Grastyán Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grastyán Endre
Született 1924. február 25.
Őriszentpéter
Elhunyt 1988. június 17. (64 évesen)
Pécs
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
idegfiziológus,
egyetemi tanár

Grastyán Endre (Őriszentpéter, 1924. február 25.Pécs, 1988. június 17.[1]) magyar orvos, idegfiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

A hippocampus működésével foglalkozó kutatásai úttörő jelentőségűek.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középiskolát Sopronban végezte el.[1] Felsőfokú tanulmányait a pápai református teológián kezdte, de valójában az orvosi pálya vonzotta, orvostanhallgató lett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Környey István, Szentágothai János és Lissák Kálmán tanítványa volt. Kutatói munkát Lissák Kálmán Élettani Intézetében folytatott.

Az 1950-es években az elektrofiziológiai és magatartás-kutatási módszerek kidolgozásában és elterjesztésében jelentős eredményeket ért el. 1959-ben a Macy-alapítvány szimpóziumán, New Yorkban A hippocampus és a magasabb idegtevékenység címen tartott előadást. Még ugyanebben az évben meghívták dolgozni az UCLA agykutató intézetbe, Los Angelesbe.

A kandidátusi (1973), majd a nagydoktori fokozat (1976) elnyerése után 1978-tól a POTE Élettani Intézetet vezette haláláig,[1] ugyanezen időponttól kezdve az intézetben működő MTA Idegélettani Kutatócsoport munkáját is ő irányította. Kutatói tevékenysége során mindvégig foglalkoztatta a játék élettani és pszichológiai háttere, ebben a témában tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását 1985-ben.

Tanítványai közül egyik legsikeresebb Buzsáki György, aki az Egyesült Államokban dolgozik, és két másik agykutatóval (Somogyi Péter és Freund Tamás) együtt megkapta a 2011-es "Brain prize"-t, melyet az agykutatás Nobel-díjának neveznek.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grastyán Endre síremléke Pécsett
  • Tudományos és tudományszervezői munkásságának emlékére 1991-ben Baranya megye székhelyén, Pécsett létrehozta a megye és a város a Grastyán Endre Alapítványt. Minden évben egy köztiszteletben álló tudós nyeri el a Grastyán-díjat.
  • 1995-ben Pécsett szobrot avattak tiszteletére. A szobor alkotója Rétfalvi Sándor.
  • A SZTE Pszichológiai Intézetben EEG Laboratóriumot neveztek el róla 2008-ban.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Facilitation and inhibition of conditioned alimentary and defensive reflexes by stimulation of the hypothalamus and reticular formation. Lissák Ferenccel. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1956. p. 133-157., (Klny.: Acta Physiologica Academiae Scientiarum Hungaricae)
  • Experimentelle Beiträge zur Pathogenese der commotio cerebri mit besonderer Berücksichtigung der Kreislaufstörungen des Gehirns. Mérei Ferenc Tiborral, Hasznos Tivadarral.Budapest : Akadémiai Kiadó, 1957. 128 p. (Tárgyszó: commotio cerebri).
  • Agygytörzsi és archicorticalis mechanizmusok jelentősége a feltételes reflexben : Kandidátusi értekezés tételei / [kiad. a Tudományos Minősítő Bizottság]. Budapest : Szerző, 1958. 4 p.
  • Halló- és látókérgi kiváltott potenciálok változásai időleges kapcsolat kiépülésekor. Bauer Miklóssal. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1961. pp. 141–147. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának Közleményeiből)
  • Orientáció és megerősítés : Kandidátusi értekezés ; MTA TMB, 1973. 1-2. köt. 471; 472-838. p. (Kézirat 847 jegyzettel; Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár).
  • Orientáció és megerősítés . Akadémiai nagydoktori értekezés. Kéziratban. 1976.

http://real-d.mtak.hu/7/ http://proteom.elte.hu/__downloads/grastyan/grastyan_hu.htm

  • A játék neurobiológiája : Akadémiai székfoglaló : 1983. április 19. Budapest : Akad. Kiadó, 1985. 66 p. (Értekezések, emlékezések, 0236-6258) ISBN 963-05-4039-8
  • Agresszió az élővilágban. Társszerzőkkel, szerk. Csányi Vilmos. Budapest : Natura, 1986.195 p. ISBN 963-233-123-0

Szerkesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sensory functions / editors Endre Grastyán, Peter Molnár ; [by D. Albe-Fessard et al.] 1981. XI, 488 p. ISBN 963-05-2742-1

Tudományos tisztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az MTA Idegélettani Tanszéki Kutatócsoport vezetője 1978-tól a POTE Élettani Intézetében
  • Az MTA levelező tagja (1982)[1]

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A TIT Pécs-Baranyai Szervezete alapító tagja[1]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Akadémiai jutalom (1963)[1]
  • Academia Leopoldina külföldi tagja (1964)
  • Schäffer-díj (1975)[1]
  • Ranschburg-emlékérem (1978)
  • Állami Díj (1988)[1] – A tanulás, a motiváció és az emóciók limbicus-agyi mechanizmusainak magatartási és elektro-fiziológiai módszerekkel végzett vizsgálataival elért eredményeiért, nemzetközileg is elismert, kiváló munkásságáért.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 269. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Molnár Péter: Grastyán Endre életműve, Magyar Pszichológiai Szemle, 1990. 1-2. sz. (Grastyán Endre tudományos közleményeinek jegyzékével.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grastyán Endre témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]