Entz Béla
| Entz Béla | |
 | |
| 1946-ban | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1877. március 10. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1959. január 14. Pécsvárad |
| Sírhely | Pécsi köztemető G parcella, az 1. sor 3. sírhely[1] |
| Ismeretes mint | patológus |
| Szülei | id. Entz Géza, Seivert Adél Jozefina. |
Entz Béla (Kolozsvár, 1877. március 10. – Pécsvárad, 1959. január 14.) patológus orvos, egyetemi tanár.
Élete[szerkesztés]
Tudós családból származott, nagyapja (Entz Ferenc orvos, szőlész), apja (id. Entz Géza zoológus) és bátyja (ifj. Entz Géza) egyaránt az MTA tagja; ő maga is 1945-től az MTA levelező tagja volt.[2]
1900-ban szerzett orvosdoktori oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen. Hallgatóként az anatómus Thanhoffer Lajos és a kórboncnok Genersich Antal mellett dolgozott. Generisch tanítványaként gyakornok, tanársegéd, majd 1912-től adjunktus lett.[3] Közben 1911-ben az egyetem orvosi karán Csecsemőkori betegségek kórbonctanából című dolgozata alapján magántanár lett. 1912-ben megjelent Általános kórbonctan című könyve.
1914-től 1917-ig a Szent István Kórház kórboncnok főorvosa, közben az első világháborúban zászlóalj-orvosfőnök, majd laboratóriumvezető főorvos volt a sátoraljaújhelyi harctéri betegmegfigyelő állomáson. 1918-ig az állatorvosi főiskola rendes tanára volt. 1918-ban kinevezték a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává, mely a kolozsvári egyetemmel együtt ideiglenesen Budapestre költözött az 1923/24-es tanévig. Ez idő alatt a Szent Rókus Kórház patológus főorvosa is volt, illetve az 1921/22-es tanévben az orvosi kar dékánja.
1924-ben az egyetemmel együtt Pécsre költözött, és 1951-ig az ETE (1948-tól POTE) nyilvános rendes tanára, 1951-től 1952-ig egyetemi tanára volt. 1926-ban jelent meg a Csízió néven is ismert A kórbonctan és a kórszövettan alapvonalai című munkája. 1928 és 1930 között két tanéven át ismét dékán lett.[4] Az 1931/32-es és az 1945/46-os tanévekben az ETE rektora lett.[5] 1945-től az MTA levelező tagja.
Legfőbb kutatási területe a fertőző betegségek, állati paraziták által okozott kórképek. Fontos kutatásokat végzett az örökléstan, a fejlődési rendellenességek, a szifilisz és a gümőkór kórokozóinak felderítése terén. Elsők között hangoztatta a leukémia daganatos jellegét.[6]
1959-ben Pécsváradon halt meg, sírja a pécsi köztemetőben van, mely 2005 óta védett emlékhely.
Emlékezete[szerkesztés]
2015-ben[7] a Misinára vezető, addig név nélküli pécsi utat róla nevezték el.
2016-ban nyílt meg a róla elnevezett Dr. Entz Béla Klinikai Oktatási Központ.[8]
Pécsváradon a Dr. Entz Béla Egészségügyi Központ viseli nevét.
Főbb művei[szerkesztés]
- A kórbonctan és a kórszövettan alapvonalai (Pécs, 1926)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. [2018. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Entz Béla. névpont.hu
- ↑ Frankl József: Entz Béla professzor tudományos működése. Orvostörténeti Közlemények, 1979
- ↑ PTE ÁOK arcképcsarnok: Dr. Entz Béla. [2015. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ 54 éve hunyt el Entz Béla
- ↑ Magyar életrajzi lexikon: Entz Béla. arcanum.hu
- ↑ Pécs Megyei Jogú Város Helyi Választási Iroda közleménye - Pécs város közterület jegyzékében bekövetkezett változásokról (pdf)
- ↑ PTE Hírek - Megnyitja kapuit a Dr. Entz Béla Klinikai Oktatási Központ és a Szimulációs Oktatási Központ, 2016. március 3.
További információk[szerkesztés]
- Entz Béla. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 28.)
