Hodinka Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hodinka Antal
Hodinka Antal.JPG
Született 1864. január 13.
Ladomér
Elhunyt 1946. július 15. (82 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása történész,
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hodinka Antal témájú médiaállományokat.

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13.Budapest, 1946. július 15.[1]) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Élete, és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hodinka Antal 1864. január 12-én született görög katolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett,[1] utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait. 1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt.[1] 1891-ben a budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából,[1] magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt. 1891-92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt. 1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932-33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.[1] 1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941-43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta. 1946. július 15-én hunyt el Budapesten.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

  1. a szláv-magyar kapcsolatok története
  2. Pécs város története
  3. a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története
  • A rutének
  • Cseh források
  • A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
  • A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
  • Szláv források (1898)
  • A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
  • Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
  • A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
  • Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
  • Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
  • A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
  • Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
  • A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
  • A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
  • A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás az MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
  • Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
  • A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
  • Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
  • II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissina" (1937)
  • Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
  • Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
  • Ruszin - magyar igetár (1945)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 305. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ruszin Világ, 2008. január
  • Bonkáló Sándor: A rutének (Bp. 1940)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hodinka Antal Intézet [1]
  • Hodinka Antal Emlékkönyv [2]
  • Hodinka Antal művei az OpenLibrary-ben [3]
  • A Szeklencei Szegényember üzenete [4]