvár, 1858. (Régeni Istvánnal írta, ennek halála után egyedül szerkesztette.)
  • A magyar ige időformáiról. Pest, 1860. (Székfoglaló. M. Akad. Ért. I. oszt. Nyelv-tud.)
  • A régi magyar súlymérték. Adalék a hazai pénzverés történetéhez. Kolozsvár, 1868. (Különnyomat az Erdélyi Muzeum-Egylet Kiadványaiból IV.)
  • Az erdélyi muzeum-egylet évi tudósítása 1866—67. Kolozsvár. 1868.
  • Adalékok a magyar rokonértelmű szók értelmezéséhez. Budapest, 1869. (Értekezések a nyelv-tud. kör. II. 4.)
  • Emlékbeszéd dr. Szabó József felett. Kolozsvár, 1873. (Különnyomat az Erd. Muz-Egyl. Évkönyvéből VIII. és Kiadványaiból VI.)
  • Emlékbeszéd Engel József felett. Bpest, 1873. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. III. 5.)
  • Mi minden telhetik egy lelkes néptanítóból. Kolozsvár, 1877. (Különny. a Család és Iskolából.)
  • Der altrömische Kalender. Eine Studie. Budapest, 1882. (Különnyomat az Ung. Revue-ből.)
  • Az ókori súlyokról és mértékekről. Budapest, 1883.
  • A latin nyelv szótára. A kútfőkből, a legjobb és legújabb szótárirodalomra támaszkodva. Budapest, 1884.
  • Hogy is mondják ezt magyarul? Előadások a magyar nyelv köréből. Budapest, 1888. (Ism. M. Nyelvőr 1891.)
  • A besztercei szószedet. Budapest, 1892. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. XVI. 1. Ism. Századok.)

Műfordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mionette, regény Müller Jenőtől, franciából. Kolozsvár, 1859.
  • Diótörő és egérkirály, rege. Hoffmann E. T. A. eredetije után a magyar ifjuságnak magyarul regéli. Budapest, 1873.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Gaal György: Zsidó és zsidó származású tanárok a kolozsvári egyetem tanári karában. Adatbank erdélyi magyar elektronikus könyvtár. (Hozzáférés: 2012. február 18.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Finály Henrik témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]