Bor (Szerbia)
| Bor (Бор / Bor) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Körzet | Bori |
| Rang | Község |
| Polgármester | Srđan Marjanović / Срђан Марјановић[1] |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 33 328 fő (2002) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 856 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Bor
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 44° 04′, k. h. 22° 05′ | |
| Bor weboldala | |
Bor (szerb nyelven, cirill írással Бор) város Szerbiában. Ércbányájáról híres, főleg rezet bányásznak.
Tartalomjegyzék |
Elhelyezkedés [szerkesztés]
Bor Kelet-Szerbiában található, a szerb-román-bolgár hármashatár közelében.
Ipar [szerkesztés]
Borban működik a bori rézbánya, amelyet még a szocialista Jugoszláviában építettek ki nagy bányaipari és kohászati kombináttá. Azóta a réz világpiaci ára esett, a technológia elavult, az üzem lassan hanyatlik, folyamatban van a privatizáció (2009 május).
Név [szerkesztés]
Neve szerbül répafenyőt jelent.
Történelem [szerkesztés]
Radnóti Miklós itt volt munkaszolgálatos fogoly 1944-ben, mielőtt elhurcolták volna végzetes útjára. Bornál kétfajta tábor létezett: a központi volt a „Berlin”, közvetlenül Bor község mellett, itt munkaszolgálatosok feladata a bányaművelés volt. Ezen kívül működött még mintegy 10 altábor, ezek Bortól északra egymástól öt kilométerenként sorakoztak. Az ott lakók vasutat építettek, a németek ugyanis a kibányászott rezet a dunai hajóút helyett a hegyeken át, vasúton szerették volna Belgrádba szállítani. A szerb területen még hadműveletek zajlottak, amikor partizánok fölszabadítottak mintegy háromezer táborlakót. Zsagubica fölötti Laznica falun át Majdanpek és Turnu Severin (Szörényvár) útvonalon menekültek, sokan beálltak partizánnak, és voltak akik Arad és Temesvár felé mentek tovább.[2]
Népesség [szerkesztés]
- 1948-ban 11 103 lakosa volt.
- 1953-ban 14 533 lakosa volt.
- 1961-ben 18 816 lakosa volt.
- 1971-ben 29 416 lakosa volt.
- 1981-ben 35 591 lakosa volt.
- 1991-ben 40 668 lakosa volt
- 2002-ben 39 387 lakosa volt, melyből 32 785 szerb (83,23%), 2 352 vlah (5,97%), 1 216 cigány (3,08%), 507 macedón, 251 jugoszláv, 192 montenegrói, 105 albán, 86 horvát, 62 bolgár, 51 szlovén, 47 román, 37 muzulmán, 24 magyar (0,06%), 23 német, 16 bosnyák, 15 orosz, 3 gorai, 3 szlovák, 2 cseh, 2 ukrán, 1 ruszin, 430 ismeretlen, a többi egyéb nemzetiségű és a nemzeti hovatartozásról nem nyilatkozó személy.
A községhez tartozó települések [szerkesztés]
- Brestovac (Bor),
- Bučje (Bor),
- Gornjane,
- Donja Bela Reka (Bor),
- Zlot (Bor),
- Krivelj,
- Luka (Bor),
- Metovnica,
- Oštrelj (Bor),
- Slatina (Bor),
- Tanda,
- Topla (Bor),
- Šarbanovac (Bor)
Forrás [szerkesztés]
- ^ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ^ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Kiegészítő irodalom [szerkesztés]
- Ozsvath Zsuzsanna. Orpheus nyomában - Radnóti Miklós élete és kora, Hernádi Miklós (ford.), Akadémiai Kiadó (2004). ISBN 789630581813
Egyéb kiegészítések [szerkesztés]
- ↑ Községi elnök (szerbül: Predsednik opštine / Председник општине
- ↑ Ahol Radnóti is járt. KultúrPart. (Hozzáférés: 2010. március 15.) „Csapody Tamás hat éve kutatja, gyűjti az információkat a jelentős részben feldolgozatlan bori munkatábor magyar vonatkozásairól.”
