Otto Klemperer
| Otto Klemperer | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1885. május 14. Breslau |
| Elhunyt | 1973. július 6. (88 évesen) Zürich |
| Sírhely | Israelite Cemetery Upper Frisian Mountain |
| Házastársa | Johanna Geisler (1919 – 1956. november 3.) |
| Gyermekei |
|
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Műfajok | szimfónia |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zeneszerző, karmester |
| Kiadók | EMI |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Klemperer témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Otto Klemperer (Breslau, 1885. május 14. – Zürich, 1973. július 6.) német karmester és zeneszerző. A 20. század egyik legnagyobb karmesterének tartják.[1] Három évig (1947–1950) a budapesti Operaház karmestere volt.
Életpályája[szerkesztés]
Klemperer Breslauban született (a mai Wrocławban). Frankfurtban és Berlinben tanult. 1905-ben találkozott Mahlerrel, és barátok lettek. Klemperer 1907-ben, Mahler ajánlásával a prágai Opera vezetője lett. Később Klemperer segítette Mahlert 8. szimfóniájának („Ezrek szimfóniája”) bemutatásában.
A következő húsz évben sok operaházat igazgatott: Hamburg (1910–1912), Barmen (1912–1913); Strasbourg (1914–1917), Köln (1917–1924), Wiesbaden (1924–1927), a berlini Kroll Opera (1927–1931). Berlinben új darabokat vitt színre, többek között Leoš Janáček Feljegyzések a holtak házából, Arnold Schönberg Várakozás, Igor Stravinsky Oedipus Rex és Paul Hindemith Cardillac című műveit.
Amikor 1933-ban a nácik hatalomra kerültek, a zsidó Klemperernek el kellett hagynia Németországot. Nem számított, hogy még abban az évben Paul von Hindenburg birodalmi elnök kitüntette a „Németország előrejutásának munkása” elismeréssel, de az sem, hogy már korábban megkeresztelkedett. Az Egyesült Államokba távozott, ahol állampolgárságot kapott, és visszatért zsidóságához. Kinevezték a Los Angeles Philharmonic Orchestra vezető karmesterének, akikkel elsősorban Beethoven, Brahms és Mahler műveit játszották, ami nagy sikert hozott számára, de előadta Arnold Schönberg zenéjét is.
Túlhajszolt életmódja miatt megromlott az egészsége, depresszióba esett (bipoláris zavar). 1939-ben, Bostonban – tévesen – agytumort állapítottak meg nála, megoperálták. Az operáció után részben lebénult, és egy gyógyintézetben maradt. A New York Times című lap a címlapján közölte, hogy eltűnt, pedig ekkor New Jerseyben tartózkodott. Sikertelen műtétje után elvesztette pozícióját Los Angelesben,[2] és Amerikában nem is kapott rendszeres munkát.
A világháború után visszatért Európába, ahol 1947-től 1950-ig a budapesti Operaháznak lett vezető karmestere, és az Opera történetének rövid aranykorát vezette. Ezt követően Montréalban, Kölnben és Londonban vezényelt. 1954-től saját zenekarával, a londoni Philharmonia Zenekarral, melynek 1959 és 1973 között vezető karmestere volt, számos lemezfelvételt készített Beethoven, Brahms és számos más zeneszerző műveiből.
Mint zeneszerző kevéssé ismert, de hat szimfóniát és egy operát (Das Ziel) is írt.[3] 1970-ben izraeli állampolgár lett. Később Zürichbe ment, és ott is maradt haláláig. Az Oberer Friesenberg zsidó temetőben nyugszik.
Fia, Werner Klemperer (1920–2000), amerikai film- és televíziós színész volt. Lotte leánya (1924–2003) egész életét apjának áldozta, türelmesen ápolta betegségében.[4]
Magyarul[szerkesztés]
- Emlékeim Mahlerról és másokról; ford. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1964
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Keller, Hans, Cosman,. Otto Klemperer, Musical Sketchbook. Oxford: Cassirer (1957. április 19.). OCLC 3225493
- ↑ Swed, Mark. „The Salonen-Gehry Axis; The Los Angeles Philharmonic Has Arrived at a Rare Confluence of Musical Distinction and Visionary Architecture”, Los Angeles Times (Los Angeles Times Magazine), 2003. augusztus 31.
- ↑ Walton, Chris (2005. április 19.). „CD Reviews: Klemperer, Symphony No. 1 et al.”. Tempo 59 (232), 56–58. o. (Hozzáférés: 2008. szeptember 27.)
- ↑ http://www.scena.org/columns/lebrecht/030730-NL-klemperer.html
Irodalom[szerkesztés]
- Heyworth, Peter. Otto Klemperer: His Life and Times. Cambridge: Cambridge University Press (1996). ISBN 0521565383
- Holden, Raymond. The Virtuoso Conductors: The Central European Tradition from Wagner to Karajan. New Haven, Connecticut: Yale University Press (2005). ISBN 0300093268
- Cosman, Milein. Musical Sketchbook. Oxford: Bruno Cassirer (1957). OCLC 3225493
További információk[szerkesztés]
- Otto Klemperer az AllMusicon
- https://web.archive.org/web/20091215071214/http://www.klemperer.org/
- Beating Time: a play by Jim Grover about Klemperer
- The Stanford Collection. A comprehensive film archive, collected by Dr Charles Barber
- Otto Klemperer – Behind every great conductor
- Boros Attila: Klemperer Magyarországon; 2. bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1984
.jpg)
