Gelei József (zoológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gelei József
József Gelei (1885-1952) Hungarian zooligist.jpg
Arcképe az SZTE EK gyűjteményéből
Születési neve Gelei József
Született 1885. augusztus 20.
Árkos, magyar
Elhunyt 1952. május 20. (66 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása zoológus, egyetemi tanár, MTA tag
Kitüntetései Vitézi -díj (1910)
Marczibányi-díj (1935)
Finn Fehér Rózsa Rend nagykeresztje

Gelei József weboldala

Gelei József (Árkos, 1885. augusztus 20.Budapest, 1952. május 20.) zoológus, az MTA tagja.

Kutatási területe: Protozoakutatás, a citológia és a Turbelláriák rendszertana, gerinctelenek mikrotechnikája.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyszerű székely középnemesi család gyermekeként született. A kolozsvári unitárius kollégium elvégzése után az ottani egyetemen tanult természetrajz-vegytan szakon, 1905-ben kapott középiskolai tanári oklevelet. 1908-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1909-ben tanársegéd Apáthy István mellett. Grazi tanulmányai után tíz esztendeig a kolozsvári állattani Intézetben dolgozott, majd müncheni és würzburgi egyetemen végzett állattani kísérleteket.

1914-ben az összehasonlító sejttan tárgykörből a kolozsvári egyetemen magántanárrá habilitálták. 1919-1924-ig a kolozsvári unitárius kollégiumban tanított, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület őreként tevékenykedett. 1924-ben kinevezték a szegedi Ferencz József Tudományegyetem általános állattani és összehasonlító bonctani tanszék professzorává; az egyetem rektora volt 1935 és 1938 között. 1940-1945-ig ismét a kolozsvári egyetemen tanszékvezető. 1947-től haláláig a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának Biológiai Intézetét vezette, 1952-ben az új tudományos minősítés szerint elérte a tudományok doktora fokozatot.

Több előadást tartott külföldön és részt vett a hazai biológiai kutatás újjászervezésében. Tagja volt az Unitárius Irodalmi Társaságnak. Tudományos munkásságának elismeréseképpen 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1938-ban rendes tagjai sorába választották. Nevéről számos újonnan felfedezett élőlényt neveztek el. Több, mint 100 tanulmánya és önálló munkája jelent meg. Tudományos közleményeit többnyire németül publikálta.

1941-45-ig az unitárius egyház főgondnoka volt. Meglátogatott több egyházközséget, ahol előadásokat is tartott. Támogatta a fiatal lelkészeket munkáik megjelentetésében. Kezdeményezője volt az egyháztársadalom megújításának és a népből sarjadt fiatal tehetségek támogatásának. Megalapította a Berde Bizottságot, melynek célja a nép fiai közül kiválasztani az arra alkalmas középiskolai és iparos tanulókat.

Főbb művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1925-ben, az akadémiai székfoglaló alkalmából készült felvétel.
  • Tanulmányok a Dendrocelum lacteum Oerstd. szövettanáról. Budapest, 1909-1912. 289 p. 16 t.
  • A Chromoszomák hosszanti párosodása s e folyamat örökléstani jelentősége. Budapest, 1920. 253 p.
  • Adatok a sejt biológiájához (1927)
  • Állati tökéletesség a véglény fokán (1940)
  • Feinstrukturen einzelligen Organismen (1943)
  • Biológia orvostanhallgatók részére (1950)

Tudományos tisztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Országos Természettudományi Tanács, Magyar Biológiai Kutatóintézet (Tihany) Tanácsának tagja

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Természettudományi Társaság, Állattani Szakosztály, alelnök (1929-1932)
  • Magyar Élettani Társaság

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTA Vitézi-díj (1910)
  • Marczibányi-díj (1935)
  • Finn Fehér Rózsa Rend I.o.pa­rancsnoki keresztje a csillagokkal

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Halálának 25. (1977) évfordulóján a Magyar Orvostörténelmi Társulat, a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) és a Szegedi Orvostudományi Egyetem méltatta munkásságát.[1]
  • Halálának 30. (1982) évfordulóján a szegedi József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára rendezett tiszteletére emlékkiállítást.[2]
  • Szülőfaluja, a székelyföldi Árkos általános iskolája az ő nevét viseli
  • Szegeden utca őrzi nevét
  • Szeged belvárosában, a Tisza Lajos krt.-i református palota homlokzatán emléktábla jelzi egykori lakóhelyét

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ábrahám Ambrus: Commemoration of József Gelei, on the occasion of the twenty-fifth anniversary of his death. Acta Biologica (ABiolSze). Szeged, 1978.
  2. SZTE Egyetemi Könyvtár, évfordulós emlékcsarnok
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelei József (zoológus) témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]