Szárnyas fejvadász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szárnyas fejvadász
(Blade Runner)
Szflogo.jpg
A film logója
Rendező Ridley Scott
Producer Michael Deeley
Alapmű Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Műfaj sci-fi
sci-fi film
Forgatókönyvíró Hampton Fancher
David Peoples
Főszerepben Harrison Ford
Rutger Hauer
Sean Young
Edward James Olmos
Daryl Hannah
Zene Vangelis
Kim Wilde
Operatőr Jordan Cronenweth
Vágó Marsha Nakashima
Les Healey (rendezői változat)
Gyártás
Gyártó The Ladd Company
Shaw Brothers
Norman Lear/Tandem Productions
Ország  USA
 Hongkong
Nyelv angol
Időtartam 117 perc (eredeti)
115 perc (rendezői változat)
Költségvetés 28 000 000 USD[1]
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó USA Warner Bros.
Magyarország Mokép (mozi, 1988)
Magyarország InterCom (VHS, 1993)
Magyarország ProVideo (DVD, 2010)
Bemutató USA 1982. június 25.
1. szinkron
Magyarország 1988. június 23. (mozi)
2. szinkron
Magyarország 1993. (VHS)
3. szinkron
Magyarország 1995. (TV, TV3)
4. szinkron
Magyarország 2010. október 17. (DVD)
Magyar adó 2. szinkronnal
TV-1
3. szinkronnal
TV3
Bevétel 32 868 943 USD[2]
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Szárnyas fejvadász (eredeti cím: Blade Runner) 1982-ben bemutatott neo-noir film, a cyberpunk egyik előfutára. A filmet Ridley Scott rendezte, a történet alapjául Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye szolgált.

A Szárnyas fejvadász elnevezés valójában egy allegóriára utal: ebben a replikánsokat megalkotó Tyrell vállalat jelenti a teremtő Istent, a fejvadász pedig az Úr angyalát, aki teljesíti a Mindenható akaratát és beteljesíti a fellázadó teremtmények sorsát.

Mivel a film eredetileg elkészült változata a próbavetítések során igen nehezen értelmezhető és reménytelen hangulatot sugárzó volt, ezért átvágták, új befejezést kapott és ellátták egy Deckard által visszaemlékezésként elhangzó, a cselekményt némileg könnyebben érthetővé tévő narrációval.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy utca 2019-ben, a filmben

Már a film legelején olvasható bevezető feliratból kiderül, hogy a történet 2019 novemberében játszódik. Ebben a fiktív jövőben rabszolgaként tartott replikánsokat – különféle feladatokra génmanipulációval előállított, külsőre az emberektől megkülönböztethetetlen, erős és intelligens, de csak néhány éves élettartamú androidokat – használnak nehéz vagy megalázó munkák elvégzésére a földönkívüli kolóniákon, akiknek a legszigorúbban tiltott a Földre visszatérniük. A replikánsok azonban néha fellázadnak rabtartóik ellen, az ilyen Földre szökött androidok elfogására és megsemmisítésére hozták létre a Blade Runner nevű speciális rendőri egységet. A film egy csoport szökött replikáns és Rick Deckard (Harrison Ford), egy visszavonult Los Angeles-i „blade runner” küzdelmét mutatja be.

Los Angeles 2019-ben. A város utcaszintjén a hatalmas szmog miatt állandó az éjszakai sötétség, szinte folyamatosan esik az eső. A bevezető szöveget követően a város által körbenőtt ipartelepek fel-fellobbanó tüzeit látjuk, a tüzek között elsuhanó repülő autókkal. A háttérben a Tyrell vállalat félpiramisa látható, mely egy felhők fölé emelkedő hegycsúcshoz hasonlóan nyúlik a szmogréteg fölé. Holden, a fejvadász szökött replikánsok után nyomoz, ezért egy empátia-tesztnek, a Voight-Kampff tesztnek veti alá egy cég alkalmazottait. Azonban nem elég elővigyázatos: egy takarítóként beépült replikánsra, Leonra már a teszt legelején ráijeszt, aki megelőzve saját lelepleződését az asztal alatt rejtegetett pisztolyával többször belelő Holdenbe.

A következő jelenetben Rick Deckardot látjuk egy futurisztikus utca forgatagában, ahogy egy kínai büfé előtt újságot olvas, majd ételt rendel. A nyugalmat nem élvezheti sokáig: feltűnik egy Mr. Gaff nevű különös úr a rendőrségtől, aki közli vele, hogy le van tartóztatva. Miután Deckardot bekísérik a rendőrkapitányságra, Bryant kapitány, Deckard régi főnöke elújságolja, hogy replikánsokat találtak, ezért haladéktalanul vissza kell térnie az egységhez fejvadászként, ellenkezésnek pedig nincs helye. Az eligazításon megtudja Deckard, hogy a négy, még élő szökött Nexus-6 android - Leon, Zhora, Pris és Roy Batty - valamilyen titokzatos okból visszatértek a földre, és most az őket megalkotó cég vezetőjéhez - a saját teremtőjükhöz - szeretnének közel férkőzni.

