Frankfurt (Oder)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

(Frankfurt an der Oder szócikkből átirányítva)

Ugrás: navigáció, keresés

Nem tévesztendő össze a következővel: Frankfurt am Main.

Frankfurt (Oder)

Frankfurt (Oder) címere

Közigazgatás

Ország

Németország

Tartomány

Brandenburg

Kormányzati kerület

Frankfurt

Kerület

szabad város

Alapítás éve

1225

Polgármester

Martin Patzelt (CDU)

Irányítószám

15201–15236

Rendszám

FF

Népesség

63 748 fő

Népsűrűség

432 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

19–135 m

Terület

147,61 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Frankfurt (Oder)

Pozíció Németország térképén

Koordináták: é. sz. 52° 21′ k. h. 14° 33′

é. sz. 52° 21′ k. h. 14° 33′

Frankfurt (Oder) weboldala

Frankfurt [ˈfʁaŋkfʊət] vagy Odera-Frankfurt (az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder, szó szerint: Odera menti Frankfurt): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55 738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.

[szerkesztés] Fekvése

81 km távolságra Berlintől, az Odera bal partján, több vasútvonal találkozásánál. A folyó jobb partján fekvő Słubicét (az egykori Dammvorstadt-ot), amely 1945-től Lengyelországhoz tartozik, híd köti össze a városrésszel.

[szerkesztés] Nevezetességei

Az egykori erődítmények helyén sétahelyek és ültetvények vannak.

Az indóháztól a Fürstenwalder Strasse a színházhoz vezet.
A város legérdekesebb temploma, a Mária-templom, a 14. század elejéről, 1717-ből való, gazdagon aranyozott főoltárral és a 14. századból való 38 méter magas, hétágú gyertyatartóval.
A Mária-templomtól északra van a hatalmas városháza (1607).
Emlékművek:
- Frigyes Károly bronzszobra;
- Egy parkban Ewald Christian von Kleist költő emlékműve (1779), aki 1759. augusztus 24-én a kunnersdorfi csata után itt halt meg;
- az Odera jobbparti városrészben áll Lipót, braunschweigi herceg emléke, aki 1785. április 27-én itt az Oderába fulladt.

Városháza

[szerkesztés] Története

Fekvésénél fogva Odera-Frankfurt már régen fontos átkelőhely volt. 1226-ban alapították. 1253-ban kapta meg a városi jogokat. A Hanza-szövetség része volt, vásárai korán jelentőssé tették. Bajor Lajos korában II. István lebusi püspök, a lengyelek segítségével eredménytelenül próbálta meg hatalmát a városra kiterjeszteni. 1431-ben és 1432-ben a husziták ostromának volt kitéve. A szagani herceg 1477-ben Mátyás király támogatásával a várost elfoglalta, de a rákövetkező évben azt újra elvesztette.

1631-ben II. Gusztáv Adolf svéd király foglalta el és sarcolta meg. A hétéves háborúban a város szintén sokat szenvedett. 1506-ban alapított egyetemét 1811-ben Breslauba helyezték át. 1816 és 1945 között Frankfurt közigazgatási kerület székhelye volt.

A második világháború végétől 1949-ig szovjet megszállás alatt tartották, míg az Odera jobb partján levő városrész (Słubice) Lengyelországhoz került.

2001-ben nagymértékű lakásbontási program vette kezdetét, melynek során számos, az NDK-s időkben épült panelházat bontottak el. 2005-ig mintegy 3500 lakással lett kevesebb a városban.

[szerkesztés] Vallások

A város lakói hagyományosan legnagyobb részben evangélikusok.

A városban 1294 óta élnek zsidók. 1492-ben egy pogrom alkalmával legyilkolták őket, de nemsokára újabb zsidók költöztek a városba. 1561-ben az izraelita hitközség már rendelkezett zsinagógával, 1697 és 1699 között pedig Németországban először itt nyomtatták ki a Talmudot.

[szerkesztés] Gazdaság

Sokféle ipar: gép- és üstgyártás; vasöntés; puska-, kőedény-, hangszer-, bútor-, kesztyűkészítés; vegyipar.
A kereskedelem, amely különösen kelet, a szláv országok felé igen élénk volt, Berlin rohamos növekvése folytán csökkent.
Folyami kikötő.