Victor Babeș

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Victor Babeș
Victor Babes.jpg
Victor Babeș
Életrajzi adatok
Született
1854. július 4.
Bécs,
Elhunyt
1926. október 19. (72 évesen)
Bukarest,
Nemzetiség román
Állampolgárság Bécs,
Pályafutása
Szakterület mikrobiológia
Kutatási terület fertőző betegségek

Hatással voltak rá Louis Pasteur

Victor Babeș (Bécs, 1854. július 4.Bukarest, 1926. október 19.) román orvos, mikrobiológus és az egyik legkorábbi bakteriológus. Világhírre elsősorban a veszettség, a lepra, a torokgyík, a tüdőtuberkulózis és egyéb fertőző betegségek területén végzett kutatásai révén tett szert.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja, Vincențiu Babeș politikus volt. A gimnáziumi alsóbb osztályokat Bécsben, a felsőbbeket Budapesten a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte, egyetemi tanulmányait részint Budapesten, részint Bécsben folytatta. Utóbbi helyen 1878-ban egyetemes orvostudorrá lett, ezután a budapesti egyetemen magántanárrá nevezték ki. A magyar kormány 1883-ban Párizsba küldte, ahol Pasteur intézetében a veszettség gyógyítását tanulmányozta. Visszatérve Magyarországra rendkívüli tanár lett az egyetemen. Hamarosan viszont Romániába ment, ahol a bukaresti közkórház egyik osztályának főorvosává és egyetemi rendes tanárrá nevezték ki.

Cikkeket írt az Orvosi Hetilapba (1877-84. 1887.). A Magyar Orvosok és Természettudósok Munkálatai 20. kötetében (1880) jelent meg Az emberi hashártyában talált férgekről című értekezése. A hazaié s külföldi szaklapokban 1883-84-ben megjelent cikkeit és értekezéseit, számszerint 24-et fölsorolja az Acta Reg. Scient. Univers. Hung. Budapestiensis 1885. folyama.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Über Poliomyelitis anterior, 1877
  • Ueber die selbständige combinirte Seiten- und Hinterstrangsclerose des Rückenmarks, [Virchows] Archiv für pathologische Anatomie und Physiologie und für klinische Medicin, Berlin, 1876
  • Ueber einen im menschlichen Peritoneum gefundenen Nematoden, [Virchows] Archiv für pathologische Anatomie und Physiologie und für klinische Medicin, Berlin, volume LXXXI
  • Studien über Safraninfärbung, 1881
  • Bakterien des rothen Schweisses, 1881
  • Eine experimentelle Studie über den Einfluss des Nervensystems auf die pathologischen Veränderungen der Haut, with Arthur von Irsay, Vierteljahresschrift für Dermatologie
  • Les bactéries et leur rôle dans l’anatomie et l’histologie pathologiques des maladies infectieuses, Written with Victor André Cornil, 1 volume and Atlas, Paris, F. Alcan, 1885
  • A bakteriológia rövid tankönyve. Budapest, 1886. (Magyar orvosi könyvkiadó-társulat könyvtára 52. kötet.)
  • Über isoliert färbbare Antheile von Bakterien, Zeitschrift für Hygiene, Leipzig, 1889, 5: 173-190
  • Observations sur la morve, Archives de médecine experimentale et d’anatomie pathologique, 1891, 3:619-645
  • Atlas der pathologischen Histologie des Nervensystems, with Georges Marinesco and Paul Oscar Blocq, Berlin, Hirschwald, 1892
  • Untersuchungen über Koch's Kommabacillus, [Virchows] Archiv für pathologische Anatomie und Physiologie und für klinische Medicin, Berlin
  • Untersuchungen über den Leprabazillus und über die Histologie der Lepra, Berlin, 1898
  • Beobachtungen über Riesenzellen, Stuttgart, 1905
  • Über die Notwendigkeit der AbVerfahrens der Wutbehandlungänderung des Pasteur'schen, Zeitschrift für Hygiene und Infektionskrankheiten, Leipzig, 1908, 58:401-412.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kolozsvárott részben az ő nevét viseli.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]