Papp Lajos (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Papp Lajos
Született 1948. március 21. (66 éves)
magyar 1946-1949 Aranyosgadány
Foglalkozása szívsebész
Kitüntetései Széchenyi-díj (2001)
Kaposvár díszpolgára (2006)
Budapest díszpolgára (2011)

Papp Lajos (Aranyosgadány, 1948. március 21.) Széchenyi-díjas szívsebész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója. A Kaposvári Egyetem emeritus professzora.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1951-ben, hároméves korában családjával együtt kitelepítették a szülőfalujából. Csurgón, Alsóleperden, Mágocson élt egészen 1957-ig, amikor visszakerült az ősi házba. 1966-ban, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium elvégzése után, a Mecseki Ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, következő évben műtőssegéd lett. 1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. A Pécsi Városi Kórház sebészgyakornoka volt 1973–1975 között. A POTE Anaesthesiologia, Intenziv Therapia és Sebészeti Osztály gyakornokaként dolgozott 1975–1977 között. Aneszteziológia és intenzív terápia (1978), általános sebészet (1982), szívsebészet (1983) szakorvosi vizsgát tett. A Harvard Egyetem ösztöndíjas vendégkutatója (1984–1985). 1989 óta az orvostudományok doktora (a kandidátusi fokozat kihagyásával). 1977 és 1991 között a városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikán dolgozott. 1991 májusától egyetemi tanár. 1991 májusában a Szabolcs utcai Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatójának nevezték ki. 1994-ben a hatalom eltávolította az igazgatói székből. (Igazgatóként küzdött a korrupció ellen, harcolt a betegek érdekeiért és az igazságért.) 1994-től a HIETE zalaegerszegi Szívsebészeti Tanszék és zalaegerszegi Szívsebészet, Szívgyógyászat alapító egyetemi tanára. 1997-től egyúttal a Pécsi Tudományegyetem II-es számú Sebészet és Szívsebészet igazgató egyetemi tanára, 1999-től 2008-ig az általa alapított Szívgyógyászati Klinika igazgató professzora. Az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum elnöke (2001. márc.–máj.). A PTE Szívgyógyászati Klinika Igazgatója volt 2008-ig, amikor is lemondott minden pozíciójáról és kérte nyugdíjaztatását. Úgy döntött, hogy ami az egészségügyben történik az sem erkölcsileg, sem szakmailag nem vállalható. 2011-től a Kaposvári Egyetem emeritus professzora.

1997. október 23-án Pongrátz Gergely kérésére a forradalom negyvenedik évfordulóján ünnepi beszédet mondott a Corvin közben. 2007 augusztusában Zétényi Zsolttal megalapította a Kárpát-Haza Nemzetőrséget.

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, felesége Varga Zsuzsanna (nyug. orr-fül-gégész, audiológus). Lánya Katalin (1979, környezetvédő mérnök), fia Lajos (1975, dipl. szociális munkás). Unokái Kincső (2007), Csenge (2009) és Koppány (2012).

Két testvére van. László (1946) biológus, MTA rendes tagja, Gábor (1954) sebész, traumatológus, ortopéd szakorvos, főorvos.

Szakterületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kutatási területe:

- coronaria keringés physiológiája és pathophysiologiája - szívsebészet

Szívkeringés-kutatással,a szívizom vérkeringésének fiziológiájával foglalkozott. A világon először Magyarországon vezették be az általa kidolgozott kardio-teletermográfiát (1980). Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a patológiás és az épszívizom biokémiai vizsgálatainak terén. Tanulmányozta az izomtranszformációt,és az intracelluláris szabad Ca- és Mg-meghatározás technikáját. Különösen jelentősek még az akut coronaria bypass és intermittáló sinus coronarius occlusio hatásának vizsgálata akut lokális ischaemiában.

Alapkutatásokban: fiziológia, patofiziológia kutatásokban a világon először leírt, publikált megállapításai:

  1. Az Inozin cardiotonikus és cardioprotektív hatásai.
  2. Teletermográfiával észlelt és rögzített szívfelszíni hőemisszió és az epicardiáris véráramlás lineáris összefüggése.
  3. A cardiotonikus gyógyszerek szívsebészeti műtéti halálozást befolyásoló direkt összefüggései.
  4. Nem a szív a keringés energiaforrása.

Klinikai kutató munkában elért legfontosabb eredményei:

1980-81-ben hazánkban elsőként kísérleti körülmények között kidolgozták, majd emberi szívműtétekre adaptálták a komputer kiértékelésű epicardialis mapping technikát, melyet a thermographiával szimultán alkalmazták.

Megteremtették a ritmusbetegségek szívsebészeti kezelésének legfontosabb feltételét, valamint a bal kamrai aneurysmák egzakt körülhatárolásának, illetve a coronaria bypassműtétek hatásosságának megbízható vizsgálómódszerét.

Klinikai munkája során a betegellátás terén elért legfontosabb eredményei:

Szívsebészként, elsőként vezette be a hazai szakmai gyakorlatba:

- kiterjesztett coronaria endarterectomiákat (mindhárom ágra terjedő részleges, vagy egy-két főágra terjedő teljes desobliteratiot)

- teljes revascularisatiora törekvő hatos-hetes-nyolcas-kilences coronaria bypass műtéteket

- együlésben végzett coronaria bypass és carotis endarterectomia műtéteket

- együlésben végzett szív és tüdőműtéteket

- együlésben végzett többes billentyű beültetés és coronaria bypass műtétek

- a dissectio aortae teljes reconstructiojának plasztikai műtétjét (suspensios eljárás)

Szervezeti tagságok (Minden szakmai társaságból kilépett)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Klinikai II. (műtéti) Tudományos Bizottság
  • Kardiológiai Szakmai Kollégium Szívsebész Szakcsoportja (elnök)
  • Magyar Élettani Társaság
  • Magyar Farmakológiai Társaság
  • Magyar Kardiológusok Társasága (2004)
  • Magyar Kardiológiai Társaság
  • Magyar Sebész Társaság
  • American College of Angiology
  • Cardiovascular and Interventional Radiological Society of Europe
  • The International Society for Cardiovascular Surgery
  • Magyarok Szövetsége
  • Esések Iskolája Egyesület alapító tag és elnöke (2012.06.27.)

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudományos munkássága nemzetközi hírű. Számtalan publikációja jelent meg a világ kiemelkedő szakmai lapjaiban.

Eddig megjelent könyvei:

„Jöjjön el a Te országod” (Kairosz Kiadó Bp., 2003)

Quo vadis Domine? (Kairosz Kiadó Bp. 2003)

Verbum cordis (Kairosz Kiadó Bp. 2005)

Magyarokhoz (Kairosz Kiadó Bp. 2006)

Szabadíts meg a gonosztól (Kairosz Kiadó Bp. 2008)

Csodák és tragédiák életemben (Kairosz. Kiadó Bp. 2009)

Segíts Ég! (Kairosz Kiadó Bp. 2010)

Úton… (Kairosz Kiadó Bp. 2012)

Gyógyító Gondolatok. Breviárium ( Kairosz Kiadó Bp. 2013)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Papp Lajos. Verbum cordis - A szív szava. Kairosz Kiadó. ISBN 9637510664 (2005) 

Papp Lajos Gyógyító Gondolatok. Breviárium. Kairosz Kiadó Bp. (2013.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]