Harry Houdini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harry Houdini
HarryHoudini1899.jpg
Harry Houdini 1899-ben
Születéskori neve Weisz Erik
Született 1874. március 24.
Budapest, Magyarország
Elhunyt 1926. október 31. (52 évesen)
Detroit; Amerikai Egyesült Államok
Foglalkozása bűvész, szabadulóművész
Aktív évek 1857-1926

HoudiniSig.svg
Harry Houdini aláírása

Harry Houdini az IMDb-n

Harry Houdini született Weisz Erik (Budapest, 1874. március 24.Detroit, 1926. október 31.) magyar származású amerikai illuzionista és bűvész. Minden idők legnagyobb szabaduló és a modern kor egyik legnagyobb előadóművésze. George Bernard Shaw szerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini.

A VII. kerületben született Budapesten, de mégis azt állította, hogy az Amerikai Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, ámbár lehet ez is hozzátartozott az őt körülvevő mítoszhoz és kialakult legendákhoz. Fiatal srácként volt cipőpucoló és újságkihordó fiú is, majd felismerte a lehetőséget a bűvészetben. Trükkjei miatt kezdetben a „Kártya királya” (The King of the Cards) majd később a „Bilincsek királya” (The King of Handcuffs) névvel illették. De nem csak a bűvészetben jeleskedett, hiszen 1916 és 1923 között öt filmet is készített.

Kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé és a londoni bűvészek klubjának is volt elnöke. Néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, csak négy segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Volt azért egy-két olyan száma is, amelyet ők sem ismerhettek és a mester tudta csak a titkot. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Houdini 1874. március 24-én, Weisz Erik néven született Budapesten (a Rákosárok út 1. szám alatti házban, ma Csengery utca[1], VII. kerület), a jiddis anyanyelvű Mayer Sámuel Weiss rabbi, jogtanácsos és felesége, Steiner Cecília fiaként. A család Magyarországot elhagyta és kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, amikor Weisz Erik még csak négy esztendős volt. Otthon magyarul, jiddisül vagy németül beszéltek.[2]

Wisconsin államban, Appleton városban telepedtek le és itt nőtt fel. Későbbi interjúiban Houdini ezt a várost nevezte szülőhelyének, tulajdonképpen tagadva ezzel magyar származását azt állítva, hogy 1874. április 6-án született Appletonban. Valódi és hivatalos születési adatai csak 1972-ben, a „The Houdini Birth Research Committee's Report” alapján válhattak ismertté a világ közvéleménye számára.

Az ifjúság évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkorában volt cipőpucoló, újságkihordó fiú, munkás egy nyakkendőgyárban, mint oly sokan kortársai közül. Nevét Amerikában Ehrich Weiss alakban használták, gyermekkori barátai és édesanyja az „Ehrie” és „Harry” beceneveken szólították. A Houdini nevet tizenhét éves korában kezdte használni a francia bűvész, Jean Eugène Robert-Houdin neve után, aki igen nagy hatással volt rá, és barátja Jack Hayman mondta neki, hogy hozzáadva a Houdin névhez egy i betűt, franciául azt jelentené „mint Houdin” a nagy mágus. Később idősebb korában Houdini kijelentette, hogy új nevének első része, a „Harry”, egy tiszteletadás volt Harry Kellarnek, akit Houdini nagyon csodált. Mindazonáltal valószínűbb, hogy a „Harry” a gyermekkori „Ehrie” becenévből ered.

