Fekete Ernő
| Fekete Ernő | |
 | |
| Született | Fekete Tibor 1972. március 19. (52 éves)[1] Szombathely |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1995) |
| Kitüntetései |
|
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1988 – |
| Híres szerepei |
|
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | |
| 2002 | |
| Érdemes művész-díj | |
| 2010 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Ernő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekete Ernő (születési nevén Fekete Tibor; Szombathely, 1972. március 19. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Budapesti Katona József Színház tagja.
Életút[szerkesztés]
Színésznek készült, diákszínpadok tevékeny résztvevője volt. Először a szombathelyi Ferrum Színpadon lépett fel. 16 évesen az 1988-as Ki mit tud?-on a versmondó kategória győztese lett. A főiskolára csak második nekifutásra veszik fel. Egy évet Veszprémben tölt, segédszínészként szerez tapasztalatot. Ebben az időben a színház egyik vezetője volt Kapás Dezső is, akinek a főiskolán tanítványa lesz. Mestereként tartja számon Horvai Istvánt, Ascher Tamást, Benedek Miklóst és Máté Gábort is. Évfolyamtársai voltak: Marozsán Erika, Schell Judit, Hajdu Steve, Kamarás Iván, Keszég László. A diploma után három színház az Új-; a kecskeméti és a budapesti Katona József Színház is szerződést ajánlott. Az utóbbihoz szerződik Ascher[2] hatására.
Sokat foglalkoztatott szinkronszínész, filmben és a televízióban viszonylag ritkán osztottak rá szerepet. Hangját számos rádió és „hangoskönyvtári” felvétel is őrzi. A Galaxy4, az Arena4 és a Match4 csatornahangjaként is ismert.
Eredeti keresztneve Tibor. A színházi világban a Fekete Tibor név már foglalt volt, így a szakma íratlan szabályait betartva megkülönböztető művésznevet választott, amellyel 1979-ben elhunyt édesapjára is emlékezik.[3]
Mennyekbe vágtató prolibusz[szerkesztés]
2010 márciusában mutatta be, a tíz éve érlelődő, Weöres Sándor műveiből "komponált" estjét. Az egyórás összeállítás a közönség és a szakma köreiben is reveláció erejével hatott.[4]
Molnár Gál Péter (NOL 2010. március 24)
Fekete Ernő a Katona József dohányzójából nyíló Sufniban Weöres Sándor verseiből egyórányit összeállított és telt ház előtt elmondja. Nem szavalja. Nem recitálja. Nem édeskés mosollyal odatisztelgi a költő nem létező szobra tövébe.
Nem is felkapaszkodik a magyar nyelv lángelméjének garabonciás köpönyegébe, hogy felhúzódzkodjék közszemlére, kölcsönt csórva a halhatatlanságból. Fekete elmondja a verseket. Közvetíti a költőt. Hangot ad a nyomtatott soroknak. Tolmácsa az elholt élőnek a félelmétől félholt színész.
A költő győzelme az egyórás este. Kibabrál a cenzúrán. Falhoz keni a vaskalaposokat. Diadallal átugrik a halálon és bekeringőzik a halhatatlanságba.
Szegő János (revizoronline 2010. március 23.)
Az előadás igazi ereje a sűrűsödés, a rezonancia erősödése. Weöres költői optikája a földtörténeti koroktól a csillagos égig látott el. Poétikájában a legprimitívebb indulatszavak, a ragok, a nyelv sara az egyik teremtő közeg. A másik pedig az éteri-szubtilis, a megfoghatatlan, áttetsző transzcendencia. A földtörténeti rezonancia érzetét csak erősítette, hogy a Sufni mellett-alatt elhaladó hármas metró időnként megremegtette a stúdiót, a legjobb dramaturgiai pontokon szólva bele az előadásba. Ami ennél valószínűbb: Fekete Ernő reagált mindig úgy a metróra, hogy az ellenkezője látszódjék.
Tarján Tamás (kultura.hu 2010. március 11.)
Fekete Ernő Tóth László és Tóth Judit segítségével, Keresztes Tamás zenéjére hozta létre a Mennyekbe vágtató prolibuszt, de rendezőt nem jelöl meg a pici színlap. Ha ilyen a rendező nélküli színház – éljen! Megrendezett, ám nem túlteatralizált a mono-Weöres a közönséggel dialogizáló előadása. Profán szertartás, önmagát fricskázó szimfónia.
