Mennyei királyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mennyei királyság
Rendező Ridley Scott
Producer Ridley Scott
Forgatókönyvíró William Monahan
Főszerepben Orlando Bloom
Eva Green
Jeremy Irons
David Thewlis
Marton Csokas
Liam Neeson
Zene Harry Gregson-Williams
Gyártás
Gyártó 20th Century Fox
Scott Free Productions
Babelsberg Studios
Ország brit Egyesült Királyság
spanyol Spanyolország
USA USA
német Németország
Nyelv Angol
0+ Magyar
Időtartam 144 perc
Költségvetés 135 millió USD
Forgalmazás
Bemutató Nagy-Britannia 2005. május 6.
magyar 2005. május 5.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Mennyei királyság (eredeti címe: Kingdom of Heaven) 2005-ös történelmi kalandfilm. Rendezője Ridley Scott, írta William Monahan. A főbb szerepekben Orlando Bloom, Liam Neeson, Eva Green, Jeremy Irons, David Thewlis, Marton Csokas, Brendan Gleeson, Alexander Siddig, Ghassan Massoud, Jon Finch és Michael Sheen látható.

A történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1184-ben Godfrey, Ibelin grófja (Liam Neeson) keresztes lovagjai társaságában a Szentföldről visszatér Franciaországba, hogy felkutassa törvénytelen fiát, Baliant (Orlando Bloom). Balian egy kis normandiai falu kovácsa. Felesége nemrég lett öngyilkos, akit emiatt a falu papja kárhozatra ítél: a fejét levágatja. Tettét beismeri Baliannak, aki megöli, s felesége nyakláncát visszaveszi tőle. Bűnbocsánatot remélve felesége és saját maga számára Balian úgy dönt, követi apját a Szentföldre. A gyilkosság okán a keresztes lovagokat megtámadják és Godfrey halálos sebet kap. A grófi címet Balian örökli.

Balian a Szentföldre vezető hajóúton viharba kerül és éppen hogy csak megmenekül. Jeruzsálembe utazik, ahol felkeresi Krisztus keresztrefeszítésének helyét és egy éjszakán át virraszt elhunyt felesége üdvéért. A paptól visszaszerzett nyakláncot a hegyen eltemeti. Balian hamarosan látogatást tesz a királyi udvarnál, ahol megismerkedik a Jeruzsálemi Királyság legfontosabb alakjaival: Jeruzsálem marsalljával és a király tanácsadójával, Tiberiassal (Jeremy Irons), a király húgával, Szibilla hercegnővel (Eva Green), annak férjével Lusignani Guidóval (Marton Csokas) és magával IV. Balduin (Edward Norton) királlyal is. Balduin király a béke fenntartására törekszik a muszlimokkal, s jó kapcsolatot ápol vezetőjükkel, Szaladinnal (Ghassan Massoud). Súlyos beteg (leprás), s félő, hogy halála a békének is véget vet, ugyanis a jog szerint húga és annak férje, Guidó követné, aki köztudottan muzulmánellenes. Guidó elveit osztja Châtilloni Rajnald (Brendan Gleeson), a keraki vár ura, aki fegyveres provokációkkal próbál véget vetni a békének.

Balian visszavonul apja vidéki birtokára, ahol fejlesztésekbe kezd. Szibilla hercegnő meglátogatja s szeretők lesznek. Közben Rajnald és lovagjai megtámadnak egy muszlim karavánt, s ennek okán Szaladin Kerak vára alá vonul. Balian a váron kívül rekedt emberek védelme érdekében emberivel harcba bocsátkozik, de fogságba esik. Szerencséjére azzal a szíriai muszlim vezetővel kerül össze, akit korábban, a Szentföldre kerülésekor legyőzött, de akinek az életét megkímélte. Így embereivel szabadon távozhat. Közben a jeruzsálemi keresztény sereg is megérkezik a király vezetésével. A király megállapodik Szaladinnal és a csata elmarad. Balduin Rajnaldot börtönbe vetteti.

Jeruzsálembe visszatérte után Balduin király Tiberiással győzködi Baliant, hogy álljon a keresztény seregek élére, s Guidó kivégzését követően vegye el Szibillát, de lelkiismeretére hallgatva Balian ebbe nem egyezik bele. A király halála után Szibilla örökli a trónt, aki királlyá koronázza férjét, Guidót. Az új király Rajnaldot kihozatja a börtönből, s azonnal háborút hirdet Szaladin ellen. A hattíni csatában elpusztul a Jeruzsálemi Királyság majd teljes hadereje (Balian és Tiberias előrelátóan úgy döntöttek, embereikkel kimaradnak a csatából). Lusignani Guidó király a szultán fogságába esik. Châtilloni Rajnaldot Szaladin személyesen öli meg. Tiberias kiábrándulva a keresztes háborúkból a Szentföld elhagyása mellett dönt.

