Szakkara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Memphisz és a memphiszi nekropolisz
Világörökség
Louvre - masque de Khaemouaset.jpg
Szakkarában talált halotti maszk
Adatok
Ország Egyiptom
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, III, VI
Felvétel éve 1979
Elhelyezkedése
Szakkara (Egyiptom)
Szakkara
Szakkara
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 29° 52′, k. h. 31° 13′Koordináták: é. sz. 29° 52′, k. h. 31° 13′

Szakkara egyiptomi falu Gíza tartományban, Kairótól 30 km-re, nem messze Heluántól. Itt található az ókori Egyiptom egyik fővárosának, Memphisznek legősibb temetője, 7 km hosszú nekropolisza. Nevét egyes források szerint a Beni Szoqar törzstől[1], mások szerint Szokar (görögül Szokarisz) óegyiptomi istentől[2] kapta. Magántemetkezésekre és uralkodók nyughelyéül egyaránt használták mintegy háromezer éven át. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide. Közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek síregyüttese, közepén az első piramissal, az ún. lépcsős piramissal az egyik legismertebb egyiptomi műemlék. A piramis tervezője és építője Imhotep volt, akit később istenként tiszteltek.

Főbb építészeti maradványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsószer piramisához számos középület tartozik, melyeket fokozatosan tártak fel. Így 1924-ben a „Dél Házát” és az „Észak Házát”, 1925-ben a bejárati oszlopsort, 1926-ban a kerület déli sírját. A piramis körül a 3.,4.,5. és 6.dinasztia korából mintegy 160 masztaba helyezkedik el.

Dzsószer fáraó lépcsős piramisa

Unisz fáraó piramisa és halotti templomának maradványai Dzsószer piramisától déli irányban helyezkednek el. Maga a piramis szerény méretű, egy-egy oldala kb. 60 m, magassága 19 m.

A terület északnyugati részén 1851-ben Auguste Mariette francia egyiptológus fedezte fel a Szerapeiont, az Ápisz bikák temetőjét, majd sikerült feltárni egy kb. 200 m hosszúságú kőutat, melynek mentén 121 szfinxet talált. Ő találta meg itt az egyik sírban az ülő írnok híres szobrát, ami ma a Louvre-ban van, Párizsban.

Mariette ásta ki az Ápisz-templomot, melyet I. Nektanebó építtetett. A Szerapeionban szintén ő találta meg Haemuaszet hercegnek, II. Ramszesz fiának, Ptah isten főpapjának a múmiáját.

Ápisz-bika szobra a Louvre-ban

A szakkarai nekropolisz valószínűleg legszebb sírja Tinek a nyughelye, aki az V. dinasztia idején Noferkaré és Niuszerré királyok piramisainak a felügyelője volt.

Dzsószer piramiskerülete körül található még Teti, Uszerkaf és Szehemhet fáraók piramisa.

A központi területtől délre 4–5 km hosszan I. Pepi, Iszeszi, II. Pepi, Ibi és Hendzser fáraók piramisai és Sepszeszkaf fáraó síremléke áll.

A Szerapeiontól északkeletre állattemetők (tehenek, íbiszek, sólymok, páviánok) kerültek elő, s itt állt a keresztény időkben a kopt Apa Jeremiás kolostora.

A „Sírok utcájában” az előkelők sírjai közül a nevezetesebbek: Ahethotep vezír és fia, Ptahhotep masztabája, Mereruka vezír masztabája, Kagemni vezír sírja, Noferszesemré vezír masztabája, Anhmahor vezír sírja, Noferszesemptah vezír sírja.

Híres szakkarai felfedezők és leletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1824-ben Bernardino Drovetti felfedezte Dzsehuti tábornok sírhelyét, III. Thotmesz fáraó hadvezéréét, akinek leghíresebb haditette abban állt, hogy Dél-Palesztina partvidékén sikerült betörnie az ősi Jaffa lázadó erődjébe úgy, hogy kétszáz emberével együtt hatalmas kosarakban rejtőzött el. A sírban talált tárgyak Európa több múzeumában (Firenze, Leiden, Párizs, London, Liverpool) tekinthetők meg.

1851-ben a már fentebb említett Auguste Mariette megtalálta a Szerapeiont.

Sejk el-Beled szobra. Egyiptomi Múzeum, Kairó

1860-ban Mariette felfedezte a C8 masztabában az V. dinasztiabeli Kaaper tisztviselőnek a faszobrát, amit a munkások Sejk el-Belednek neveztek el a helybéli falusi bíró után, akire nagyon hasonlított.

1860-ban felfedezték Heszirének, Dzsószer fáraó főírnokának sírját. A felfedezők: Auguste Mariette és James Edward Quibell.

1881-ben Heinrich és Émile Brugsch megtalálták I. Pepi düledező piramisának belsejében, továbbá Unisz, Teti, Merenré és II.Pepi piramisaiban a ma Piramisszövegek néven ismert oszlopokba írt feliratokat.

1893-ban de Morgan Tetinek, a 6.dinasztia első fáraójának piramisától északra fedezte fel Egyiptom két híres sírját, Kagemni és Mereruka egymás mellett álló masztabáját.

1899-ban Unisz fáraó piramisától délre Alexandre Barsanti megtalálta az ún. „perzsa” sírokat, Pszammetik, az orvos, Tjanenhebu, a tengernagy és Padianaszet, a kincstárnok nyughelyét a XVI. dinasztia korából.

1935-39 között a Walter Bryan Emery által végzett ásatások során került napvilágra Hemaka pecsétőr 45 kamrából álló sírja az I. dinasztia korabeli Den fáraó korából.

1952-ben Zakaria Goneim megtalálta Szekhemkhet elveszettnek vélt piramisát.

1975-ben Geoffrey T. Martin rábukkant Horemheb sírjára, majd később meglelte Tutanhamon Maja nevű kincstárnokának a sírját is.

1987-97 között Alain-Pierre Zivie ásatásai vezettek sikerre, amikor felfedezték Aperel vezír sírját III. Amenhotep korából.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szabó R.Jenő: Egyiptom
  2. Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 435. o. ISBN 963925715X  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nicholas Reeves: Az ókori Egyiptom felfedezésének krónikája. Cartaphilus Kiadó 2002. ISBN 963-9303-58-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakkara témájú médiaállományokat.

http://www.fedezdfelegyiptomot.info/szakkara.htm