1984 (televíziós reklám)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az „1984” reklámnak vagy az Apple „1984” reklámjának nevezett – azóta kultikussá vált – televíziós reklám indította útjának az Apple Macintosh személyi számítógépet. A reklámot 1984. január 22-én mutatták be az a XVIII. Super Bowl harmadik negyedében.

A gyártás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-ban Steve Jobs egy forradalmi reklámot szeretett volna készíttetni az új Macintosh gépnek, ami a cég nagy reményű új számítógépe volt. A feladatot Lee Clow végezte a Chiat/Day ügynökségnél. Az 1984-es céldátum miatt hamar olyan terv bontakozott ki, ami asszociált Orwell 1984-es regényével. Miután Jobsnak is megnyerte tetszését az ötlet, e témára építették fel a reklám cselekményét és mondanivalóját. A hatvan másodperces reklám forgatókönyvét Steve Hayden írta és Brent Thomas volt a művészeti vezető. A rendezéssel Ridley Scott-ot bízták meg, aki épphogy csak befejezte a Szárnyas fejvadász forgatását. Bár az Apple elnökének, Sculley-nak nem tetszett az ötlet, de Jobs kiharcolta az akkor példa nélküli 750ezer dolláros forgatási keretet. A forgatás Londonban zajlott. Scott bőrfejűeket használt a befolyásolt tömeg megjelenítésére, a „hősnő” egy diszkoszvető, Anya Major volt és a „nagy testvért” pedig David Graham személyesítette meg.

A filmet kereskedelmileg csak egyszer vetítették (bár egyszer bemutatták 1983-ban egy kis tévéállomáson Twin Fallsban, Idahóban, a korai órákban, hogy a reklám indulhasson a reklámok díjáért).

A történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felvételen egy hősnőt láthatunk piros rövidnadrágban és egy Apple pólóban, amint egy orwelli világon fut keresztül, hogy nekidobjon egy kalapácsot – az IBM-et ábrázoló – Nagy Testvér képének. A következő kép az alábbi üzenetet írta ki: „Január 24-én az Apple Computer bemutatja a Macintosh-t, melytől 1984 nem lesz olyan, mint az 1984.”'

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hősnő futása a reklámban.

Elsőnek az Apple vezetősége tekinthette meg az elkészült reklámot 1983 decemberében. A tanácstagok többsége elégedetlen volt és úgy vélték, hogy a reklám csapnivalóan rossz. Ezért úgy döntöttek, hogy nem mutatják be az anyagot a drága percdíjat jelentő Super Bowl reklám blokkjában. Az elkeseredett Jobs megmutatta barátjának, Steve Wozniaknak is a reklámot, aki annyira lelkes lett, hogy felajánlotta, hogy kifizeti a 800 ezer dolláros reklámidő felét. Végül erre nem lett szükség, mert a legnagyobb (60 másodperces) reklám blokk időt már nem tudta az Apple visszaváltani (Clow elmondása szerint nem is erőltette) így mégis leadták. A forradalmi reklámfilmet ekkor 96 millió ember láthatta.

Annak ellenére, hogy az Apple csak egyszer mutatta be a nagy nyilvánosságnak,olyan hatást keltett a médiában, hogy sok későbbi ingyenes tévésugárzást kapott. Még az nap három országos adó és 50 helyi állomás foglalkozott a témával. Akkoriban a Nielsen-osztályozás úgy becsülte, hogy a hirdetés Amerika háztartásainak közel 50%-át elérte.

Ezt a reklámot gyakran szavazzák első helyre a befolyásos marketingkampányokról szóló kérdőívekben. Például az Advertising Age az „Az évtized reklámfilmjé”-nek (Commercial of the Decade) nevezte, 1999-ben pedig az amerikai TV Guide első helyen szavazta meg minden idők ötven legjobb reklámja között (50 Greatest Commercials of All Time).

A film újra felszínre került az 1990-es évek végén, amikor az Apple elérhetővé tett egy Quicktime verziót a reklámról, melyet le lehetett tölteni az internetről, majd 2004-ben, egy 20. évfordulós változattal, amely az iPodot hirdette.

1985[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sikeren felbuzdulva Lee Clow és Jobs 1985-ben is meghökkentő reklámfilmmel készült az IBM ellen. A forgatást Tony Scott végezte és a „Lemmings” (Lemingek) munkacímet kapta. Az új reklámfilm az 1984 heroikus hangulatához képest sötétebb és negatívabb lett, ami nem csak az IBM-et degradálta ezúttal hanem hanem a vevő célcsoportnak számító vállalat vezetőket is. Az Apple vezetőségnek ezúttal se tetszett az anyag, de Lee Clow azzal vágott vissza, hogy ha rajtuk múlt volna, akkor az 1984-et se adják le. Jobs megnövekedett tekintélyének és az 1984-es reklám sikerének köszönhetően végül leadták az reklámot a következő Super Bowl alatt. A reklám sikertelen lett és Amerikában főképp negatív visszajelzést kapott.

Szöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Ma megünnepeljük az Információtisztítási Irányelvek első dicső évfordulóját. A történelemben először megalkottuk a tiszta ideológia kertjét, ahol minden dolgozó védett az egymásnak ellentmondó igazságok kárától. A Gondolatok Egyesítése sokkal erőteljesebb fegyver, mint bármely flotta vagy hadsereg a földön. Egyek vagyunk, egy akarattal, egy szándékkal, egy okból. Ellenségeinknek a halálukig kell beszélniük magukat, és mi majd eltemetjük őket saját zűrzavarukban. Nekünk kell uralkodnunk!”
„Today, we celebrate the first glorious anniversary of the Information Purification Directives. We have created, for the first time in all history, a garden of pure ideology. Where each worker may bloom secure from the pests of any contradictory truths. Our Unification of Thoughts is more powerful a weapon than any fleet or army on earth. We are one people, with one will, one resolve, one cause. Our enemies shall talk themselves to death and we will bury them with their own confusion. We shall prevail!”

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]