Union Internationale des Architectes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Union Internationale des Architectes (UIA, magyarul Az Építészek Nemzetközi Szövetsége) 1948-ban Pierre Vago (Vágó Péter) szervezésével alakult Lausanne-ban. Az a célja, hogy a különböző nemzetek építészei között fenntartsa és ápolja a szakmai kapcsolatot, az építészetet és a városépítést érintő kérdésekben. Biztosítsa az együttműködést a jelentős nemzetközi szervezetekkel (UNESCO, ENSZ stb.). A kitűzött cél elérése érdekében nemzetközi kongresszusokat, szemináriumokat, kollokviumokat rendez. Első elnökei emlékére az – nemzetközi jelentőségű építészi alkotások vagy művek ösztönzésére alapította 1961–ben a Perret-díjat, az Abercrombie-díjat és 1967-ben a Tschumi-díjat.

Az UIA székhelye Párizs. Az UIA magyar tagozata a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szervezet elődjét, a Réunion Internationale d'Architectes (RIA) nemzetközi építész szervezetet Pierre Vago (Vágó Péter) még 1932-ben szervezte meg, amely 1933-ban Moszkvában tartotta első kongresszusát. Ezt átalakítva szervezte meg 1948-ban az UIA-t. Ennek 1969-ig főtitkára is volt.

AZ UIA-kongresszusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1946. Pierre Vago a RIA bizottsága előtt felveti, hogy egyetlen szervezetbe kelleni összefogni a világ építészeit. A RIA bizottsága Londonban találkozik a CPIA[1] és a CIAM képviselőivel. Döntés születik az UIA[2] létrehozásáról. 1947-ben közös RIA-CPIA ülés Brüsszelben: elfogadják az UIA alapszabályát. A szervezet periodikusan tart konferenciákat és kongresszusokat. Ezek időközeiben a szervezet tevékenységét a főtitkár irányításával állandó titkárság szervezi. (Az UIA kongresszusok szervezéséről és eseményeiről a következő időrendi vázlat további kiegészítésekre vár).[3]

1948. megalakul az UIA. Első kongresszusa: Lausanne[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1951. Az UIA második kongresszusa: Rabat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1953. Az UIA harmadik kongresszusa: Lisszabon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Londonban J. Vienot szervezésében létrejön az Ipari Esztétika első nemzetközi kongresszusa.

1955. Az UIA negyedik kongresszusa: Hága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ICSID[4] megalapítása

1958. Az UIA ötödik kongresszusa: Moszkva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

UIA-nyári tanfolyam Portóban. Berlin központjára kiírt nemzetközi pályázat. A L’Architecture d’aujurd’hui folyóirat javaslata a Paris Paralelle-tervre. A Közös Piac építészeinek első találkozója Frankfurt am Main-ban (1959–61). A WHO[5] központjára kiírt pályázat. Berlini konferencia a színházépületekről.

1961. Az UIA hatodik kongresszusa: London[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO tömegrendezvények szervezésével foglalkozó konferenciák, Athénban és Epidaurosz-ban (1962). UIA szimpózium az ipari építészetről (Brazília, 1962)

1963. Az UIA hetedik kongresszusa: Havanna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tel Aviv központjára kiírt pályázat (1963). Le Corbusier halála (1964)

1965. Az UIA nyolcadik kongresszusa: Párizs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UIA első balkáni konferenciája Szófiában (1966). Közös UIA-UNESCO konferencia Bejrútban (1966).

1967. Az UIA kilencedik kongresszusa: Prága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megalakul az Europlan-csoport (1968). Fiatal építészek első nemzetközi találkozója Mexikóban (1968).

1969. Az UIA tizedik kongresszusa: Buenos Aires[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi pályázatok a Bécsi Nemzetközi Konferenciaközpontra (UNO-CITY) és a tuniszi televízió székházára (1969).

1972. Az UIA tizenegyedik kongresszusa: Várna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sommerakademie Sazburg-ban (1972–).