Szerepeiből[szerkesztés]
Színház[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 81.[Mj. 1]
|
|
- Orlai Produkciós Iroda
- Paul Blake: Római vakáció:
- Anat Gov: Happy Ending
- John Patrick Shanley: Kétely
Mozgókép[szerkesztés]
Film[szerkesztés]
TV[szerkesztés] |
Szinkron[szerkesztés]
Több, mint félszáz filmben szinkronizált. Magyarul az ő hangján szólalt meg többek között: Robert Downey Jr., Christian Bale és Joaquin Phoenix. A Csillagkapu című sorozatban egy ideig ő volt Teal’c (Christopher Judge) magyar hangja. A csodadoktor című török orvosi drámasorozatban Dr. Tanju Korman (Murat Aygen) szinkronhangja. A Dalgliesh című bűnügyi sorozatban ő kölcsönzi a főszereplő, Dalgliesh nyomozó hangját.
- Szerepeiből
- Brokeback Mountain – Túl a barátságon
- Batman: Kezdődik!
- Durr, durr és csók
- A sötét lovag
- A sötét lovag – Felemelkedés
- Robotzsaru
- Hegylakó - a holló
- A háború áldozatai
- A hiúság vására
- A holland fény Narrátor (2003)
- 300
- Vigyázz, kész, szörf!
- Lantana – Szövevény
- Sherlock Holmes
- Sherlock Holmes 2. – Árnyjáték
- Vasember
- Vasember 2.
- Bosszúállók
- Vasember 3.
- Bosszúállók: Ultron kora
- Amerika Kapitány: Polgárháború
- Pókember: Hazatérés
- Bosszúállók: Végtelen háború
- Bosszúállók: Végjáték
- Pókember: Idegenben
- A nagy svindli
- Amélie csodálatos élete
- Casanova
- Szárnyas Fejvadász
Rádió[szerkesztés]
- Rádiószínházi szerepei
|
|
Hangoskönyv[szerkesztés]
- Bartis Attila: A nyugalom (Kossuth Kiadó; ISBN 978-963-09-5563-8) (2007)
- Hangos útikönyvek – Kedvenc városom: London (Kossuth Kiadó; ISBN 978-963-09-5705-2) (2007)
- Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (TITIS Kft; ISBN 978-615-51-5720-2 99) (2014)
- Graham Greene: A tizedik (TITIS Kft; ISBN 978-963-88-8634-7) (2010)
- Tamási Áron: Ábel a rengetegben (TITIS Kft; ISBN 978-963-88-8633-0) (2010)
- Daniel Keyes: Virágot Algernonnak (TITIS Kft; ISBN 978-615-51-5705-9) (2011)
- Márai Sándor: Csutora (TITIS Kft; ISBN 978-615-51-5714-1) (2013)
- Erich Maria Remarque: Éjszaka Lisszabonban (TITIS Kft; ISBN 978-615-51-5714-1) (2018)
- Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes - A félelem völgye (TITIS Kft; ISBN 978-615-51-5761-5) (2019)
- Hamvas Béla: A halhatatlanság tüzében (MEDIO Kiadói Kft.; ISBN 978-963-92-4081-0) (2019)
- Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai 1. (TITIS Kft; ISBN 978-615-51-5766-0) (2020)
- Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai 2. (TITIS Kft; ISBN 978-615-51-5767-7) (2020)
- Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes emlékiratai 1. (TITIS Kft; ISBN 978-615-51-5771-4) (2021)
Díjai[szerkesztés]
- Ki mit tud? – első helyezés versmondó kategóriában (1988)
- A legjobb férfialakítás díja a Színművészeti Főiskolán (Ionesco: Különóra)
- Vastaps-díj
- a legjobb férfi főszereplőnek - Viktor Vlagyimirovics Jerofejev: Walpurgis-éj, avagy a kővendég léptei (Gurevics) (1996)
- a legjobb férfi főszereplőnek - Molière: A mizantróp (Alceste) (2011)
- a legjobb férfi főszereplőnek - Ibsen: Nóra - arácsony Helmeréknél (Helmer); McDonagh: Hóhérok (Harry)
- a legjobb férfi mellékszereplőnek
- különdíj a Mennyekbe vágtató prolibusz c. produkció létrehozásáért (2010)
- Színikritikusok díja
- A legjobb férfi mellékszereplőnek - Euripidész: Bakkhánsnők (Agaué) - Nestroy: A talizmán (Szotyola) (2001)
- A legjobb férfi főszereplőnek - Dosztojevszkij: Az idióta (Lev Nyikolajevics Miskin herceg) (2003)
- A legjobb férfi főszereplőnek - Shakespeare: Othello (Jago),[10] Weöres Sándor: A kétfejű fenevad és Mennyekbe vágtató prolibusz (2010)
- A legjobb férfi főszereplőnek - Térey János: Protokoll (Mátray Ágoston)[11] (2012)
- A Pécsi Országos Színházi Találkozó a legjobb férfi főszereplőnek járó díja - Dosztojevszkij: Az idióta (Lev Nyikolajevics Miskin herceg) (2003)
- Súgó Csiga díj (2002, 2005)
- Jászai Mari-díj (2002)
- Érdemes művész (2010)[12]
- Magyar Filmdíj (2020) – Legjobb férfi főszereplő (tévéfilm)
Kép és hang[szerkesztés]
Hitvallás[szerkesztés]
„Én igazából színházban gondolkodom, nem szerepben. Előttem egy jó előadás képe lebeg, amit egy jó rendező készít, és amiben én is jó vagyok. Ott vannak a kiváló kollégák, és a néző nem tud felkelni a székből, mert olyan jó este volt. Ez érdekel. A színház komplettebb dolog, nem arról szól, hogy én most mit nézek ki magamnak. Attól, hogy milyen az alapállapotod este hatkor, persze egy kicsit más lesz minden előadás. Ha fel vagy dobva, szerelmes vagy és nyertél a lottón, akkor máshogy töltöd meg ugyanazokat a mondatokat, mintha mondjuk meghalt valaki, aki fontos neked. Más mondatok lesznek hangsúlyosak és érzékenyek.