Még gyermekként Theo testvérével szemtanúja és nézője lehetett egy „spirituális” jellegű előadásnak, amelyben a megbilincselt előadó egy lezárt láda belsejéből mintha szellemekkel kommunikált volna („Spirit Cabinet” szabaduló szám). A Weiss testvérek fiatal koruk ellenére szkeptikusak voltak a produkció valóságtartalmát illetően. Ez után az előadás után születhetett meg a kis Ehrich, Houdini fejében a szabadulószámok elmélete, ötlete, amelyről személyes naplójában is írt akkoriban. Tizenhét évesen elhagyta az appletoni házat és szerencsét próbált karneválokon, de hamarosan visszatért a szüleihez, ahol előkészületek folytak a család maradék emigráns tagjainak fogadására. Fizikailag erősítette magát, futott, súlyokat emelt, úszott stb., ugyanakkor gyakorolta a karneváli művészektől ellesett mutatványokat, kártyatrükköket gyakorolt, hiszen eldöntötte, hogy ő lesz a nagy kártyamanipulátor, a „kártyakirály”.

A mágikus karrier kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1887-ben New York-ba ment édesapjával, ahol különféle munkákat vállalt a család segítése céljából. 1891-ben összeállt barátjával (Jacob Hyman), akivel még a nyakkendőgyárban együtt dolgozott, és „Houdini Testvérek” néven bűvészkedtek. Ekkoriban kezdte el magát (Ehrich-Ehrie…) Houdininak nevezni, neveztetni. 1892-ben édesapja, Weiss Rabbi 63 évesen meghalt. Egy év múlva tizenkilenc évesen pár szomszéd fiúval megalapították „Öt cent” nevű cirkuszukat, amelyben Harry az „Ehrich, a Levegő Hercege” címet viselte.

1893-ban „Chicago World’s Fair”, az új „Houdini Testvérek” fellépése. Ebben az évben Harry és a 18 éves Bess-Wilhelmina Beatrice Rahner összeházasodtak, együtt fel is léptek. 1895-ban „Signature”-számukkal („Metamorfózis”) sikereket könyvelhettek el a testvérek, Harry szabaduló számokkal is próbálkozott, főleg rendőrségi rendezvényeken, kiállításokon. Ekkor már saját vállalkozásában dolgozott. Metaforfózis-helycsere számaik több későbbi nagy amerikai bűvész sztár repertoárjában is fellelhetők, mint például „Siegfrid & Roy”, vagy a híres „The Pentragons” illuzionista duó produkcióiban is, mely utóbbi során az előadó extrém rövid idő alatt produkálta ugyanazt az effektet, a másodperc tört része alatt.

Harry és Bess 1898-ban New Yorkba költözött, Harry édesanyjához. Ekkor adta ki 16 oldalas kis katalógusát: „Harry Houdini’s School of Magic” címmel. Egy év nagy szünet után Martin Beck lett Harry új menedzsere, aki St. Paul-ban látta volna Houdini bilincs-számát. Ráérzett, hogy a szabadulóművészet az, amiben igazán tehetséges. Ekkortól az igazi szabadulóművészet effektjei jelentek meg, a bilincsekből való kiszabadulós mutatványok, melyek során a publikum által hozott bilincsekből is sorra kiszabadult Harry.

Az igazi fordulópontot és a siker-korszakot csak közvetlenül a századforduló hozta meg Houdini számára. Houdini kitalálta a „kényszerzubbonyból való kiszabadulás” ötletét, amelyet szinte bárhol képes volt bemutatni. 1900 júniusban Houdini szinte mindent feladva, szerződés nélkül, és óriásit kockáztatva elhagyta az Államokat, és Angliába ment, ahol bemutatta szabadulószámát. A média felkapta a nevét, hihetetlen népszerűséget szerzett, persze a hirtelen jött európai hírnévből a tengeren túl is értesültek. Érdekes, hogy belőle – sokakkal szemben - Európa, és nem Amerika csinált igazi világsztárt.

Nevezetes szabadulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Houdini ugrása a Harvard Bridge-ről

Elindult európai hódító útjára “Houdini, The Elusive American” („Houdini, a megfejthetetlen amerikai”), és csúcs gázsikat kapott, heti 60 fontot. 1900 szeptemberében Berlinben több mint 300 rendőr előtt meztelenre vetkőzve, hat perc alatt szabadult ki a helyi hatóság nagy döbbenetére. „Houdini, a Bilincskirály” több európai országban is - Anglia, Skócia, Németország, Franciaország, Oroszország - felhívta magára a publikum és a helyi hatóságok figyelmét is bámulatos produkcióival.