Szaladin Jeruzsálem ellen vonul, amelynek védelmét Balian próbálja megszervezni. Véres harcok után, a védekezés kilátástalanságát látva Balian tárgyalásba kezd Szaladinnal, és – a szent helyek elpusztításával fenyegetőzve – ráveszi a szultánt a megegyezésre: a város feladása fejében Szaladin biztosítja a keresztény lakosság szabad elvonulását. Szibilla királynő a Szentföldet hátrahagyva Balian oldalán visszavonul Franciaországba.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang
Balian, Ibelin bárója Orlando Bloom Rékasi Károly
Tiberias Jeremy Irons Szakácsi Sándor
Godfrey, Ibelin bárója Liam Neeson Kovács István
Ispotályos lovag David Thewlis Tahi Tóth László
Szibilla jeruzsálemi királynő Eva Green Ruttkay Laura
Lusignani Guidó (Guy de Lusignan) Marton Csokas Haás Vander Péter
Balian felesége Nathalie Cox
Balduin király Edward Norton Forgács Péter
Châtilloni Rajnald Brendan Gleeson Csuja Imre
Szaladin, Egyiptom szultánja Ghassan Massoud Végvári Tamás
Nasir, Egyiptom hercege Alexander Siddig Széles Tamás
I. Richárd angol király Iain Glen Rosta Sándor
Gérard de Ridefort, a templomos lovagrend nagymestere Ulrich Thomsen

Produkció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forgatási helyszínek listája (forgatás szerinti sorrend)

Fiktív helyszín vagy jelenet Forgatási helyszín Ország
A normandiai falu - Godfrey családi kastélya Loarre Castle Spanyolország
Rajtaütés a keresztes lovagokon Segovia - Valsain erdő Spanyolország
Koronázási jelenet Avila Spanyolország
Udvar Ibelinben, ispotály Palma del Rio - Portocarrero's Palace Spanyolország
A királyi palota Seville - Alcazar és a Casa de Pilatos Spanyolország
Ibelin Timdrissit Marokkó
Golgota Ait Ben Haddou Marokkó
Jeruzsálemi utcák, Balian "partravetődése" Essaouira Marokkó
Egyéb jelenetek Ouarzazate Marokkó

Bővített változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film bővített változatát, amely közel 45 perccel hosszabb, mint a moziváltozat 2005. december 23-án mutatták be a los angelesi Laemmle Fairfax Theatre-ben. Ezt követően 2006. május 23-án DVD-n is kiadták. A 4 lemezes DVD boxban a film 194 perc hosszúságú változata 2 lemezen található. A film nyitánnyal (overture) indít és az első lemez végén levezető, a második lemez elején felvezető zene található (intermission és entr'acte). A blu ray változaton ezek a zenei szünetek nem találhatók meg. Ridley Scott azt szerette volna eredetileg, hogy a bővített változat kerüljön bemutatásra a mozikban, de üzleti megfontolás alapján ezt az ötletet el kellett vetni. Thomas Rothman stúdióigazgató ötlete, hogy a filmnek egy kétórás történelmi akciófilm műfajba illeszthető vágott változatát kell bemutatni a moziban, elbukott. A film vegyes fogadtatást kapott, s sokan nem érezték teljesnek (bizonyos jelenetek és a karakterek reakciói nem teljesen érthetőek a kivágott jelenetek nélkül). A kritikusok egyöntetűen jobbnak tartják a rendezői változatot. Egyesek "minden idők legjelentősebb rendezői változata"-ként értékelik.

A rendezői változat teljes mértékben átformálja a filmet s megváltoztatja a történetet. A legjelentősebb különbség a két változat között, hogy a rendezői változatban megjelenik V. Balduin király, Szibilla fia, akinek működése IV. Balduin és Guidó uralkodása közé tehető.

A moziváltozatból kihagyott legfontosabb jelenetek és tények:

  • a falu papja Balian féltestvére (anyjuk törvényes házasságából született fia)
  • Godfrey nemcsak Balian apja, hanem a falu vezetőjének öccse is, aki a fiával egyetemben attól tart, hogy az ibelini örökséget Balian fogja kapni. A keresztes lovagokon ejtett rajtaütést ők szervezik, s a pap meggyilkolása csak egy indíték, hogy Baliant el tegyék az útból
  • a haldokló IV. Balduin király az utolsó kenetet megtagadja a jeruzsálemi pátriárkától
  • megjelenik V. Balduin, Szibilla fia, aki előző házasságából született (apja Montferrati Vilmos). Mikor kiderül, hogy nagybátyjához hasonlóan ő is leprás, anyja megelőzvén, hogy egy szenvedésselteli élelet kelljen élnie, megmérgezi. Az események ezt követően a moziváltozathoz hasonlóan Szibilla koronázásával és Guidó királlyá avatásával folytatódnak
  • Guidó rájön, hogy Szibilla megcsalja, habár a dolog elsősorban politikai megfontolásból zavarja
  • Guidó megzsarolja Szibillát, utalva arra, hogy ha a fia kerül trónra, rövid és véres uralkodásban lesz része, mert a seregeivel nem biztos, hogy támogatni fogja. IV. Balduin halálát követően Szibilla felajánlkozik Guidónak, amennyiben az támogatja fiát
  • Szibilla jelleme árnyaltabb. Ellentétben a moziváltozattal, amelyben csak szeretőként van jelen, a rendezői változatban anya is. Politikai szerepvállalása is nagyobb, hiszen fia mellett régensként tevékenykedik
  • Rajnaldot Szaladin le is fejezteti, és nem csak elvágja a torkát
  • Guidó és Balian megküzd egymással a film végén (Guidót Szaladin megszégyenítve szabadon engedi még Jeruzsálem ostroma előtt) és Guidó alulmarad, de Balian megkíméli az életét
  • nagyobb szerepet kap a sírásó is, aki Balian feleségét eltemette és később követte Baliant Jeruzsálembe


Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]