Görlitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Görlitz
Altstadtbrücke und Peterskirche in Görlitz.jpg
Görlitz címere
Görlitz címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szászország
Kormányzati kerület Drezda
Polgármester Joachim Paulick (CDU)
Irányítószám 02826–02828
Körzethívószám 03581
Rendszám GR
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 55 350 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 850 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 199 m
Terület 67,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Görlitz  (Németország)
Görlitz
Görlitz
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 09′, k. h. 14° 59′Koordináták: é. sz. 51° 09′, k. h. 14° 59′
Görlitz weboldala

Görlitz, város Németország legkeletibb részén, Szászország szövetségi államban (Bundesland). A település a Neisse folyó nyugati partján, (az 1945-ig hozzá tartozott) Zgorzelec lengyel várossal átellenben, Drezda közelében fekszik.

Várostörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredetileg szlávok lakta Gorelicről először 1071-ből tesznek említést történelmi források. A 221 méter magasan fekvő ipari település 1220-ban már virágzó város volt, kettős városfallal körülvéve. 1303-ban kapott kiváltságlevelet, amikor Csehországhoz tartozott. 1346 után Görlitz csatlakozott a lusitzi városok szövetségéhez, s csakhamar Felső-Lausitz székhelye és kulturális központja lett. 1377-től 1396-ig hercegi székhely volt. 1565-ben alapították a gimnáziumát. 1635-ben Csehországtól Szászországhoz, majd 1815-ben Poroszországhoz csatolták. A XVII. század elején jelentős kultúrközponttá lépett elő. A második világháborúban nagyobb károsodás szerencsére nem érte. 1950-ben Görlitz keleti részét Zgorzelec néven Lengyelországhoz csatolták. 1972 óta római katolikus püspöki székhely.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görlitz a középkorban élte virágkorát, takácsai messze földön híresek voltak. A lenipar megjelenése nagy lendületet adott a város gazdasági fejlődésének. Mátyás király uralkodása idején textiltermékei a Balkánra is eljutottak. Ebből a korszakból származnak gyönyörű barokk épületei. Görlitz fontos lignit bányavidék vasúti csomópontja, Felső-Lausitz kereskedelmi központja. A városban vagongyártó üzem, gépgyárak, textilgyárak, valamint elektrotechnikai és fafeldolgozó üzemek működnek.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hotherturm goerlitz.png

A legfontosabb látnivalók a két részre szakított Markt körül csoportosulnak, de a többi térre is jut a nevezetes műemlékekből. A Frauenkirche (Marienplatz) a XV. században épült, de a XVIII. századi átalakításoknál sokat vesztett késő gótikus jellegéből. A Kövér torony (Dickerturm, 1290) erődtoronynak készült. A XVI. században reneszánsz tetővel fejezték be. A Rondella (1490) a Demianplatz jellegzetes eleme, amely a büszke Kaisertrutz ("a császárral dacoló") nevet a harmincéves háborúban kapta. A Reichenbacher Turm a város egyik jelképe. Alsó része 1376-ban, hengeres felépítménye 1485-ben, a barokk toronysisak 1782-ben készült. A Városháza az igazi látványosság, amely a XIV. századtól több szakaszban épült, alakult. Mai formáját végül is 1902-ben nyerte el. Déli szárnyán 1488 óta Mátyás királyunk címere látható, mivel ekkoriban Szilézia és Szászország keleti fele Magyarországhoz tartozott.

A Dreifaltigkeitskirche 1234-ben épült gótikus ferences temlpom

A Dreifaltigkeitskirche 1234-ben épült gótikus ferences templom, értékes XVI. és XVII. századi oltárokkal, XVI. századi szentéllyel.

Híres görlitziek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. de.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6rlitz#cite_note-Metadaten_Einwohnerzahl_DE-SN-1

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görlitz témájú médiaállományokat.

A város hivatalos honlapja
Hivatalos webkamera a városban