Réthy László

Réthy László

Réthy László, dr. (Szarvas, 1851. november 21. – Arad, 1914. november 20.), etnográfus, numizmatikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Költőként Lőwy Árpád néven ismert.

Tanulmányai

Bölcsészeti tanulmányokat végzett Budapesten, jogot és bölcsészetet tanult, majd Bécsben szanszkrit, örmény és szláv nyelvészetet, 1870 és 1872 között pedig a krakkói egyetemen szlavisztikát és muszlim numizmatikát tanult. Doktorátust szerzett 1880-ban a magyar numizmatikából, heraldikából és ősrégészetből.

Gyakorlati munkája

1877 és 1879 között a békéscsabai polgári leányiskola tanáraként működött. 1880 és 1882 között Aradon történelmi tanulmányokat folytatott. 1881-től a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségosztályán dolgozott, kezdetben irnok, 1885-től múzeumi segédőr, 1893-tól őr, majd 1901-ben az érem és régiségtár vezetőjévé nevezték ki. 1900-ban a budapesti egyetem magántanára lett. Etnográfusként részt vett egy balkáni expedícióban, aminek nyomán írta meg Az oláh nyelv és nemzet megalakulása c. munkáját. Tévesen értelmezett nyelvészeti- régészeti- és történelmi adatok alapján a románság őshazáját az Appennini-félszigeten kereste. 1890-től az Ethnographia szerkesztője volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1892-től. A Magyar Numizmatikai Társaság elnökévé választották. Tagja volt a Révai nagy lexikona szerkesztő bizottságának.

Fontosabb munkái

• Hol van az urali nyelvek szanszkrítja? Bécs. 1871.
• Anonymus az erdélyi oláhokról. Budapest. 1880.
• Magyar pénzverő izmaeliták és Bessarábia. Arad. 1880.
• Az oláh nyelv és nyelvezet megalakulása. Budapest. 1872. (Második kiadás: Nagybecskerek. 1890.
• Egyetemes Magyar Éremtár. I–II. kötet. Budapest.1899-1907. (Németül: Grác. 1958. Reprint kiadás. Budapest.1982.)

Költői tevékenysége

Ő volt Lőwy Árpád, a trágár költő. Polgárpukkasztó verseivel nagy népszerűséget szerzett.

LŐWY: ÖNMAGÁRÓL

Irodalmunkban, – büszkén mondom -
Nincs több olyan tipikus költő,
Mint Lőwy Árpád, akit ismer,
Immár egy egész emberöltő.

Nincs, ki a magyar géniusznak
Hívebb tolmácsa volna, mint ő,
- Bár meglehet, hogy van nálánál
Nem egy kiválóbb magyar költő.

De ő nevében egyesíti
A fajt, amelyre néz a Kárpát,
Hiszen fajunknak fele Lőwy,

A másik fele pedig Árpád.

Külső hivatkozások

• Magyar Tudományos Akadémia tagjai. Budapest. 2002.
• Disznólkodni szabad
• Lőwy Árpádhoz írott versek
• Wikiforrás:Úgynevezett "Fehér versei" >> [1]
• Példa Réthy sajátos humorú hivatalos levelezésére

Lásd még

Tötösy de Zepetnek, Steven. "Hungarian." Encyclopedia of Erotic Literature. Ed. Gaëtan Brulotte and John Phillips. New York: Routledge, 2006. Vol. 1, 650-54.