Németország szövetséges megszállása
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Németország szövetséges megszállása | |||
| 1945 – 1949 / 1990 | |||
| |||
 | |||
| Németországi megszállási övezetek | |||
| Fővárosa | Berlin | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németország szövetséges megszállása témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A második világháborúban győztes szövetséges hatalmak korábbi megállapodásuk értelmében négy megszállási övezetre osztották Németországot.
Előzmények[szerkesztés]
Szövetséges döntések a háború végén[szerkesztés]
1945 tavaszán, a Harmadik Birodalom, azaz a náci Németország kapitulációjával Európában befejeződött a második világháború. A győztes szövetséges hatalmak, Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió már korábban, 1945 februárjában Jaltában tárgyalássorozatot kezdtek a háború lezárását követő világpolitikai rendezésekről és ezen a konferencián született döntés arról is, hogy Németországot a legyőzését követően négyhatalmi megszállás alá kell vonni.[1]
Megszállási övezetek[szerkesztés]
A négyhatalmi megszállás a négy hatalom megszállási övezeteinek (zónáinak) kialakítását jelentette, amelyek viszont nem a frontvonalak találkozási vonala mentén, hanem a Német Birodalom tagállamainak eredeti határait követve történt. Így a zónák kialakítása 1945 nyarán jelentős csapatmozgásokkal járt, mert a nyugati és a szovjet csapatoknak is kölcsönösen át kellett adniuk egymásnak egyes területeket. A felosztás eredménye végül a négy zóna lett, az alábbiak szerint (a később, 1949-ben megállapított új német szövetségi tartományok elnevezéseivel):
| brit zóna | amerikai zóna | francia zóna | szovjet zóna | |
|---|---|---|---|---|
| Megszállt területek | Schleswig-Holstein, Hamburg, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Vesztfália | Bajorország, Hessen, Württemberg-Baden, Bréma | Baden, Rajna-vidék-Pfalz, Württemberg-Hohenzollern, Saar-vidék | Türingia, Szászország, Szász-Anhalt, Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia |
| Parancsnokság helye | Bad Oeynhausen | Frankfurt am Main | Baden-Baden | Berlin-Karlshorst |
| Terület | 97 722 km2 | 107 459 km2 | 40 216 km2 | 107 173 km2 |
| Lakosság[2] | 22 305 027 fő | 17 254 945 fő | 5 063 630 fő | 17 313 734 fő |
Berlin felosztása[szerkesztés]
Noha Berlin mélyen a szovjet megszállási övezetben helyezkedett el, a szövetségesek döntése értelmében a várost külön négyhatalmi megszállási területre, ún. szektorokra osztották fel, az egyes kerületek határai mentén, az alábbiak szerint:
| brit szektor | amerikai szektor | francia szektor | szovjet szektor | |
|---|---|---|---|---|
| városrész | nyugati-középső | déli-középső | északi | keleti |
| megszállt kerületek | Tiergarten, Charlottenburg–Wilmersdorf, Spandau | Kreuzberg, Neukölln, Tempelhof, Schöneberg, Steglitz, Zehlendorf | Reinickendorf, Wedding | Mitte, Prenzlauer Berg, Friedrichshain, Pankow, Weissensee, Lichtenberg, Treptow, Köpenick, Marzahn (1979-től), Hohenschönhausen (1985-től), Hellersdorf (1986-tól) |
| szektor érdekességek | ebbe a szektorba került a Reichstag és a híres spandaui börtön | ebben a szektorban volt a Nyugat-Berlint sújtó szovjet blokád idején kialakított légihíd bázisa (a tempelhofi katonai repülőtér), a keletnémetek számára nyugati híreket szolgáltató RIAS rádióállomás és a híres Checkpoint Charlie ellenőrzőpont. | - - | ide került a város híres főútja, az Unter den Linden, a végén álló, a város jelképét jelentő Brandenburgi kapuval, valamint a tőle nem messze fekvő náci kormányzati épületekkel és a Hitler utolsó menedékét jelentő bunkerrel együtt |
Megszállás és kettéosztás[szerkesztés]
A háború következtében meghalt közel tízmillió német katona és civil; jelentős területek elvesztek; 15 millió németet űztek el a korábbi keleti területekről és más országokból; a nagyvárosokat súlyos rombolások érték. Az ország területét és Berlint a szövetségesek négy megszállási övezetre osztották. A Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok által ellenőrzött övezeteket 1949. május 23-án egyesítették, itt létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot; 1949. október 7-én a szovjet megszállási övezetben megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Ezek nevei a köznyelvben „Nyugat-Németország” és „Kelet-Németország” lettek, Berlin megszállt részeit pedig „Nyugat-Berlin” és „Kelet-Berlin” neveken kezdték emlegetni. A keleti országrész fővárosa Kelet-Berlin lett, hivatalos nevén „Berlin, az NDK fővárosa”, a nyugatié Bonn. Nyugat-Németország kormánya kijelentette, hogy Bonnt csak ideiglenes fővárosnak tekinti, mert bízik abban, hogy egyszer majd megszűnik a mesterséges fennálló helyzet, a két államra osztottság.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Department Of State. The Office of Electronic Information, Bureau of Public Affairs: Allied Occupation of Germany, 1945-52 (angol nyelven). 2001-2009.state.gov, 2008. július 18. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
- ↑ Az 1946. október 29-i népszámlálás szerint.
