Ernst Cassirer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernst Cassirer
ErnstCassirer.jpg
Született
1874. július 28.
Wrocław
Elhunyt
1945. április 13. (70 évesen)
New York
Foglalkozása filozófus
Halál oka szívinfarktus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Cassirer témájú médiaállományokat.
Ernst Cassirer

Ernst Cassirer (Breslau, 1874. július 28.New York, 1945. április 13.) német filozófus, a marburgi neokantiánus iskola képviselője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eleinte Berlinben élt és dolgozott, 1919-től a hamburgi egyetem filozófia professzora volt. 1933-ban zsidó származása miatt megszüntették a munkaviszonyát. Még ebben az évben elhagyta a nemzetiszocialista Németországot: először Angliába emigrált, röviddel azután Svédországba, ahol 1939-ben svéd állampolgárságot szerzett. Végül 1941-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Külföldön is tovább tanított, Oxfordban vendégprofesszorként Göteborgban a filozófiai tanszék vezetőjeként, később a Yale Egyetem, majd a Columbia Egyetem professzoraként. Cassirert kultúrfilozófiai főműve, Die Philosophie der symbolischen Formen (A szimbolikus formák filozófiája) tette ismertté. Emellett megfogalmazott egy sor ismeret- és tudományelméleti írást is.

Filozófiai munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A marburgi neokantiánus iskola figyelmének központjában az ismeretelmélet állt; olyan módon igyekeztek megragadni, feltárni a tiszta gondolkodás logikai szerkezetét, hogy a végeredmény egyben tudományos módszertani alap is lehessen. Cassirer Georg Simmel hatására fordult Kant felé.

Munkássága kétirányú: filozófiatörténész és önálló neokantiánus filozófus is volt egyben. Saját filozófiájában Kant transzcendentál filozófiai intuícióját terjeszti ki a kultúrfilozófia különféle területeire, a nyelvi, vallási és esztétikai valóságfelfogást is integrálja a transzcendentálfilozófia vizsgálódási körébe. Főművében, A szimbolikus formák filozófiájában a tapasztalatot lehetővé tevő formákat Kanttól eltérő módon elemzi: szerinte ezek nem időtlen és változatlan, általános érvényű formák, hanem a kulturális és történeti kontextus alakítja ki őket. Az újkori gondolkodásmód alapkategóriáinak válságát diagnosztizálja, s a dualista szubjektum-objektum elkülönítést és a reprezentációelméleteket tartja kiváltó oknak. Az említett kettősséget kiküszöbölő valami harmadik a szimbolikus forma Cassirer filozófiájában: szimbolikus formaként jelennek meg számunkra a dolgok, nem önmagukban, s megjelenésük ilyen módja a kulturális-történeti kontextus által jön létre. Filozófiájának központi belátása, hogy a tapasztalat minden formája egy előzetes értelmezési keretbe ágyazódik, amelyet a viszonyfogalmak képeznek.

Tudományfilozófiája valójában egyben kultúrfilozófia is: a természettudományos valóság nem egyetlen, és kizárólagosan helyes leképezése a valóságnak, hanem egy a számtalan lehetséges szimbolikus forma közül, mint amilyenek nyelv, mítosz, művészet, vallás stb. A természettudomány konstruálja a természet objektív szféráját, hiszen nincsenek az értelmezéstől független, atomi tények.

Kései művei közül a legfontosabb az 1944-es An Essay on Man, amely antropológiai alapot igyekszik teremteni korábbi vizsgálódásai számára és a történelemfilozófiával is behatóan foglalkozik.

Filozófiatörténeti érdeklődésének központja a Descartes-tól Kantig terjedő újkori filozófia. Legfontosabb filozófiatörténeti művei: Leibniz' System in seinen wissenschaftlichen Grundlagen (Leibniz rendszere tudományos alapjaira vonatkoztatva), Das Erkenntisproblem in der Philosophie und Wissenschaft der neueren Zeit (A megismerés problémája az újkori filozófiában és tudományban), valamint máig legismertebb műve a Kant élete és műve.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ullmann Tamás: A marburgi neokantianizmus.' in: Filozófia. (szerk: Boros Gábor), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-05-8486-9
  • Hans Jörg Sandkühler és Detlev Pätzold (Szerk.): Kultur und Symbol. Ein Handbuch zur Philosophie Ernst Cassirers. Mit Silja Freudenberger u.a. Metzler, Stuttgart 2003, ISBN 3-476-01974-8
  • Andreas Graeser: Ernst Cassirer. München 1994, ISBN 3-406-34639-1
  • Birgit Recki: Kultur als Praxis. Eine Einführung in Ernst Cassirers Philosophie der symbolischen Formen. Berlin 2004, ISBN 3-05-003870-5
  • Heinz Paetzold: Ernst Cassirer zur Einführung. Junius, Hamburg 2002, 2. átdolgozott kiadás, ISBN 3-88506-371-9