Apáthy István (zoológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apáthy István
István Apáthy (1863-1922) Hungarian zoologist.jpg
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Születési neve Apáthy István
Született 1863. január 4.
Pest, magyar
Elhunyt 1922. szeptember 27. (59 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Foglalkozása zoológus, egyetemi tanár, politikus, MTA levelező tag

Apáthy István (Pest, 1863. január 4.Szeged, 1922. szeptember 27. ) magyar természettudós, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ő fedezte fel az idegáram vezetésének elemeit, a neurofibrillumokat. Nagy eredményeket ért el a mikrotechnika fejlesztésében (rögzítés, kettős beágyazás, impregnációs eljárások stb.) Tudományos közleményeit német nyelven adta közre, többnyire külföldi szakfolyóiratokban.

Kutatási területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összehasonlító idegszövettan, az idegrendszer finomabb szerkezete. Tőle származik az ingerület vezetésének ún. kontinuitás-tana. A mikroszkópos vizsgálatok terén elért eredményei is jelentősek.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apáthy István jogász fia. 1885-ben megszerezte az orvosi oklevelet a budapesti egyetem orvoskarán, s ugyanebben az évben jelent meg két dolgozata a klinikai kórtermekben szerzett tapasztalatairól. Érdeklődése az állattani tudományok irányába fordult, majd Margó Tivadar tanársegédje lett a zoológiai tanszéken (1885-86). Professzora tanácsára a piócafélék kutatásában törekedett a szövettani vizsgálati módszerek tökéletesítésére. 1886-tól évenként dolgozott a nápolyi Stazione Zoologica-n. 1888-ban jelent meg a „Magyarországi piócák faunája”c. tanulmánya, ugyanebben az évben a budapesti egyetem zoológiai tanszékén magántanári képesítést nyert.

27 éves korában, 1890-ben a kolozsvári egyetem zoológia és összehasonlító bonctan professzora, 1898-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1909-ben Kolozsvárott – az akkori európai színvonalat is meghaladó – állattani intézetet létesített. Az 1903–1904-es tanévben az egyetem rektora volt.

Az 1900-as években a politika porondjára lépett, ahol eleinte Bánffy híveként az Új Pártban, majd a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt egyik egyik vezéreként fejtette ki – különösen Erdélyben – munkásságát a függetlenségiek újbóli szétesését követően Károlyi Mihály radikális irányvonalához („Károlyi-párt”) csatlakozott. Az első világháború alatt Erdély kormánybiztosa volt, ezért a román királyi haditörvényszék 1919. január 15-én elrendelte letartóztatását. Ezután különböző börtönökben tartották Erdély-szerte, mígnem június 21-én első fokon öt év kényszermunkára ítélték. Ezt másodfokon megsemmisítették és december 22-én Nagyszebenben szabadlábra helyezték, 1920. július 5-én kapott útlevelet, amivel augusztus 7-én lépte át a határt Magyarország felé, s szinte azonnal be is kapcsolódott az ottani politikai és tudományos életbe.

Budapestre, majd Szegedre költözött (a kolozsvári egyetem új otthonába), 1921-ben megszervezte az Állattani Intézetet, melyet haláláig vezetett. Egyik elindítója volt a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tudományos szaklapjának, Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae. Sect.: Scientiarum Naturalium.[1]

Még a börtönben töltött idő alatt szervi szívbaj támadta meg, ami csakhamar életét vette. Szegeden érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[2]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Születésének 125. évfordulóján, 1990-ben tudományos ülést tartottak tiszteletére Szegeden.[3]
  • A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológia szakának tanárai által szervezett szakmai egyesülete Apáthy István nevét viseli

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tanulmány a Najadeak szövettanáról (Bp., 1885);
  • A sima izomzat… (Ért. a term. tud. köréből. XV. (Bp., 1885);
  • A magyarországi pióczák faunája (Bp., 1888);
  • Die Mikrotechnik der thierischen Morphologie: eine kritische Darstellun de mikroskpischen Untersuchungsmethoden. I–II. (Braunschweig-Leipzig, 1896–1901);
  • Das leitende Element des Nervensystems und seine topographischen Berichtungen zu den Zellen (Mitteilungen aus der Zoologischen Station zu Neapel, 1888);
  • A fejlődés törvényei és a társadalom (Kolozsvár, 1912);
  • A háború biológiája (Bp., 1915).

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Társadalomtudományi Társaság, alapító tag, (1901-1922)
  • Société de Biologie (1898)
  • Académie Royale de Médicine de Belgique, tiszteletbeli tag (1905-1922)
  • Magyar Terméyzettudományi Társaság, választmányi tag (1909-1918)
  • Anatomische Gesellschaft
  • Deutsche Zoologische Gesellschaft
  • Association des Anatomistes

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A folyóirat állománya: 1.1922/24--2.1925/27. Lelőhely: SZTE Általános Orvostudományi Kar.
  2. Szeged, Belvárosi temető, X. díszsírhely-13 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth Tamás, 2008. 15. o. ISBN 9789630652605
  3. Tudományos ülés Apáthy István születésének 125. évfordulóján. (Szerk. Zallár Andor.) Szeged, 1990.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Béla Farkas: Stefan v. Apáthy. Roma : Tip. del Senato, 1923. Klny.: Rivista di Biologia. Vol. 5./4.
  • Benedeczky István: Apáthy István, a tudós és a hazafi. Budapest, 1995.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apáthy István (zoológus) témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]