1975. Az UIA tizenkettedik kongresszusa: Madrid[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A L’Architecture d’aujurd’hui teljes szerkesztő bizottsága lemond. Megjelenik a L’Architecture című folyóirat (1976–77). 1977-ben akció négy Chilében eltűnt építész felkutatására. Az ICSID dublini kongresszusa (1977).

1978. Az UIA tizenharmadik kongresszusa: Mexikó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megszületik a COG[6] (1978). Barcelonában megalakul a CICA[7] (1979).

1981. Az UIA tizennegyedik kongresszusa: Varsó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tér és Forma konferencia Bécsben (1984).

1985. Az UIA tizenötödik kongresszusa: Kairó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1987. Az UIA tizenhatodik kongresszusa: Brighton[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatal olasz építészek konferenciája Genovában (1987). Az európai értelmiségiek és művészek amszterdami találkozója (1987). Nemzetközi Építészeti Akadémia konferenciája Delphoiban (1988).

1990. Az UIA tizenhetedik kongresszusa: Montréal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993. Az UIA tizennyolcadik kongresszusa: Chicago[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996. Az UIA tizenkilencedik kongresszusa: Barcelona[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

UIA tanácskozások Újdelhiben és Csandarnagarban (1997).

1998. Az UIA fennállásának ötvenedik évfordulója: Lausanne[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UIA négy építészeti díjat ad ki évente

  • Az Auguste Perret-díjat az építészetben használt kiemelkedő technológiákért
  • A Sir Patrick Abercrombie-ról elnevezett díjat az urbanizmus előmozdításáért
  • A Jean Tschumi-díjat építészeti kritikai és oktatási díjat
  • A Sir Robert Matthew-díjat a települések körülményeinek javításáért

Tervpályázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UIA az építészet alapértékeit érintő témákban rendszeresen ír ki nemzetközi tervpályázatokat. Ezek eredményeképpen jött létre többek között a

  • Georges Pompidou Központ Párizsban
  • Sydney Operaház
  • Indira Gandhi Központ, Újdelhiben
  • A francia nemzeti könyvtár Párizsban
  • A Nemzeti Múzeum Szöulban
  • A Prado átalakítása Madridban

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 313. o. ISBN 963-10-1780-X
  • Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928–1938). (Akadémiai, 1972) 71.71128. Akadémiai Nyomda – Bőséges hazai és nemzetközi forrás listájával
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között (Műszaki, 1986) ISBN 963-10-6505-7
  • Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet. A forma, a funkció és a szerkezet szintézise (Műszaki, 1961) 61625230 Franklin Ny.
  • Pierre Vago: Pierre Vago, une vie intense - Archives d'Architecture Moderne, Bruxelles 2000 - (ISBN 2-87143-110-8)
  • Pierre Vago: Egy mozgalmas életút (p.149-155 és 261-270) (Az építészet mesterei sorozat) - Holnap K. Bp. 2002. - ISBN 963-346-545-1
  • Major Máté: Pierre Vago (Architektúra s.) - Bp. Akadémiai K. 1982. -
  1. CPIA = Comité permanent international des architectes: Az Építészek Állandó Nemzetközi Bizottsága
  2. UIA: Union Interrnationales des Architectes: Építészek Nemzetközi Szövetsége
  3. Pierre Vago: Egy mozgalmas életút (p. 149-155 és 261-270) (Az építészet mesterei sorozat) - Holnap K. Bp. 2002. - ISBN 963-346-545-1
  4. ICSID: International Councilof Scientie of Industrial Design: Az Ipari Formatervezés Szövetségeinek Nemzetközi Tanácsa
  5. WHO: World Health Organization: Világ Egészségügyi Szervezet
  6. COG: Centre de coordinationdes organismes internationaux du domaine de l'environment: Az épített környezet területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek nemzetközi koordinációs csoportja
  7. CICA: Comité International de la critique architecturale: Az Építészeti Kritika Nemzetközi Bizottsága

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]