Bűvészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bűvészet szórakoztató előadó-művészeti műfaj. A bűvész látszólag lehetetlen vagy természetfelettinek tűnő események illúzióját kelti.

Bűvésztrükkök fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hieronymus Bosch: A bűvész

A bűvészek által bemutatott trükköket az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:

  1. Mikromágia: A bűvész asztalnál, kis közönségnek közelről mutat trükköket.
  2. Stand-up: A bűvész messzebbről, nagyobb közönségnek, színpadon mutat trükköket.
  3. Mentál: A bűvész olvas a néző gondolataiban, elme-manipuláció.
  4. Gyermekműsor: A bűvész gyermekeknek, közelről mutat trükköket, melyek közül néhánynak elárulja titkait is. Interaktívan, a gyerekek bevonásával, segítségével történik.

Az etikai kódex[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bűvészeknek az alábbi "kódex" tartalmát meg kell fogadniuk!

Az IBM (International Brotherhood of Magicians és az SAM (Society of American Magicians) minden tagja egyetért az alábbiakkal:

  1. Ellenzi bármely bűvésztrükk vagy illúzió megoldásának vagy működési elvének szándékos, nyilvános leleplezését.
  2. Etikus magatartást tanúsít más bűvészek bemutatójával kapcsolatban nyilvánosan és bűvészkörökben, vagyis nem gátolja vagy zavarja más bűvész előadását semmilyen módon. Illetve nem használja engedély nélkül más ötletét.
  3. Elismeri és tiszteletben tartja a bűvész alkotók, feltalálók, szerzők és a jogtulajdonosok kizárólagos jogait ötleteikkel, előadásukkal, trükkjeikkel és publikációikkal kapcsolatban és engedélyt kér az érintettektől amennyiben fel akarja használni művüket.
  4. Tartózkodik minden valótlan vagy félrevezető állítástól a bűvészethez tartozó minden tevékenységben (bemutató, reklám, szakirodalom, kereskedelem, nyilatkozat, stb.).
  5. Nem hirdet vagy árusít olyan kelléket, trükköt, publikációt amelyhez nem birtokolja a jogtulajdonos engedélyét.
  6. Támogatja a bűvészet során használt állatokkal való humánus bánásmódot.

Magyar bűvészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Illuzionista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az illuzionista olyan előadóművész, aki szórakoztató, de elsősorban megdöbbentő látványos illúziókat mutat be az emberi testtel, állatokkal, járművekkel, nagyméretű tárgyakkal, természeti jelenségekkel. Az illuzionisták show műsorok, színházak, céges- és szállodai rendezvények, luxushajók fellépői.

Illúzió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az illúzió szó a latin “ludus” szóból származik, ami játékot jelent. Az illúzió tehát játék az érzékekkel, érzéki csalódást keltő játék.

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mágia a természeti jelenségek megmagyarázására való igényből született. A mágus az ilyen jelenségek hivatalos magyarázója. Az idő múlásával a mágiához kötődő rítusok száma egyre nagyobb, a rítusok egyre bonyolultabbakká válnak, és egy ponton túl meghaladják a közember ismereteit és szakértelmét.

Az illuzionizmus gyökeret vert az emberiség hajnalán. Profiriusz (görög filozófus a III. századból) és Apuleiosz (latin szerző a II. századból) szerint a mágus szó perzsa eredetű. "Filozófus", "tudós" értelemben használták.

Ma már egy színlelt mágiával állunk szemben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legrégebbi írásos emlékek:

a) Egyiptom

A Westcar papirusz, melyet 1839-ben találtak és 1890-ben Adolf Hermann fordított le, a III. és V. dinasztia (i. e. 2778-2350) közötti időszak eseményeit meséli el, feltárja az ókori szemfényvesztés módszereit. Különleges érdekessége az az elbeszélés, amely Dedesnefrui Dedi mágus Kheopsz fáraó (IV. dinasztia i. e. 2600-2480) előtt tartott bemutatójára vonatkozik. Ma a londoni British Museumban őrzik.

b) Biblia

Az Exodus könyvéből (VII, 10-12) megtudhatjuk azt a történetet, amikor Aron egy botot változtat kígyóvá Meneptah fáraó előtt (i. e. 1235-1224) és a fáraó, akit egyáltalán nem lepett meg a dolog, a saját mágusaival ismételteti meg ugyanazt a csodát. Szent Pál Timoteushoz írt II. levelében beszél a kortárs (I. sz.) szemfényvesztők játékairól.

c) Seneca

A Luciliuszhoz írt XLV. levelében beszél a kortárs (I. sz.) szemfényvesztők játékairól.

d) Atheneos

A II-III. század görög írója a "Tudósok a lakomán" című művében elmeséli, hogy Nagy Sándor (i. e. 356-323) esküvőjén három bűvész lépett fel: a tarantói Scymnos, a siracusai Philistides és a mitilenei Heraclios.

A középkor mágikus művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mágikus művészet a reneszánsz korában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mágikus művészet az aranykorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XIX. század mágikus művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjaink mágiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban a bűvészetben sokféle irányzat létezik.Néhány ezek közül: Magyar világbajnok Hajnóczy Soma lett aki elnyerte a bűvészet legnagyobb kitüntetését Pekingben.

Színpadi trükkök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

stand up: Nagy színpadon, sok embernek mutat a bűvész különböző trükköket.

close up: kisebb társaság számára (10-30 fő) mutat a bűvész trükköket.

Kártyatrükkök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bűvész 1-2, max. 10 főnek mutat trükköt egy kártyacsomag segítségével.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vinicio Raimondi A szemfényvesztés művészete: történelmi áttekintés, érdekességek, bűvészkedés című, bemutatóval egybekötött előadás jegyzete alapján (1995. március 9., Olasz Kultúrintézet)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]