Nagyon szeretem a próbát. Semmit nem tudsz még, és hirtelen ebből a semmiből, ebből a homályból jön egy ötlet, és abból el lehet indulni, abból valami jó sül ki. Aztán az előadáson ezt kell a lehető legjobban reprodukálni, estéről estére. Nálunk a néző mindig azt a színvonalat kapja, amit mondjuk a harmadik előadáson – vagy egy kicsit jobbat.”
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 20336, https://port.hu/jump/person-20336, 2020. június 19.
- ↑ Először egy zalaszentgróti nyári táborban találkoztak, ahol a neves rendező „Lehet, hogy színész leszel!” szavakkal inspirálta a gimnazistát.
- ↑ Többé-kevésbé következetes a névhasználat. Néhány műben, például: A leghidegebb éjszaka eredeti neve szerepel a stáblistán
- ↑ Színlap és képek a "Katona" portálján. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 14.)
- ↑ Závada Péter átdolgozása, Nádasdy Ádám feldolgozása alapján. Rendező: Kovács D. Dániel
- ↑ A szerepet -vendégként- a szombathelyi Weörös Színházban is játszotta.
- ↑ Zikkurat Színpadi Ügynökség. Budapest Sport Aréna:2017. április 9.
- ↑ A Mennyekbe vágató prolibusz című előadás alapján.
- ↑ 2014-04-20, Vasárnap / 21:04 Rádiószínház - A párizsi regény - 2/2. befejező rész. Kossuth Rádió, 2014. [2014. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
- ↑ A Vígszínház produkciója.
- ↑ A A Radnóti Színház produkciója.
- ↑ 'Átadták a Kiváló és Érdemes Művész, valamint a Babérkoszorú díjakat' (magyar nyelven). kultura.hu, 2010. március 13. [2010. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
Kapcsolódó fejezetek[szerkesztés]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Hozzáférés: 2017. szeptember 2.
További információk[szerkesztés]
- Fekete Ernő a PORT.hu-n (magyarul)
- Fekete Ernő az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Fekete Ernő az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- A budapesti Katona József Színház hivatalos honlapja
- A Katona József Színház bemutatói 1982-
- Katona József Színház 1982–2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
- A művész WEB-lapja
- 60 perc. Veiszler Alinda beszélgetése.
- MAGYARSZINKRON.HU
- Színházban gondolkodom, nem csak személyes sikerben
- Nem tervezem a pályámat - interjú a Magyar Narancsban
- Notórius színész - interjú a kultúrpart.hu-n
- Minden szerep egy nagy kaland - interjú a nyugat.hu-n
- Az évtized legjobb pasijai a magyar filmben
- Megtanulod, hogy nyisd ki magadat - Interjú az origo.hu-n
- Hármas befutó - Fekete Ernő - interjú a kultúra.hu-n
- Ezt meg ki találta ki? - Interjú a fidelio.hu-n a Mennyekbe vágtató prolibusz c. produkcióról
- Borzasztó egyedül elkezdeni - Interjú a Magyar Narancsban
- Az év színésze - 168 Óra Online
- "Most ringat egy mohos csónak..." - Török Tamara beszélgetése Fekete Ernővel a szinhaz.net-en
- ORIGO: Nem tudnék hazudni magamnak