Igen különösnek mondható az 1903-as oroszországi eset, amely a fővárosban, Moszkvában történt. Tudni kell, hogy az ország abban az időben nem volt valami barátságos térség a zsidóság számára. A Butirkaja börtön - annak ellenére, hogy Moszkva szinte belvárosában helyezkedik el, igencsak el van dugva a nyilvánosság elől, semmilyen adat nem volt róla sokáig, valójában az egyik legerősebb, legrégibb börtöne Oroszországnak (1771-ben épült). Itt a dermesztő téli hidegben szintén meztelenre vetkőzve és megbilincselve zárták be egy szibériai fogolyszállító vagonba, ahonnan 28 perc elteltével kiszabadult a helyi hatóságok nem túl nagy örömére, de annál nagyobb meglepődésére. Ez a mutatványa talán a legkülönösebb volt mind közül, már csak a furcsa helyszín és a zord körülmények miatt is. Az itteni egy hónapos szerződésből négy hónapos periódus lett a nagy népszerűsége miatt. A valamikori börtön ma már turista látványosság és megtekinthetőek ennek a produkciónak egyes kellékei is.

1904-ben volt Londonban – Hippodrome Theatre, a híres Mirror Cuff-szabadulás. A „Brama-zárak”-nak nevezett bilincseket öt év alatt sikerült legyártania a Birmingham Blacksmith cégnek, amelyekből úgy gondolták, hogy lehetetlen kiszabadulni a kulcsok nélkül. Egy óra küzdelmes próbálkozás után mégis kiszabadult ezekből is Houdini a közönség óriási ovációja közepette. Később sok téves találgatás látott napvilágot ezzel a különleges szabadulással kapcsolatban is.

1906-ban volt Houdini szabadulása a Washingtoni börtönből, ahol maga Charles Guietau, az elnök - James A. Garfield merénylője is raboskodott volna.

Amerikában is ünnepelt sztár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Houdini 1905-ben visszatért az Amerikai Egyesült Államokba és megvette 25 000 ezer dolláros házát Brownstone-Harlemben, amely a mai napig áll; édesanyjának pedig a hírek szerint megvásárolta azt a ruhát, amelyet magának Viktória királynő számára készítettek. Houdini elmondása szerint „ez a nap volt élete legszebb napja." 1907 és 1910 között Houdini folyamatosan nagy sikerekkel mutatta be szabadulószámait, produkcióit Amerika-szerte, melyek során rendszeresen kiszabadul kötelekből, láncokból, bilincsekből, zubbonyokból, - gyakran nagy magasságokban, fejjel lefelé lógva, nyílt tereken, népes közönség előtt. Houdini híres hídugrása Rochesterben, amelyet mozgó filmen is rögzítettek.[3] Houdini az egyre fokozódó érdeklődés miatt, de azon riválisok miatt is, akik másolták produkcióit - 1908-ban újítással áll elő. Háta mögé bilincseltette kezeit és egy lezárt, vízzel tele töltött tejtartályba (tejes kannába) merült, ahonnan szintén kiszabadult.[4]

Houdini soha sem állította, hogy titokzatos, megfejtetlen produkcióit, legendás mutatványait természetfeletti képességek segítségével hajtotta volna végre, viszont mutatványainak állandó veszélyeire, azok esetleges káros következményeire mindig tudatosan, rendszeresen, és kiemelten hívta fel a nézők, a publikum figyelmét. Még ebben az évben kiadta leleplező könyvét valamikori példaképéről, Robert Eugen Houdin-ról, The Unmasking of Robert-Houdin címmel.

