Agárdi Péter (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Agárdi Péter
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Született1946. április 15. (78 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
HázastársaMalek Zsuzsanna (1977-)
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásairodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
Tisztsége
  • egyetemi tanár
  • elnök (1997. szeptember 9. – 2000. február 29., Magyar Rádió Közalapítvány)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1965–1970, könyvtártudomány)
KitüntetéseiAz irodalomtudományok kandidátusa (1983)

A Wikimédia Commons tartalmaz Agárdi Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Agárdi Péter 2002-ben a Pécsi Tudományegyetemen

Agárdi Péter (Budapest, 1946. április 15. –) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Agárdi László és Wassermann Klára. 1965-1970 között az ELTE BTK hallgatója volt. 1970-1975 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, közben 1972-1975 között a Látóhatár című folyóirat szerkesztője is volt. 1975-től 10 éven át a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tudományos, közoktatási és kulturális osztályának munkatársa volt. 1970-1975 között a Magyar Rádió külső munkatársa, 1985-1990 között elnökhelyettese volt. 1991-2010 között a Magyar Tudományos Akadémia Lukács György Archívumának tudományos főmunkatársa volt. 1992 óta a Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója, 1994-1998 között docens, 1998 óta egyetemi tanár, 2004-2011 között a Könyvtártudományi Tanszékének vezetője volt. 1996-ban habilitált. 1997-2000 között a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, 2002-2008 között elnökségi tagja, 2002-2004 között elnökhelyettese volt. 2000-től a Lukács György Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Főbb kutatási területe a magyar barokk eszmetörténete, az 1930-as évek eszme- és irodalomkritikai irányzatai, az 1970-es évek magyar irodalma, József Attila pályája.

Magánélete[szerkesztés]

1977-ben házasságot kötött Malek Zsuzsannával. Két lányuk született; Noémi (1978) és Fruzsina (1982).

Művei[szerkesztés]

  • Rendiség és esztétikum. Gyöngyösi István költői világképe (kismonográfia, 1972)
  • A hetvenes évek irodalmáról (szerkesztette, 1979)
  • Értékrend és kritika. Fejtő Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években (monográfia, 1982)
  • Korok, arcok, irányok (tanulmányok, 1985)
  • Művészet és közösség (tanulmányok, 1985)
  • Kortársunk, Mónus Illés. (monográfia, 1992)
  • A három részre szakadó ország. Rendszerváltás és kultúra (1992)
  • Torlódó múlt. József Attila és kortársai (tanulmányok, 1995)
  • Szöveggyűjtemény a magyar művelődéstörténet tanulmányozásához (1000–1945) (1995)
  • A kultúra sorsa Magyarországon 1985–1996. (tanulmány, 1997)
  • Művelődéstörténeti szöveggyűjtemény II. Válogatás a magyar művelődés 1945 és 1990 közötti történetének dokumentumaiból. I–II. kötet (1997)
  • A kultúra mint esélyteremtés, avagy az esélyteremtés kultúrája. Szakmai ajánlások a baloldal művelődés- és médiapolitikai programjához az új évezred elejére (2000)
  • Kunfi Zsigmond (2001)
  • Kultúra és média a magyar ezredfordulón (tanulmányok, 2002)
  • Magyar kultúra és média a XXI. század elején (tanulmányok, 2005)
  • Bródy Sándor utca 5–7. Rádió és médiapolitika a XXI. század elején (tanulmányok, vitacikkek, 2005)
  • „…a multat be kell vallani”. Nemzeti kultúra − baloldali tradíció (tanulmányok, 2006)
  • Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája (2007)
  • Fejtő Ferenc testamentuma (tanulmányok, 2009)
  • József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája (monográfia, 2010)
  • Kultúravesztés vagy kultúraváltás? Nemzeti értékek – kultúraközvetítés – művelődéspolitikák (2012)
  • "Irodalomról, vagy más ily fontos emberi lomról". József Attila és a magyar nemzeti hagyománytudat; Balassi, Bp., 2013
  • "Komp-ország megindult dühösen Kelet felé újra". Ady magyarsága és modernsége. Cikkek, versek, esszék, tanulmányok; szerk. Agárdi Péter; Napvilág, Bp., 2014
  • Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások, 1847-2014; Napvilág, Bp., 2015

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 27.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]