Haar Alfréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haar Alfréd
Haar Alfréd.jpg
Haar Alfréd
Született 1885. október 11.
Budapest
Elhunyt 1933. március 16. (47 évesen)
Szeged
Foglalkozása matematikus,
egyetemi tanár
Álló sorban balról a harmadik személy Haar Alfréd, 1928
Haar Alfréd és Riesz Frigyes, a szegedi matematikai iskola világhírű megalapítói (Borsos Miklós alkotása)
Haar Alfréd sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 1B-23-4.

Haar Alfréd (Budapest, 1885. október 11.Szeged, 1933. március 16.) magyar matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önéletrajza szerint 1885. október 11-én született Budapesten, apja Haar Ignác földbirtokos, anyja Fuchs Emma. A fasori evangélikus gimnáziumba járt (ahol egyébként Rátz László volt a matematikatanára), 1903-ban érettségizett; 1904-ben a budapesti egyetemen matematikai és természettudományos előadásokat kezdett hallgatni, majd 1905-ben beiratkozott a göttingai egyetemre. Professzorai között volt Eötvös Loránd, Kürschák, Carathéodory, Hilbert, Klein és Zermelo, és még sok más kiváló és híres tudós.[1]

A középiskolában a Középiskolai Matematikai Lapok munkatársa lett. Matematikai tehetsége erősen megmutatkozott: 1903 őszén megnyerte az Eötvös Loránd matematikaversenyt, mégis a Műegyetem vegyészmérnöki karának hallgatója lett. 1904-ben azonban - ahogy önéletrajzában is írta - már a budapesti, egy év múlva pedig a göttingai egyetemen tanult tovább. 1909 júniusában Hilbert keze alatt doktorál (49 oldalas doktori dolgozatában a Sturm-Liouville-féle és a gömbfüggvényekből álló függvényrendszereket vizsgálja, és felfedezi a függvényanalízisben azóta is széles körben használt Haar-féle ortogonális függvényrendszereket), és még az évben az egyetem magántanárává habilitálják.

1912-ben Farkas Gyula Riesz Frigyest és őt meghívja a kolozsvári egyetem tanárának, és Haar elfogadja az invitálást. 1912. április 6-ától kezdve az elemi mennyiségtan nyilvános rendkívüli tanára, 1917. szeptember 10-étől pedig ny. rendes tanára. Kiváló előadónak tartják, az előadásokhoz írt saját kezű jegyzetei közül nem egy könyv alakban is megjelent később.

A trianoni tragédia miatt az egyetemnek el kellett költöznie Kolozsvárról, 1921-től kezdve működése Szegeden folytatódott. Itt Riesz Frigyessel Haar megalapította a szegedi egyetem matematikai központját, és a színvonalas tudományos munka mellett oktatás- és tudományszervezési feladatokban is részt vett.

1922-ben munkatársaival együtt létrehozta az első külföldön is jelentős magyar matematikai folyóiratot, Acta Stientiarum Mathematicarum címmel.

A munkában egy meglehetős gyorsasággal kibontakozó betegség, a gyomorrák állította meg. 1933. március 16-án este 19:30 perckor elhunyt.

Kutatási területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A matematikai analízissel és a topologikus csoportok elméletével foglalkozott. Eredményeket ért el az ortogonális függvénysorok és szinguláris integrálok, az analitikus függvények, a parciális differenciálegyenletek, a halmazelmélet, a függvényapproximáció, és a variációszámítás terén.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét több matematikai fogalom viseli, például a Haar-mérték.

Egy 1997-ben felfedezett kisbolygót a tiszteletére (24907) Alfredhaarnak neveztek el.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Haar A. Zur Theorie der orthogonalen Funktionensysteme, Mathematische Annalen, 69, pp 331-371, 1910.[2]
  • Zur Variationsrechnung („A variációszámításhoz”), 1930
  • Der Maasbegriff in der Theorie der Kontinuerlichen Gruppen („Mértékfogalom a folytonos csoportok elméletében”), 1933
  • Összes művei (sajtó alá rendezte Szőkefalvi-Nagy Béla, 1959)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az önéletrajzból idéz az alábbi cikk: Varga Antal: 75 éve halt meg Haar Alfréd. Polygon, XVII. 1.-2- sz. (2008 dec.); 1.-10. o.
  2. „Az ortogonális függvényrendszerek elméletéhez”
  • Varga Antal: 75 éve halt meg Haar Alfréd. Polygon, XVII. 1-2. sz. (2008. dec.); 1-10. o.
  • Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. NTK - Typotex, Bp., 1993; ISBN 963-7546-41-3. 148. o.
  • Magyar tudós-mérnök életrajzi lexikon. (Nagy F. főszerk, Bérczi Sz. és mtrsai, szerk.) (1986): Magyarok a Természettudomány és technika történetében. Országos Műszaki Könyvtár. Magyar tudós és mérnök életrajzi lexikon. (ISBN 963-592-547-6), újabb kiadása 1997-ben ISBN 963-85433-5-3)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Haar Alfréd témájú médiaállományokat.