Az eligazítást követően Bryant a Tyrell vállalathoz küldi Deckardot, hogy élesben is kipróbálhassa a Voight-Kampff tesztet egy Nexus-6 androidon. Eldon Tyrell egy Rachel nevű nőn végezteti el a próbát, akiről végül kiderül, hogy replikáns, bár háromszor annyi tesztkérdésre van ehhez szükség, mint egy átlagos android esetében. Tyrell négyszemközt elárulja, hogy a lány egy kísérlet, egy olyan Nexus-6, akinek mesterséges emlékei vannak, és a lány nem tud róla, hogy ő maga is replikáns.

Ezután Mr. Gaff a négy szökevény android utolsó ismert rejtekhelyére viszi Deckardot, ahol a fejvadász egy pikkelyt és egy köteg fényképet talál. Közben Roy Batty és Leon rajtaütnek egy Hannibal Chew nevű genetikai tervezőn. Arról faggatják, hogyan juthatnának el Tyrellhez. Chew végül J.F. Sebastianhoz küldi őket. Deckard hazaérkezik, és a lakása előtt Rachel vár rá. Egy rövid beszélgetést követően a lány számára is világossá válik, hogy ő maga egy replikáns - mikor erre ráeszmél, könnyek között rohan el. Pris ezalatt hajléktalannak adva ki magát J.F. Sebastian közelébe férkőzik. A magányos férfi kapva kap a váratlan lehetőségen, és az otthonába fogadja a csinos lányt.

Deckard az egyik fényképet számítógéppel elemezve egy lefényképezett tükör képét kinagyítva friss fotót nyer Zoráról. Rövid gondolkodás után a mesterséges állatok piacára megy, ahol a talált pikkelyről kiderítik, hogy az szintetikus kígyópikkely, amit Abdul Ben Hassan készített. Ezt a kígyót Taffy Lewisnak adta el, aki egy mulatót üzemeltet valahol a kínai negyedben. Bár Taffy nem túl közlékeny, Deckard hosszasan időzik el a bárjában, és végül meglátja Zorát, aki erotikus táncosként dolgozik, a mesterséges kígyóval egy pornográf műsort ad elő. A lányt az öltözőjében csípi el, aki azonban egy rövid beszélgetést és dulakodást követően elmenekül. A fejvadász utoléri Zorát, majd pisztolyával hátulról lelövi.

Miután a helyszínelő rendőrök elvonulnak, a hazafelé sétáló Deckardra Leon támad rá. Csak azért menekül meg, mert a semmiből előbukkan Rachel, és a fejvadász elhajított pisztolyával hátulról fejbelövi Leont. Deckard a lány adósának érzi magát, ezért hazaviszi magához. Mivel Rachel otthagyta a vállalatot, most már ő is szökött android, rá is vadászni fognak. Kiderül, hogy a lány zongorázni is tud. Deckard vele tölti az éjszakát.

Miközben J.F. Sebastian alszik, Pris beengedi Roy Battyt a fiú lakásába. Megtudjuk, hogy matuzsálem-szindrómája van Sebastiannak, ezért nem mehetett el az űrbe, és ezért kell magányosan tengődnie egy kihalt épületben - egyébként ő dr. Tyrell barátja és állandó sakkpartnere. Roy Batty rámutat, hogy a replikánsoknak is ugyanazok a problémái, mint a fiúnak: a gyorsított öregedés és a rövid élettartam. Ezzel végül rábeszéli Sebastiant, hogy vigye el Tyrellhez.

A lefekvéshez készülődő Tyrell csak azért engedi be őket a rezidenciájába, mert Roy megsúgja a kaputelefonba a Sebastian és Tyrell utolsó közös sakkjátszmájának nyerő lépését. Így Roy Batty végre elbeszélgethet a saját teremtőjével. Tyrell kényszeredetten árulja el, hogy a replikánsok rövid, 4 éves élettartama valójában nem egy kikapcsolható védelmi mechanizmus, hanem a géntechnológiai lehetőségek korlátozzák ilyen rövidre az élethosszt. Ha akarnának, sem tudnának tovább élő, emberfeletti erejű és intelligenciájú replikánsokat létrehozni, „te a lehetőségeink szerint a legjobban készültél”. Nem tud mást mondani Roynak, mint azt, hogy élvezze hátralévő idejét. A kétségbeesett Roy dühében végez Tyrellel és J.F. Sebastiannal is. Deckard, mihelyst értesül a gyilkosságokról, azonnal Sebastian lakásához megy, ahol Pris-szel könnyűszerrel végez, de a visszatérő Roy Batty-val már nem bír el. A replikáns eltöri a férfi két ujját, majd üldözni kezdi. A menekülő Deckard kijut a tetőre, de ahogy átugrana a szomszédos épület tetejére, az ugrása túl rövidre sikerül, és a kimerült fejvadász nem tud az épület peremében rendesen megkapaszkodni. Lassan kicsúszik kezéből a perem.

