Görlitz
| Görlitz | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Szászország | ||
| Kormányzati kerület | Drezda | ||
| Polgármester | Joachim Paulick (CDU) | ||
| Irányítószám | 02826–02828 | ||
| Körzethívószám | 03581 | ||
| Rendszám | GR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 55 350 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 850 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 199 m | ||
| Terület | 67,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Görlitz
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 51° 9′, k. h. 14° 59′ | |||
| Görlitz weboldala | |||
Görlitz, város Németország legkeletibb részén, Szászország szövetségi államban (Bundesland). A település a Neisse folyó nyugati partján, (az 1945-ig hozzátartozó) Zgorzelec lengyel várossal átellenben, Drezda közelében fekszik.
Tartalomjegyzék |
Várostörténet [szerkesztés]
Az eredetileg szlávok lakta Gorelicről először 1071-ben tettek említést a történelmi források. A 221 méter magasan fekvő iparváros 1220-ban már virágzó város volt, kettős városfallal körülvéve. 1303-ban kapott kiváltságlevelet, amikor Csehországhoz tartozott. 1346 után Görlitz csatlakozott a lusitzi városok szövetségéhez, s csakhamar Felső-Lausitz székhelye és kulturális központja lett. A város 1377-től 1396-ig hercegi székhely volt. 1565-ben alapították a gimnáziumát. 1635-ben Csehországtól Szászországhoz, majd 1815-ben Poroszországhoz csatolták. A XVII. század elején jelentős kultúrközponttá lépett elő. A második világháborúban nagyobb kár szerencsére nem érte. 1950-ben Görlitz keleti részét Zgorzelec néven Lengyelországhoz csatolták.
Gazdasága [szerkesztés]
Görlitz a középkorban élte virágkorát, takácsai messze földön híresek voltak. A lenipar megjelenése nagy lendületet adott a város gazdasági fejlődésének. Mátyás király uralkodása idején textiltermékei a Balkánra is eljutottak. Ebből a korszakból származnak gyönyörű barokk épületei. Görlitz fontos lignit bányavidék vasúti csomópontja, Felső-Lausitz kereskedelmi központja. A városban vagongyártó üzem, gépgyárak, textilgyárak, valamint elektrotechnikai és fafeldolgozó üzemek működnek.
Látnivalók [szerkesztés]
A legfontosabb látnivalók a két részre szakított Markt körül csoportosulnak, de a többi térre is jut a nevezetes műemlékekből. A Frauenkirche (Marienplatz) a XV. században épült, de a XVIII. századi átalakításoknál sokat vesztett késő gótikus jellegéből. A Kövér torony (Dickerturm, 1290) erődtoronynak készült. A XVI. században reneszánsz tetővel fejezték be. A Rondella (1490) a Demianplatz jellegzetes eleme, amely a büszke Kaisertrutz ("a császárral dacoló") nevet a harmincéves háborúban kapta. A Reichenbacher Turm a város egyik jelképe. Alsó része 1376-ban, hengeres felépítménye 1485-ben, a barokk toronysisak 1782-ben készült. A Városháza az igazi látványosság, amely a XIV. századtól több szakaszban épült, alakult. Mai formáját végül is 1902-ben nyerte el. Déli szárnyán 1488 óta Mátyás királyunk címere látható, mivel ekkoriban Szilézia és Szászország keleti fele magyarországhoz tartozott.
A Dreifaltigkeitskirche 1234-ben épült gótikus ferences templom, értékes XVI. és XVII. századi oltárokkal, XVI. századi szentéllyel.
Híres görlitziek [szerkesztés]
- Jacob Böhme, filozófus
- Michael Ballack, labdarúgó, a német válogatott csapatkapitánya
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ de.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6rlitz#cite_note-Metadaten_Einwohnerzahl_DE-SN-1
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A város hivatalos honlapja
Hivatalos webkamera a városban
