Zétényi Zsolt
| Zétényi Zsolt | |
| Született |  Veszprém1941. augusztus 9. (71 éves) |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Reitinger Valéria (1973–2003) |
| Foglalkozása | jogász |
Zétényi Zsolt (Veszprém, 1941. augusztus 9. – ) magyar jogász, a Százak Tanácsának tagja, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja. A nevéhez fűződő, 1991. november 4-én elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvény, a „lex Zétényi” (Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat) az önkényuralom által nem üldözött szándékos emberölés, halált okozó súlyos testi sértés és hazaárulás büntethetőségét tette volna lehetővé.[1] A Ságvári Endre meggyilkolásának hamis vádjával 1959-ben elítélt és kivégzett, majd 2006-ban felmentett Kristóf László ügyében a felülvizsgálati eljárásban az indítvány szerkesztője és a család képviselője,[2] valamint a háborús bűnökkel vádolt és nem jogerősen felmentett Képíró Sándor védőügyvédje.[3][4]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
1941. augusztus 9-én született Veszprémben. Édesanyja református tanítónő, édesapja törvényszéki bíró volt. Apai családja után katolikus vallású. Rákospalotán tett érettségi vizsgát 1959-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán diplomát szerzett 1964-ben. 1967-1968 között a Legfelsőbb Bíróság tanácsjegyzője. 1968-ban letette bírói-ügyészi szakvizsgáját, 1968-1969 között az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa, ezután évtizedekig jogtanácsos, majd 1994-től gyakorló ügyvéd. 1986-tól a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (1989-től Bajcsy-Zsilinszky Társaság) tagja, ügyvezető titkára, majd főtitkára. 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalban képviseli a Bajcsy-Zsilinszky Társaságot az MSZMP-vel folytatott tárgyalásokon,[5] a kerekasztal és az állampárt megegyezésének aláírója 1989. szeptember 18-án.[6]
1990–94-ben országgyűlési képviselő (MDF), az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke.[7] 1987–tól 1995-ig MDF-tag, 1993–94 között az Országos Elnökség tagja, 1992–től a Nemzeti Társaskör tagja, 1994–98 között elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke. 1997-től A Százak Tanácsa, 1994-től a Magyar Alkotók és Gondolkodók Szakértői Társaság és más egyesületek tagja, Egyszemélyes Nemzeti Jogvédő irodát tartott fenn 1994-től minden köztámogatás nélkül, az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatai védelmében, 2004-től a Nemzeti Jogvédő Alapítvány,[8] 2008-tól a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Magyar Konzervatív Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2010-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom alkotmánybírónak jelölte,[9] a szavazáson 46 szavazatot kapott, így nem került megválasztásra.[10]
Művei [szerkesztés]
- Mi a teendő a múlttal. Beszédek, cikkek, interjúk 1989-1994, 1994
- A Szentkorona-eszme mai értelme, 1997
- Magyarország Szent Koronája, 2001
- Magyarország Szent Koronája in.: A Szent Korona–eszme időszerűsége, 2004
- Milyen emlékmű álljon a Szabadság téren?, 2006
- Több fényt! - Tanulmányok, gondolatok, beszédek 1995-2006, 2007
- Gyökeres alkotmányreformra van szükség In.:Magyar Nemzetstratégia, 2008
- Magyarországon gyökeres alkotmányreform kell! In.:Magyar Nemzetstratégia 2. kötet, 2009
- A történeti alkotmány - Magyarország ősi alkotmánya (2 kiadás: 2009, 2010)
- A történeti alkotmány időszerűsége In.:Történelmi tradíciók és az új Alkotmány, 2011
- A történeti alkotmány időszerűsége In.: Húsz éve szabadon Közép-Európában, 2011
- A Szent Korona vonzásában, 2012
Kitüntetések [szerkesztés]
- Márton Áron Emlékplakett (1988)
- Magyar Szellemi Védegylet: „Rendületlenül” diploma, (2002)
- Az ’56-os felkelők Rabparlamentje: Emléklap (2002. október 23.)
- Külhoni és Magyarországi Emlékbizottságok 1956-os Díszérme (2006.október 23.)
- MKCSBK Vezetőségi Tanácsa: A Magyar Királyi Csendőrség Aranykoszorúval Ékesített Érdemkeresztje (2006. szeptember 29.)
- Politikai Elítéltek Közössége Emlékplakett „Pro Patria 1945-1956 PEK”
- Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság: Rendvédelem Történetért Érdemkereszt. (2006.szeptember 29.)
- A 1956-os Pesti Srác Alapítvány Kuratóriuma és a Corvin Közi Bajtársi Közösség Elnöksége: A Corvin-Közi Hősök Érdemrendje Babérkoszorúval (2006. december 8.)
- A Vitézi Rend: A Vitézi Rend Arany Nemzetvédelmi Keresztje Vitézi Ékítménnyel (2011. szeptember 17.)
- A Történelmi Vitézi Rend tiszteletbeli tagja 2011.
Állami kitüntetést nem kapott.
Források [szerkesztés]
- ↑ Kende Péter: Igazságtétel
- ↑ Felmentették a Ságvári megölése miatt kivégzett csendőrt. Index.hu, 2006. március 6. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
- ↑ Az eljárás megszüntetését kérte Képíró Sándor ügyvédje. hvg.hu, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
- ↑ Miklósi Gábor: Felmentették Képíró Sándort. index.hu, 2011. július 18. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
- ↑ Az Ellenzéki Kerekasztal ülése, 1989. május 24.. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
- ↑ Források Ripp Zoltán: A rendszerváltás Magyarországon című tanulmányához. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
- ↑ Dr. Zétényi Zsolt. parlament.hu. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
- ↑ A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Szervezete. nja.hu, 2007. február 21. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
- ↑ Zétényi Zsolt a Jobbik jelöltje, a párt számára elfogadhatatlan Stumpf István jelölése. Barikád, 2010. július 16. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
- ↑ Alkotmánybíró lett Stumpf István és Bihari Mihály - közreadjuk az alkotmánybírók bizottsági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, 2010. július 24. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
