II. Pepi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Pepi
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Nemtiemszaf
VI. dinasztia
II. Nemtiemszaf

Uralkodása i. e. 2278 – 2184
Prenomen
ra nfr kA

Noferkaré
Nomen
p
p
i

Pepi
Apja I. Pepi
Anyja II. Anheszenpepi
Főfelesége III. Anheszenpepi, IV. Anheszenpepi, II. Iput, Neith, Udzsebten
Gyermekei II. Nemtiemszaf, II. Noferkaré, Nebkauhór-Idu, Ptahsepszesz

II. Pepi, görögösen Phiópsz (ógörögül: Φιώψ), uralkodói nevén Noferkaré, (ur.: kb. i. e. 2278i. e. 2184[1]) egyiptomi fáraó, az Óbirodalomban a VI. dinasztia 5. uralkodója. Uralkodásának idejére vonatkozóan más adat is ismert: i. e. 2246–2152[2]. Édesapja I. Pepi fáraó, anyja II. Anheszenpepi (Anhneszmeriré) királyné. Féltestvére, I. Nemtiemszaf után, hatévesen került a trónra. A hagyomány szerint 94 évig uralkodott, de az ismert adatok ennél lényegesen rövidebb időszakot valószínűsítenek. Kormányzása alatt a központi hatalom végzetesen meggyengült a tartományi arisztokráciával szemben, melynek következtében szétesett az Óbirodalom.

Családi kapcsolatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Pepi I. Pepi és II. Anheszenpepi fia volt. Féltestvérei I. Nemtiemszaf fáraó, Tetiankh és Hornetjerihet. Feleségei Neith és II. Iput, akik szintén féltestvérei voltak, továbbá unokahúga III. Anheszenpepi, és két további feleség, akik IV. Anheszenpepi és Udzsebten néven lettek ismertek. Neithtől született fia, II. Nemtiemszaf (II. Merenré) követte őt a trónon, IV. Anheneszpepitől származó fia III. Noferkaré Nebi szintén kérészéletű fáraó lett.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermek II. Pepi és anyja

II. Pepi gyermekként került a fáraók székébe, emiatt egy ideig anyja, II. Anheszenpepi uralkodott helyette régensként. Kormányzásának legkésőbbi dátumát a fáraó szakkarai halotti templomában találták meg egy falfirkán, mely a 33. kétévenkénti népszámlálásra tesz utalást. Eszerint II. Pepi legalább 66 évig ült a trónon. E hosszú idő alatt több ízben indított expedíciót Núbiába, piramisa Szakkarában épült fel. Ám ugyanekkor a vidéki arisztokrácia, a nomarchoszok hatalma egyre erősödött a fáraóval szemben. II. Pepi megpróbált szembeszállni velük, de hiába törölt el számos olyan kiváltságot, amely a papságnak és a nemeseknek adományozott földhöz kapcsolódott, kísérlete kudarcot vallott. Így a helyi közigazgatás magas rangú tisztviselői valódi kiskirályokká váltak a tartományukban. Posztjaik örökletes tulajdonukká lettek, nomoszaikat voltaképpen a saját tulajdonukként kezelték, és érdekeiket gyakran erőszakkal is, megvédték a szomszédaikkal szemben.

A nomarchoszok, a kerületek kormányzói kisajátították a királyi hatalom egy részét, a fáraó lányait vették feleségül, s így mitikus tisztelet övezte őket is, melyet a papság hatalmi befolyásának növekedése is erősített. A tartományi kormányzók közül több a gyenge központi hatalom miatt elhanyagolta kötelességeit, keveset törődött azzal, hogy megvédje az országot a beözönlőkkel szemben, akik el is foglalták a Deltavidék keleti felét. Az arisztokrácia tagjai növekvő hatalmukat és gazdagságukat fényűző építkezésekre fordították, s emiatt növelték a lakosság robotterheit. A temetők halálozási arányszámainak elemzése – mivel ez II. Pepi alatt jelentős emelkedést mutat – arra enged következtetni, hogy egy tartós éhínség periódusa is bekövetkezett, feltételezhetően az alacsony áradások miatt. Mindez együtt a központi hatalom megszűnéséhez, az Óbirodalom bukásához vezetett, s Egyiptom sötét korszakának, az első átmeneti kornak a kezdetét is jelentette.

Síremléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Pepi piramisa Szakkarában található. Szélessége 79 m, magassága 53 m. A piramisban lévő piramisszövegeket Gustave Jéquier tárta fel. Három főfelesége, II. Iput, Udzsebten és Neith a mellette lévő kis piramisban lett elhelyezve.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Peter A. Clayton: Chronicle of the Pharaohs: The Reign-by-Reign Record of the Rulers and Dynasties of Ancient Egypt. p.64. Thames & Hudson. 2006. ISBN 0-500-28628-0
  2. Baines, John, Málek, Jaromír. Az ókori Egyiptom atlasza, ford. Udvarhelyi László (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiadó Kft.. 1. kiadás: ISBN 963-208-068-8, 2. kiadás: ISBN 963-208-642-2 [1992] (2000) 
  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1
  • Világtörténelmi kisenciklopédia. Főszerk. Walter Markov et al. Budapest: Kossuth. 1973. = Korszerű Társadalmi Ismeretek Könyvtára.
  • Baines, John, Málek, Jaromír. Az ókori Egyiptom atlasza, ford. Udvarhelyi László (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiadó Kft.. 1. kiadás: ISBN 963-208-068-8, 2. kiadás: ISBN 963-208-642-2 [1992] (2000) 
  • Magyar nagylexikon' XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 660. o. ISBN 9639257117  
  • Kronológia 1.kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó 2006. ISBN 963-9257-26-5
  • Az első civilizációk: A kezdetektől i. e. 970-ig. Szerk. Sarkadi Péter. Ford. Várady Géza. Budapest: Új Ex Libris. 2000. = Larousse Világtörténet. ISBN 963-9031-61-5
  • Alessandro Bongioanni: Ókori civilizációk: Egyiptom. Gabo Kiadó 2001. ISBN 963-9526-01-0
  • SH atlasz: Világtörténelem. Springer Hungarica Kiadó 1992. ISBN 963 7922 471
  • Csató Tamás et al.: Egyetemes történelmi kronológia az őstörténettől 1977-ig. Budapest: Tankönyvkiadó. 1981. 11. o. ISBN 963-17-5523-1
  • Dr. Móczár István: A minószi Atlantisz rejtélye. Gondolatok Krétáról. Budapest-Print, 2004, ISBN 963-695-162-4
  • Dr. Móczár István: Európa Atlantisza. A minószi civilizáció tündöklése és hanyatlása. Európa Atlantisza Könyvkiadás, 2009. ISBN 978-963-06-6484-4
Előző uralkodó:
I. Nemtiemszaf
Egyiptom uralkodója
i. e. 23. század
VI. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
II. Nemtiemszaf