A már haldokló Roy Batty meglepő döntést hoz: felhúzza Deckardot a peremről, ezzel mentve meg a férfit a biztos haláltól. Roy-nak ezután már csak pár mondatra marad ideje. Egy rövid monológot követően végleg lejár az élettartama, a halott android élettelenül elernyedő kezéből kirepül az a fehér galamb, amit egész addig szorongatott.

Az első változat szerint Deckard ezután Rachellel együtt elhagyja a várost. Rachel, bár replikáns, egy új, kísérleti modell, emberi hosszúságú élettartammal.

A rendezői változat befejezése nem ilyen egyértelmű, a hazatérő Deckard egy Mr. Gaff által papírból hajtogatott egyszarvú figurát talál a lakásában, ez, valamint egy ebből adódó emlék arra utal, hogy Deckard, akárcsak Rachel, maga is egy mesterséges emlékekkel élő replikáns, szintén korlátozott és a végéhez közeledő élettartammal.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerep Színész Magyar hang
1. szereposztás (1988) 2. szereposztás (1993) 3. szereposztás (1994) 4. szereposztás (2010)
Rick Deckard Harrison Ford Szersén Gyula Csernák János Mihályi Győző Csernák János
Roy Batty Rutger Hauer Újréti László Balázsi Gyula ? Fekete Ernő
Rachael Sean Young Kiss Mari Csere Ágnes ? Nemes Takách Kata
Gaff Edward James Olmos Surányi Imre Varga Tamás ? Makranczi Zalán
Bryant M. Emmet Walsh Huszár László Csuja Imre ? Törköly Levente
Pris Daryl Hannah Sáfár Anikó Jani Ildikó ? Bánfalvi Eszter
J.F. Sebastian William Sanderson Felföldi László Papp János ? Dévai Balázs
Leon Kowalski Brion James Kránitz Lajos Barbinek Péter ? Kardos Róbert
Eldon Tyrell Joe Turkel Szacsvay László Orosz István ? Forgács Péter
Zhora Joanna Cassidy Farkas Zsuzsa ? ? Kéri Kitty
Hannibal Chew James Hong Szoó György ? ? Cs. Németh Lajos
Holden Morgan Paull Gáti Oszkár Hankó Attila ? ?
Taffey Lewis Hy Pyke Juhász Jácint Kardos Gábor ? ?

További szereplők magyar hangja:
1. szereposztásban: Perlaki István
2. szereposztásban: Kassai Ilona, Wohlmuth István, Zágoni Zsolt
3. szereposztásban: Barbinek Péter, Beregi Péter, Felföldi László, Gruber Hugó, Kassai Ilona, Kautzky Armand, Koroknay Géza, Kovács Nóra, Tóth Enikő

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film kezdetben üzletileg sikertelen volt, de hamar kultuszfilmmé vált. Rajta keresztül fedezte fel magának Hollywood Philip K. Dicket, akinek később számos más írását is megfilmesítették. A film nagy hatást gyakorolt a cyberpunk műfajra. Ridley Scott a legteljesebb és legszemélyesebb művének tartja.[3]

Fontosabb díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezői változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mozikba kerülő változaton a forgalmazó számos vitatott változtatást hajtott végre, többek között teljesen megváltoztatta a film befejezését. 1990-ben vetíteni kezdték a film munkaváltozatát „rendezői változat” néven. Scott tiltakozása után ezt visszavonták, és lehetőséget adtak neki egy valódi rendezői változat elkészítésére. Az eredmény 1992-ben került a mozikba; bár sokkal népszerűbb volt az eredetinél, és az alkotók is elégedettek voltak vele, Scott szerint idő és pénz hiányában továbbra sem tudták a filmet kielégítően megcsinálni. A Warner Bros. 2006 januárjában bejelentette, hogy a film 25. évfordulójára 2007-ben kiadnak DVD-n egy „végső változatot”.[4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Blade Runner – Box office/business (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2009. november 25.)
  2. Blade Runner (angol nyelven). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2009. november 25.)
  3. Barber, Lynn (2002. január 2.). „Scott's Corner”. The Observer. Hozzáférés ideje: 2007. február 22.  
  4. Foster, Dave. „Warner confirms Blade Runner DVD plans”, 2006. május 31. (Hozzáférés ideje: 2007. március 4.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]