Babapuszta
| Babapuszta (Алекса Шантић / Aleksa Šantić) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Nyugat-bácskai |
| Község | Zombor |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1923. |
| Polgármester | Miloš Blagojević |
| Jegyző | Milan Tomić |
| Irányítószám | 25212 |
| Körzethívószám | +381 25 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1770 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Terület | 49,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 19° 19′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 19° 19′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Babapuszta témájú médiaállományokat. | |
Babapuszta[2] vagy Sári (szerbül: Алекса Шантић / Aleksa Šantić) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben, a magyar határtól 7 km-re.
A település a hivatalos szerb nevét a boszniai szerb költőről, Aleksa Šantićról kapta.
A települést először 1468-ban Sáripuszta néven említették meg. A mai magyar nevét a 20. század elején kezdték használni a mai alakjában. A mai falu 1923-1926. között alakult, amikor az első világháborúban szolgáló szerb önkéntesek letelepedtek. Mai szerb nevét 1924-ben kapta. Az 1941-ben itt letelepedett bukovinai székelyek Hadikkisfalu néven jegyezték. A második világháború idején Fernbach-nak hívták a települést, majd a háború után ismét visszakapta a ma is hivatalos szerb nevét.
Története[szerkesztés]
A terület eredetileg a rasztinai Rédl családhoz tartozott, Hammerstein báró birtokaként volt ismert.
1906-1907. között Fernbach Károly, Zombor főispánja kastélyt és angolparkot építtet ezen a területen. A kommunizmus ideje alatt a kastély és a park majdnem teljesen elpusztult, az épületeket a helyi állami kombinát kapta tulajdonba, így nem nagyon foglalkoztak az állagmegóvással.
1923-ban kezd el épülni a mai falu, első világháborús szerb önkéntesek alapításával. 1924-ben kapja meg a mai szerb nevét.
1941-ben székely családokat költöztettek ide, de csak 1944-ig maradtak, a partizánok elől menekülve hátrahagyták otthonaikat, amit még ma is „magyar falu”-nak neveznek.
2019-ben a falu feltűnt a Drága örökösök című sorozatban.
A faluban működő egyesületek[szerkesztés]
- Zec (Nyúl) Vadászegyesület
- Neven Művelődési Egyesület
- I. Péter király Lovasklub
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1020 | 1446 | 1751 | 2064 | 2259 | 2267 | 2172[3] | 1770[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1630 | 75,04 |
| Horvátok | 129 | 5,93 |
| Magyarok | 124 | 5,70 |
| Bunyevácok | 78 | 3,59 |
| Jugoszlávok | 65 | 2,99 |
| Németek | 15 | 0,69 |
| Románok | 14 | 0,64 |
| Macedónok | 9 | 0,41 |
| Montenegróiak | 7 | 0,32 |
| Muzulmánok | 6 | 0,27 |
| Szlovének | 3 | 0,13 |
| Cigányok | 2 | 0,09 |
| Ruszinok | 1 | 0,04 |
| Bolgárok | 1 | 0,04 |
| Albánok | 1 | 0,04 |
| Egyéb/Ismeretlen[4] |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ A magyar neve a Vajdaság enciklopédiája alapján ma Babapuszta
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
További információk[szerkesztés]
- Babapuszta története Archiválva 2012. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
