Entz Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Entz Ferenc
Entz Ferenc arcképe a Vasárnapi Ujságban (1857)
Entz Ferenc arcképe a Vasárnapi Ujságban (1857)
Életrajzi adatok
Született 1805. december 6.
Sümeg
Elhunyt 1877. május 9. (71 évesen)
Promontor
Ismeretes mint a modernkori magyar borászat tudományos megalapozója
Nemzetiség Flag of Hungary.svg magyar
Pályafutása
Szakterület szőlészet, kertészet
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Entz Ferenc témájú médiaállományokat.

Entz Ferenc (Sümeg, 1805. december 6.Promontor, 1877. május 9.) orvos, szőlész és kertész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kutatásainak köszönhetően teremtődött meg a modernkori magyar borászat tudományos háttere.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sümegen, Zala vármegyében született, ahol édesapja megyei orvos volt és nagyapja molnár. Korán árvaságra jutott, ezért nagyszülei nevelték Pozsonyban, ami akkor az ország jelentős kertészeti központja volt. Családjából többen a magyar tudomány kiemelkedő tagjaivá váltak. Fia idősb. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár és unokája ifj. Entz Géza zoológus, egyetemi tanár.

Orvosként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1825-ben Pestre ment az orvosi egyetemre. Gyakorlati tanulmányait Bécsben folytatta és 1831-ben fejezte be. Akkoriban Bécsben a kolera tombolt, így a fiatal orvos szolgálataira nagy szükség volt. A járvány megszűnése után Batthyány Fülöp herceg alsó-ausztriai uradalmában kapott alkalmazást mint orvos. Innen hasonló minőségben Bouquoy grófhoz, Csehországba ment, de mert hazájába vágyott vissza, ismét Batthyány herceg szolgálatába állt, s az enyingi uradalomhoz tartozó Mezőkomáromba költözött, ahol 16 évet töltött. A szabadságharcban honvéd főorvosként vett részt.

Szőlészként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orvosi gyakorlata közben Entz előszeretettel foglalkozott a mezőgazdaság, a kertészet és szőlőművelés gyakorlati és elméleti tanulmányozásával, faiskolát, kertet és szőlőtelepet alapított. Szerzett tapasztalatait szaklapokban közölte. E foglalkozást utóbb annyira megkedvelte, hogy az orvosi pályától végképpen megvált.[1] 1850-ben Pestre költözött és itt a kerepesi vám közelében, a Csömöri út mellett, többek támogatásával gyakorlati tanintézetet és gazdasági kertészetet alapított a hazai gyümölcsfa- és szőlőtermesztés előmozdítására, mely 1853. november 1-jén nyílt meg.[2] Történetéről kevés adat maradt fenn az utókor számára, de az bizonyos, hogy annak sikeresebb berendezése és vezetése céljára a Magyar Királyi Helytartótanácstól 2000 forint évi segélyt eszközölt ki. Amikor pedig 1860-ban a Magyar Gazdasági Egyesület a már korábban Budán, a Gellért-hegy déli alján, a Schams-féle szőlőtelep kapcsolatában vincellériskolát állított fel, annak vezetésére pályázatot írt ki, melyet Entz nyert el. Ezt az állást azonban – az Egyesület kikötése miatt – csak úgy foglalhatta el, ha saját iskolájának vezetéséről lemond. Ennek következményeként, a növendékek az egyesületi iskolában folytatták tanulmányaikat, Entz pesti magániskolája pedig megszűnt. A budai vincellériskolát 16 évig vezette, kiváló hozzáértéssel. Súlyos szembaja miatt 1876-ban lemondott, Promontorra vonult vissza nyugalomba, ahol a következő évben fejezte be tevékeny életét.

Akadémiai tagsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdemei elismeréseül a Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjává választotta. Entz több külföldi szakegyesületnek is tagja volt.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Entz nagyon termékeny író volt. A Magyar Gazdának, a Gazdasági Lapoknak állandó munkatársa volt; természettudományi folyóiratokba írt, sőt képes, és politikai lapokban is közölt ismeretterjesztő munkákat. A Gazdasági Egyesület által kiadott Kis Tükörben a szőlőszeti és kertészeti részt ő írta, úgyszintén a Korizmics László, Benkő Dániel és Morócz István által kiadott Mezei gazdaság könyvének éppen nevezett szakokra vonatkozó dolgozata az ő tollából került ki. Szerkesztette és kiadta a Borászati füzeteket, amelyekből utóbb a Borászati Lapok keletkezett.

Önállóan megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Sió mellékének vázlata természetrajzi és orvosi szempontból (Pest, 1847).
  • Programm einer prakt. Bildungsanstalt für Nutzgärtnerei, ganz besonders aber für die Obst- u. Weincultur. (Pozsony, 1854). – Kertészeti füzetek (Pozsony, 1854 és 1856-59, 15 füzet);
  • a Gazd. Lapokba irt kertészeti cikkeinek gyűjteménye;
  • Népszerű káté a szőlőművelés és borkezelés okszerű módjáról, külföldön tett tapasztalatok után (Pozsony 1862. 2. kiadás u. o. 1870); Ugyanez németül is megjelent két kiadásban;
  • Dr. Entz Ferenc borászati utazása Franciaországban s a Rajnavidéken (Pozsony, 1864);
  • Hollandi utam, különös tekintettel borügyünkre s a gallizáció értékére (Pozsony, 1865). Ujabbkori magyar gazda. Népies olvasókönyv. (Pozsony, 1868; 100 db. arannyal jutalmazott mű);
  • A hazai szőlészet (Pozsony, 1868; Gyürky Antallal együtt); Leiró katalog és árjegyzéke az orsz. m. gazd. egyesület budai szőllő- és faiskolájában található sima és gyökeres szőlővesszőknek (Pozsony 1869);
  • Magyarország borászata (u. o. 1869. Málnay Ignác dr.-ral és Tóth Imrével);
  • A szőlőszet és borászat Erdélyben (u. o. 1870. Málnay Ign. dr.-ral);
  • Ujabban felmerült borkérdések megoldásához (Bpest 1875).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Entz Ferenc arcképe emlékbélyegen (1963)
  1. Nem annyira önként, hanem inkább a szabadságharcban viselt tevékenysége miatt kényszerült erre. (Egyes források szerint eltiltották.)
  2. Lásd Korizmics-Benkő-Morócz (kiad.): Mezei Gazdaság Könyve, I. kötet (Pest, 1855); 846-848. §.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vasárnapi Ujság, 1857. évi 23. szám (június 7.), p. 205-206 ‑ arcképpel (mint fent)
  • Entz Ferenc (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. július 21.)
  • dr. Szabó Lóránd: Entz Ferenc élete (magyar nyelven). okotaj.hu. (Hozzáférés: 2011. július 21.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sulyok Józsefné: Entz Ferenc (magyar nyelven). szepzold.hu. (Hozzáférés: 2011. július 21.)
  • Entz Ferenc (magyar nyelven). palotapince.hu. (Hozzáférés: 2011. július 21.)
  • Entz Ferenc (magyar nyelven). sumeg.slyweb.hu. (Hozzáférés: 2011. július 21.)
  • Entz Ferenc (magyar nyelven). Magyar Orvoséletrajzi Lexikon. tankönyvtár.hu. (Hozzáférés: 2011. július 21.)
  • Entz Ferenc (magyar nyelven). História – Tudósnaptár (1805-1877) Orvos, szőlész, kertész. (Hozzáférés: 2011. július 21.)