Pantomim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vizsgaelőadás, 2007. Farkas Timea
Pablo Zibes Pantomimművész

A pantomim, helyesebben a mim eredetileg ókori görög és római színházi szórakoztatási forma, amelyben ismerős alakok és helyzetek gúnyos megjelenítése szerepelt, gyakran durva párbeszéd és nevetséges cselekedetek kíséretében (innen ered a mímelés, utánzás).

A mai pantomim a középkori színjátszásból, a commedia dell’artéből ered.

A már szavak nélküli, testmozgással, gesztusokkal, mutogatással jellemzett „néma”, de esetleg zenével kísért, sokszor egyszemélyes, néha többszemélyes előadás neve pantomim. A pantomimesek arcukat gyakran fehérre festik, jellegzetes érzelmi kifejezéssel „elrajzolják”, míg testüket vagy fekete, vagy egyéb, a környezetbe, vagy a háttérbe olvadó színű ruhába öltöztetik. Néha csak egy-egy testrészükkel (például kézzel) játszanak.

A szó mai, hétköznapi jelentésében néma, de zene kíséret melletti, furcsa, groteszk testmozgású, kellékek nélküli előadás – gyakran mindenféle történet nélkül –, ahol a szórakoztatást a hétköznapitól eltérő mozgás adja. Kellékek nincsenek, de annak ottlétét sok esetben el/megjátsszák. Így klasszikus pantomim elem pl. az üvegfal, a szék, a hinta.

Híres mimusok[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Egy pantomim-előadás fotói
  • A pantomim; vál., németből és franciából ford. Gál M. Zsuzsa, bev. Székely György; Színháztudományi Intézet, Bp., 1964 (Korszerű színház)
  • Carlos Martínez: Csendes művészet; ford. Czékus Biró Nóra; ReMa Alapítvány, Bp., 2011