Vantaa
| Vantaa | |||
 |
|||
| A Szent Lőrinc-templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Finnország |
||
| Régió | Uusimaa | ||
| Alapítás éve | 1351 | ||
| Polgármester | Juhani Paajanen | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 828,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 240,36 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vantaa
Pozíció Finnország térképén
|
|||
| é. sz. 60° 17′ 40″, k. h. 25° 2′ 25″ | |||
| Vantaa weboldala | |||
Vantaa (svédül Vanda) Dél-Finnország tartományhoz tartozó város, Helsinkitől északra. Vantaa a Helsinki metropolisz zónához tartozó város, Espooval és Kauniainennel.
Vantaa lakossága a 2009-es népszámlálási adatok szerint 197 435 fő, így Finnország negyedik legnépesebb városa.
A legtöbben arról ismerik a várost, hogy itt található Finnország legnagyobb nemzetközi repülőtere, a Helsinki-Vantaa Lentoasema, a Finnair légitársaság repülőtere, és itt született Mika Häkkinen, Formula–1-es pilóta. Ugyancsak itt található az ország legrégebbi vonatállomás-épülete, amely a Tikkurila nevű városrészben található és múzeum is működik benne. Az épületet a híres Carl Albert Edelfelt tervezte, építését 1861-ben fejezték be.
A város kétnyelvű, mivel nagyobb számban svéd kisebbség él Vantaában. Számuk az összlakosság 3 százalékát teszi ki, ami körülbelül 6000 személyt jelent.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Az 1960-as években ejtett régészeti ásatások bizonyítják, hogy Vantaa területén már 9000 évvel ezelőtt is éltek emberek, a korai kőkorszakban.
Vantaa területét régen (mielőtt a svédek megérkeztek) a hämei törzs lakta végig a Helsinki- és a Vantaa-folyó partján a Vantaa-tóig.
Az első írásos említése a városnak 1351-ből származik a Helsinge régióról, és ezen belül Vantaáról, mikor II Magnus, svéd király engedélyezte a lazachalászatot a Vantaa-folyóban az észtországi Padise kolostor szerzeteseinek.
1974 óta független a város, ekkor kapott kereskedő város jogokat, mint a Helsinki-régióhoz tartozó város, majd 1974-től önálló városként működik.
Szent Lőrinc-templom
A Szent Lőrinc-templom (Pyhän Laurin kirkko) kőből épült evangélikus templom, építésének pontos dátumát nem ismerik, valamikor a 15. század közepén épült, ma a város egyik jelképe. A templomot Szent Lőrinc, a 258-ban, Rómaban mártírhalált halt szent tiszeletére szentelték fel. A templom az 1520-as évekig, a finn reformáció idejéig, a katolikus egyházhoz tartozott.
Nevének eredete [szerkesztés]
Az 1300-as években, amikor a mai Finnország területe Svédországhoz tartozott, svéd telepesek érkeztek, a mai Vantaa és Helsinki területére, itt alapítottak kisebb településeket. Az ott elhaladó folyót elnevezték Helsinginjokinak (svédül Helsingå vagy Helsingaa), vagyis Helsinki-folyónak. Később a folyó mentén, lentebb, ahol nagyobb volt annak áramlása megalapították Helsinkit (svédül Helsingfors) is. Az időközben újonnan létrejött falvakat 1865-ben összevonták, és így azok együttes neve Helsingin maalaiskunta (Helsinki-régió) lett.
A Vantaa-folyó az 1500-as években kapta nevét. Ugyanakkor a Helsinki régió területén, a Vantaa-folyó nyugati partján elhelyezkedő kis település is a Vantaa nevet kapta.
Amikor 1972-ben a Helsinki-régió mezőváros lett, már csak azt kellett elhatározni, hogy mi legyen a neve az újonnan létrejött városnak. A döntés végül a Vantaa mezővárosra esett. Két évvel később, amikor a város teljesen önállósult a neve leegyszerűsödött Vantaára.
Testvértelepülései [szerkesztés]
Nuuk (Grönland), Seyðisfjörður (Izland), Mate Yehuda (Izrael), Jinan (Kína), Askim (Norvégia), Słupsk (Lengyelország), Huddinge (Svédország), Rastattand Frankfurt (Németország), Lyngby-Taarbæk (Dánia), Mladá-Boleslaw (Csehország), Salgótarján (Magyarország), Kineshma (Oroszország)
Híres szülöttei [szerkesztés]
Anna Abreu, Patrik Antonius, Sampsa Astala, Ilari Filppula, Valtteri Filppula, Ragnar Granit, Nils Gustafsson, Mika Häkkinen, Jaakko Hintikka, Johan Anders Jägerhorn, Sami Kapanen, Tami Kiuru, Marko Kolsi, Suvi Koponen, Markus Leminen, J. T. Lindroos, Taisto Mäki, Mikko Minkkinen, Antti-Jussi Niemi, Leena Peisa, Ville Peltonen, Antti Pihlström, Markus Pöyhönen, Jarkko Ruutu, Mikko Ruutu, Tuomo Ruutu, Juha Salminen, Paavo Talvela, Ville Tiisanoja, Eicca Toppinen, Ossi Väänänen, Helena Vierikko.
Polgármesterek [szerkesztés]
Lauri Lairala 1974–1989
Pirjo Ala-Kapee 1989–1997
Erkki Rantala 1997–2003
Juhani Paajanen 2003-
