Ábrányi Emil, legifjabb

Ábrányi Emil (Budapest, 1882. szeptember 22. – Budapest, 1970. február 11.) zeneszerző, karmester.

Élete

Budapesten született 1882-ben, Ábrányi Emil költő és Wein Margit énekesnő fiaként. A budapesti Zeneakadémián Koessler Jánostól zeneszerzést, majd 1901-től Lipcsében Nikisch Artúrtól (1855–1922) vezénylést tanult. Zenetanulmányai végeztével, 1904-től a kölni Operaház, majd 1907-től a hannoveri opera karmestere lett. 1906-ban feleségül vette Várnay Róza énekesnőt. Egyes források (a Tolnai nagylexikon) szerint 1909-ben, más források (a Magyar életrajzi lexikon, A Napkelet lexikona) szerint 1911-ben a budapesti Operaházhoz szerződött.

Egyes források (a Tolnai nagylexikon, A Napkelet lexikona) szerint az 1919/20-as évadban a budapesti Opera igazgatója volt, 1920-ban a Városi Színház dirigense lett (három évig). Más források (a Magyar életrajzi lexikon) szerint 1914-től vezette a bp.-i Operaházat, és 1921–24 közt a budapesti Városi Színházat.

A Magyar életrajzi lexikon szerint 1922–26-ban vezénylést tanított a Zeneakadémián; 1926-tól a fővárosban és Debrecenben, 1942-től a szegedi Városi Színháznál volt karmester.

Munkássága

Írt zenekari műveket, operákat és daljátékokat. Epikus szvit zenekarra c. művével 1933-ban elnyerte a Székesfővárosi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság és a Székesfővárosi Zenekar pályadíját.

Egyéb

Nagyapja volt (Lászlófalvi és Mikeföldi Eördögh) Ábrányi Kornél zeneszerző, zenei író, esztéta, zenepedagógus, zongoraművész, emlékíró; az Országos Magyar Daláregyesület megalapítója és vezértitkára, a Zeneakadémia egyik megalapítója, tanára és titkára; a Zenészeti Lapok – az első jelentős magyar zenei folyóirat – megindítója és szerkesztője, a Zenészeti Közlöny szerkesztője (élt: 1822–1903).

Művei

• Ködkirály
• Monna Vanna
• Paolo és Francesca
• Don Quichote

c. operáit előadták.

Egyéb művei:

• Ave Maria

Hivatkozások

Lásd még

• Magyar szabadkőművesek listája

Források

• Tolnai nagylexikon
• Magyar életrajzi lexikon
  • Bónis Ferenc: Ábrányi Emil. (Muzsika, 1970. 5. sz.); a Magyar letrajzi lexikon elsődleges forrása.
• A Napkelet lexikona
• A Kerepesi Temető sírfeliratai, a Budapesti Negyed c. negyedévi folyóiratban
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés