Vargha Damján György
| Vargha Damján György | |
 |
|
| Portrészobra a Pécsi Tudományegyetem díszkapuján. Trischler Ferenc szobrászművész alkotása (1993) | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Vargha Damján György |
| Született | Mosonszentmiklós, 1873. április 6. |
| Elhunyt | Hegyeshalom, 1956. április 6. |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felavatás | 1899 |
Vargha Damján György (Mosonszentmiklós, 1873. április 6. – Hegyeshalom, 1956. április 6.) ciszterci szerzetes, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (1919–1949 között, majd 1989-től).
Élete [szerkesztés]
Iskoláit Mosonszentmiklóson, Magyaróváron, Kecskeméten és Egerben végezte, majd a budapesti bölcsészkaron szerzett diplomát. 1892-ben belépett a ciszterci rendbe. Budapesten teológiát tanult, 1899-ben pappá szentelték. Tanított Baján, Egerben és Székesfehérváron.
1907-től a Szent István Akadémia tagja. 1912-től a budai Szent Imre Gimnáziumban tanított. 1919-től az MTA levelező tagja. 1925-ben a pécsi Erzsébet Egyetem bölcsészkarán a magyar irodalomtörténet egyetemi tanára lett. Jelentős részt vállal a pécsi Maurinum (később: Szent Mór Kollégium) megalapításában, majd a kollégium igazgatója lett. 1931-1932-ben a pécsi bölcsészkar dékáni tisztségét töltötte be. 1940-ben, a bölcsészkar Kolozsvárra költöztetésekor a jogi karra osztották be teljes jogú professzorként. 1941-1942 között a pécsi egyetem rektora volt.
1943-ban nyugállományba vonult, de a Maurinum igazgatójaként tovább tevékenykedett. Igazgatói munkaköréből 1947-ben mentették fel. 1949-ben hamis vádak alapján kizárták az MTA-ból, 1989-ben azonban visszaállították tagságát.
Nevét a rendszerváltás óta pécsi utca viseli, a korábbi Kilián György utca.
Művei [szerkesztés]
- Kódexeink Mária-siralmai. (1899)
- Imádságos könyvek (több nyelvre fordítják)
- Seue H. Amand a magyar kódexirodalomban. (1912)
- A magyar kódexek forrásai. (1924)
- Szent Ferenc és fiai a magyar kódexirodalomban. (1927)
- Szent Imre-problémák. (1930)
- A rodostói fejedelem
- Szent István a magyar kódexirodalomban
- Lourdesi emlékek. Budapest, 1906. (Népiratkák 233. Szent István Társulat. Ism. Vasárnapi Ujság 44. sz.).
- II. Rákóczi Ferenc vallásos buzgalma. Népiratkák 299. Szent István Társulat 1915.
