Janurik Tamás

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janurik Tamás
SzületettJanurik Tamás Mátyás
1938. augusztus 20. (85 éves)
Szarvas
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeprofessor emeritus
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (–1970)
A Wikimédia Commons tartalmaz Janurik Tamás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Janurik Tamás Mátyás (Szarvas, 1938. augusztus 20. –) magyar és uráli összehasonlító nyelvész, informatikus, a nyelvtudományok kandidátusa, a Kecskeméti Főiskola professor emeritusa, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának nyugalmazott főiskolai tanára.

Életútja[szerkesztés]

Általános iskolai tanulmányait Szarvason végezte 1944 és 1952 között. 1952 és 1954 között Budapesten, a Lámpagyárban volt marós ipari tanuló, majd marós szakmunkás. 1954-től 1965-ig az Örménykúti Állami Gazdaságban, illetve a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet (ÖRKI) Mezőgazdasági Üzemeiben dolgozott építőipari segédmunkásként, majd szobafestő és mázoló szakmunkásként. 1959 és 1962 között lövész sorkatonaként szolgált a Magyar Néphadsereg tapolcai ezredének pápai zászlóaljában, századírnoki és dekorációs feladatokat is ellátva. Leszerelése után korábbi munkahelyére tért vissza. 1962 és 1965 között üzemegységi karbantartói munkája mellett három év alatt elvégezte a Szarvasi Dolgozók Gimnáziumának levelező tagozatát (a második osztály anyagából 1963 nyarán ugróvizsgát téve). 1965-től a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia szakos hallgatója lett. 1968-ban felvette harmadik szakként a finnugor C szakot is. 1970-ben szerzett magyar és francia középiskolai tanári oklevelet, 1971-ben pedig finnugor nyelvész képesítést. 1969-től 1971-ig a JATE BTK Dékáni Hivatalának vezetője volt, 1971-től a Finnugor Tanszék tanársegédje lett. 1974-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot,[1] és egy, a SZÁMOK által szervezett tanfolyam keretében a számítógép-programozói képesítést is.

1975 és 1978 között három tanévben a párizsi Sorbonne III egyetemen tanított az INALCO (Institut National des Langues et Civilisations Orientales) magyar nyelvi lektoraként. 1978-tól 1986-ig a szegedi Finnugor Tanszék adjunktusa volt, 1986 és 1992 között a Videoton Szoftverlaboratóriumában, az Akadémiai Kiadónál, az Országos Széchényi Könyvtárban, az Alba Data Kisszövetkezetben, az ALFA Ipari Vállalatnál, a Matrica GM-ben és egyéni vállalkozói formában dolgozott kiadványszerkesztőként. 1992-től 1995-ig a pécsi Janus Pannonius Egyetem Nyelvészeti Intézetének adjunktusa volt, ahol magyar nyelvtörténeti és finnugor nyelvészeti tantárgyakat oktatott.[2] 1995-ben védte meg kandidátusi értekezését.[3] 1996-ban a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola főiskolai docense lett, 1997-től főiskolai tanár, 1997-től 2000-ig tanszékvezető és kari főigazgató is. 2000-től 2003-ig az integrált Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának kari főigazgatója. 2007-ben, nyugdíjba vonulásakor a főiskola szenátusa professor emeritusnak nyilvánította. Nyugdíjasként tudományos kiadványokon dolgozik, könyvei jelentek meg az Akadémiai Kiadónál, az Ad Librum Kiadónál és a Tinta Könyvkiadónál.

Tudományos közleményei kötetekben, nyelvészeti szakmai folyóiratokban jelennek meg (Nyelvtudományi Közlemények, Néprajz és Nyelvtudomány, Folia Uralica Debreceniensia, stb.)

Publikációs tevékenysége (válogatás)[szerkesztés]

  • Szamojéd hangmegfelelések I. Mássalhangzók. Nyelvtudományi Közlemények, 84: pp. 41–89. (1982)
  • MS-DOS hibaüzenetek a 3.0, 4.0, 5.0, 6.0 verziókhoz. Budapest: ComputerBooks Kiadó, 1996. 80 p.
  • Mikola Tibor tudományos munkássága (bibliográfia). [Miksi Szilviával közösen.] In: Mészáros E (szerk.) Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. 307 p. Szeged: JATE Finnugor Tanszék, 1996. pp. 13–18. ISBN 963-482-099-9
  • A cseremisz a legősibb uráli nyelv? In: Bereczki András, Csepregi Márta, Klima László (szerk.) Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére CD-ROM. Budapest: ELTE BTK Finnugor Tanszék, 2008. pp. 238–250 (Urálisztikai tanulmányok) ISBN 978-963-463-963-3
  • Magyar képzőszótár. A mai magyar köznyelv képzőváltozatai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2009. XXVIII + 337 o. ISBN 978-963-05-8698-6[4]
  • A lovári nyelv történeti szótana. Lovári–hindi összehasonlító szótár. Budapest: Ad Librum, 2010. 104 p. ISBN 978-615-5014-29-1
  • A romani nyelv alapjai. La romānya shībake fundura. Budapest: Ad Librum, 2010. 134 p. ISBN 978-963-9934-75-7 [5]
  • Lovári-magyar kétnyelvű olvasókönyv. Segédanyag a lovári nyelv tanulmányozásához; összeáll. Janurik Tamás; Ad Librum, Bp., 2010
  • Galuska László Pál–Janurik Tamás: Suttogó füzesek. Cigány legenda; Ad Librum, Bp., 2010
  • A lovári nyelv kiskátéja. 500 kérdés-felelet a lovári nyelvről; Ad Librum, Bp., 2010
  • Magyar gyökszótár. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2018 (előkészületben)

Társasági tagság[szerkesztés]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Fokos-Fuchs Dávid-díj (1980)[6]
  • A Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2009)[7]

Magánélete[szerkesztés]

Nős, felesége sz. Menner Katalin nyugalmazott középiskolai magyartanár, Szabolcs fia az ELTE BTK Szláv Intézetének adjunktusa, Boglárka leánya a Hamburgi Egyetem Finnugrisztikai/Uralisztikai Intézetének tudományos munkatársa.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Uráli szóstatisztikai vizsgálatok. 150 p. Megjelenés/Fokozatszerzés éve: 1974. Disszertáció/Egyetemi doktor/Tudományos
  2. ↑ Munkásságáról megemlékeznek a Pécsi Tudományegyetem honlapján, lásd Bemutatkozás: A Finnugor Tanszék története, írta Dezsőné Zemplényi Vera - Dobó Attila Archiválva 2016. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ Az uráli nyelvek morfonotaxisa: Morfonotaktikai megoldások a névszó- és igeragozásban. 250 p. Tudományág: bölcsészettudományok/nyelvtudományok. Benyújtás éve: 1993. Védés éve: 1995. Megjelenés/Fokozatszerzés éve: 1995. Disszertáció/PhD/Tudományos
  4. ↑ T. Somogyi Magda ismertetője a kötetről
  5. ↑ Tudományos publikációit bővebben lásd Janurik Tamás tudományos közleményei
  6. ↑ Magyar Nyelvtudományi Társaság A TÁRSASÁG EMLÉKÉRMEI, DÍJAI ÉS A KITÜNTETETTEK NÉVSORA. [2017. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
  7. ↑ A város főhajtása jeles polgárai előtt[halott link]

Források[szerkesztés]

  • Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. Budapest; Tankönyvkiadó, 1990.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Köztestületi tagok. Szerk. Tolnai Márton. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 2009.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits. 1996-2008. ISBN 963-9015-17-2
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Janurik_Tamás&oldid=24831062”