Űrlottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Űrlottó
SzerzőPhilip K. Dick
OrszágEgyesült Államok
Nyelvamerikai angol
Témadisztópikus fikció
Műfajsci-fi
Kiadás
KiadóAce Books
Kiadás dátuma1955
Magyar kiadóAgave Könyvek
Magyar kiadás dátuma2020
FordítóPék Zoltán
Média típusakönyv
Oldalak száma202
ISBNISBN 9789634197607
SablonWikidataSegítség

Az Űrlottó (Solar Lottery) Philip K. Dick amerikai író első tudományos-fantasztikus regénye, amelyet 1954-ben írt, és 1955 májusában adott ki az Ace Books. A szerző a művének eredetileg A Kvízmester mindent visz címet adta, de a kiadója ezt megváltoztatta.[1] Több olyan témát tartalmaz, amelyek későbbi munkáiban is jelen vannak: például telepaták alkalmazása bűnmegelőzésre, az űrutazás, a földi kasztrendszer és a munkatáborok, robotszolgák, a tudatátvitel, az androidok, az internet(előd) = az ipviv.

Történet[szerkesztés]

Alább a cselekmény részletei következnek!

A regény 2203-ban játszódik a Föld bolygón, amely a Kilenc Bolygó Szövetségének tagja. Ez egyfajta feudális–kapitalista társadalom, ahol a hatalom valójában az óriásvállalatok kezében összpontosul. A lakosságot minősített (képesített) és nem minősített (képesítetlen) állampolgárokra osztják, és ez utóbbiakat rabszolgákként kezelik. A munkaviszony a hűségeskün alapul, amely megfelel az önkéntes rabszolgaságba lépésnek. Az eskü megszegése halállal büntetendő.

Ted Benteley, egy mérnök, aki elégedetlen az élethelyzetével, és éppen akkor esküszik hűséget Reese Verricknek, a régóta tevékenykedő kvízmesternek (világelnöknek), amikor váratlanul, véletlenszerűen, lottóhúzáshoz hasonlóan egy új kvízmestert választ ki a rendszer. Leon Cartwright prestonita[2] lett az új szerencsés, akit hivatalában a Telepatagárda véd. Verricknek joga és lehetősége van egy kiválasztott bérgyilkost küldeni az új kvízmesterre. A Cartwrightot védő telepatikus biztonsági háló leküzdésére Verrick és csapata kifejleszt egy androidot. Keith Pellig az android, akit több önkéntes elméje irányít. Herb Moore határozza meg a technikusok sorrendjét a tudatátvitelkor Pellig fejébe. A távoli bérgyilkos irányításának ez a módja a telepatikus védők teljes összezavarodását okozza. Peter Wakeman biztonsági főnök úgy dönt, hogy elrejti Cartwrightot egy titkos holdi bázison.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Főszereplők[szerkesztés]

  • Ted Benteley, mérnök
  • Reese Verrick, korábbi világelnök
  • Leon Cartwright, az új kvízmester
  • Herb Moore, Verrick embere
  • Keith Pellig, bérgyilkos
  • Eleanor Stevens, telepata lány
  • Peter Wakeman, a gárda vezetője
  • Rita O’Neill, Cartwright unokahúga

Vélemények[szerkesztés]

  • Anthony Boucher méltatta a regényt, megjegyezve, hogy az Űrlottó „Heinlein részletekkel és Kornbluth szatírájával készült”. Azt állította, hogy Dick a jövő furcsa, rendkívül meggyőző és önmaga iránt következetes jövő társadalmát teremtette meg. Ugyanakkor azt hiányolta, hogy ennek a bemutatása az izgalmas, kontrasztos cselekmény végére elenyészett.
  • Az 1977-es megjelenéskor Robert Silverberg megjegyezte, hogy a regény az 1960-as évek radikalizálódott Dickjének cinizmusát jelképezi.

Megjelenések[szerkesztés]

A regény az Egyesült Államokban dupla könyvként (Ace Double) jelent meg Leigh Brackett The Big Jump című művével együtt (D-103). Az 1955-ös kiadás 131 oldalas volt, 1959-ben publikálták a regény szabványos formátumú kiadását (188 oldal).

Magyarul[szerkesztés]

  • Űrlottó; ford.: Pék Zoltán, Agave Könyvek, Bp., 2020 (202 oldal)[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Játék, elmélet (Philip K. Dick: Űrlottó) Népszava, 2020. augusztus 15.
  2. A 10. bolygóban hívő, és annak megkeresésére űrhajót küldő csoport vezetője.
  3. E-könyv formátumban is megjelent.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Solar Lottery című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]