Ókatolikusok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ókatolikusok a római katolikus egyházból váltak ki, mert az I. vatikáni zsinat után elutasították a pápai tévedhetetlenség (lat.: infallibilitas) tanát, amely a pápa (kizárólag hit és erkölcs dolgában való) tévedhetetlenségét mondta ki. Nevüket az új dogmával való szembeállás miatt választották. Első kongresszusukat 1871-ben tartották, ahol elhatározták az önálló egyház megalapítását. Második kongresszusukon bizottságot hoztak létre a püspökválasztás előkészítésére. 1873-ban került sor a püspökszentelésre; a püspöki jogfolytonosságot a janzenista holland egyház révén nyerték el. 1889-ben megalakul az Utrechti Unió, amely kibocsátja az ókatolikus egyház alapokmányát. Istentiszteletüket nemzeti nyelven végzik, két szín alatt áldoznak, és papjaikat nem kötelezik nőtlenségre.

A nők pappá szentelése kérdésében a német ókatolikus püspöki szinódus már 1989-ben állást foglalt arról, hogy a papi pályát a nők előtt is meg kell nyitni, amiről a végső határozat 1994-ben született meg, 1996 pünkösdjén pedig fel is szenteltek két nőt ókatolikus pappá.

Az ókatolikusok sok országban különálló egyházat alkotnak. Néhány helyen működnek – nem bejegyzett egyházként. Ma már nincs jelentős számú magyar tagja Szlovákiában. Magyarországon 2010-ben indult újra az ókatolicizmus, 2011-ben pedig már érvényesen fölszentelt püspökkel, önálló szervezetként működik a Magyar Ókatolikus Misszió. 2012 novemberében jött létre a Magyarországi Keresztény-katolikus Misszió, amely az ókatolikus Scrantoni Unió része. 2014 januárjától a Magyarországi Ókatolikus Egyház nevet viseli.

Főbb különbségek a katolikus valláshoz képest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókatolikus hit több pontban különbözik a katolikus hitelvektől. A fontosabbak:

  • Az ókatolikusok a Szent Hagyományt az Újszövetség összeállításával lezártnak tekintik.
  • A római pápa tisztsége első az egyenlő püspökök között, a tisztséget az Egyház, s nem Isten hozta létre. Pápai tévedhetetlenség nincs, sem általános egyházvezetői jogosítvány.
  • Szűz Mária nem szeplőtlenül született, ez későbbi betoldás a hitelvekbe.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sasvári László: Ókatolikusok. História 1992./3. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

http://okatolikus.blogspot.hu/