1910-ben volt Houdini repülése Ausztrália fölött és ez az év legnagyobb szenzációinak éve. Látványos kiszabadulása egy víz alatti ládából, New York, East folyó. A híres amerikai Scientific American tudományos magazin ezt a szabadulását világ valaha előadott legszenzációsabb mutatványának nevezte. A másik nagy dobása még ez év szeptemberében a „kínai víztartálytortúra”, Circus Bush, Berlin. Fejjel lefelé, megkötözve belelógatják egy óriási vízzel tele fém-üveg-tartályba, amelyet felülről lezárnak. Ez alkalommal Houdininak több percre vissza kellett tartania a lélegzetét.

1913-ban Houdini hivatalosan is felvette a Harry Houdini nevet. Ez év júliusában meghalt édesanyja, Cecilia Steiner. 1918-ban elkészült el első, 15 epizódból álló filmje, a The Master Mystery.

Houdini, a „Szkeptikus”, a Nagy Leleplező[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Houdini hamis szeánsz-élményei folytán, amelyek – többek között – édesanyja szellemének megidézését célozták volna meg, azokból kiábrándult, és felismerte annak a ténynek a fontosságát, miszerint az álszeánszok, szellemidézések igen kártékonyak is lehetnek a naiv és hiszékeny emberek lelki világára, és sérülhetnek az esetlegesen elvesztett hozzátartozók és az élők közötti lelki emlékek, értékek, nem beszélve a kicsalt pénzekről.

Ennek következtében Houdini a hamis szellemidézők, a csaló „spiritualisták” ellen fordult. Egy hasonló szeánsz-élmény miatt vesztette el Arthur Conan Doyle és feleségének barátságát is. Houdini ettől kezdve a csalók ellen fordult, egyre több időt és energiát szánt a leleplezéseknek, ezekről könyveket is írt, a Csodavigécek és módszereik 1920-ban, és az Egy bűvész a szellemek között című műve 1924-ben jelent meg.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálával kapcsolatos hiedelmek szerint a McGill egyetem hallgatóinak tartott bemutatót, amikor is kijelentette, hogy hasizmai olyan erősek, hogy bárki hasba ütheti, semmi baja nem lesz. Az egyik egyetemista kapott is az alkalmon, és tényleg behúzott neki minden figyelmeztetés nélkül. Komolyabb problémát nem okozott akkor neki, de mint utóbb kiderült, az ütés hatására a vakbele gyakorlatilag szétrobbant. Az igazság azonban az, hogy komoly vakbélgyulladása volt, amellyel nem volt hajlandó orvoshoz fordulni, az egyetemen történtek után nem sokkal később 52 évesen halt meg.

Houdini Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Houdini a híres Britannica lexikonnak is készített anyagokat.

Idézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Houdini nem halt meg, még mindig ÉL, Szelleme, Nagysága erősebben Jelen van, mint valaha…!

Mi bűvészek, A Mester foglyai, elvarázsolt Rabjai vagyunk,

mely Fogság számunkra több, mint Kellemes, és Megtisztelő…!

Nem Akarunk, de nem is tudnánk ebből a Fogságból kiszabadulni Soha…”

– Alex, H.S.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Andrássy út és keresztutcáinak névváltozásai (magyar nyelven). Budapest Főváros Levéltára - bfl.archivportal.hu. (Hozzáférés: 2014. március 23.)
  2. Hol született Houdini? (magyar nyelven). index.hu. (Hozzáférés: 2014. március 23.)
  3. Houdini híres hídugrása. youtube.com. (Hozzáférés: 2014. március 23.)
  4. Harry Houdini- An Escape Artist NEW version (angol nyelven). youtube.com. (Hozzáférés: 2014. március 23.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • James Randi "Conjuring" St. Martin`s Press New York (1992)
  • Erdélyi Z. Ágnes - Hermann Irén "33 világhírű magyar a XX. századból" Sanoma Media (2012)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harry Houdini témájú médiaállományokat.