Fekete Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fekete Ernő
Katona József Színház Mizantróp II 2011 Szilágyi Lenke felvétele.jpg
A mizantróp című darabban Fekete Ernő (balra), Ujlaki Dénes, Vajdai Vilmos (a háttérben) és Kiss Eszter (Szilágyi Lenke felvétele)
Életrajzi adatok
Születési név Fekete Tibor
Született Szombathely
1972. március 19. (42 éves)
Származás magyar
Pályafutása
Aktív évek 1988–
Híres szerepei Csehov: Ivanov
Weöres Sándor: Kétfejű fenevad (Radonay, Ibrahim)

Fekete Ernő (születési nevén Fekete Tibor; Szombathely, 1972. március 19. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, a Budapesti Katona József Színház tagja.

Életút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "Katona" invitáló falán, 2009-ben A talizmán fotója. Partnere Nagy Ervin

Színésznek készült, diákszínpadok tevékeny résztvevője volt. Először a szombathelyi Ferrum Színpadon lépett fel. 1988-ban, 16 évesen Ki, mit tud? vetélkedőt nyer a versmondó kategóriában. A főiskolára csak második nekifutásra veszik fel. Egy évet Veszprémben tölt, segédszínészként szerez tapasztalatot. Ebben az időben a színház egyik vezetője volt Kapás Dezső is, akinek a főiskolán tanítványa lesz. Mestereként tartja számon Horvai Istvánt, Ascher Tamást, Benedek Miklóst és Máté Gábort is. Évfolyamtársai voltak: Marozsán Erika, Schell Judit, Hajdu István, Kamarás Iván, Keszég László. A diploma után három színház az Új-; a kecskeméti és a budapesti Katona József Színház is szerződést ajánlott. Az utóbbihoz szerződik Ascher[1] hatására.

Sokat foglalkoztatott szinkronszínész, filmben és a televízióban viszonylag ritkán osztottak rá szerepet. Hangját számos rádió és „hangoskönyvtári” felvétel is őrzi.

Eredeti keresztneve Tibor. A színházi világban a Fekete Tibor név már foglalt volt, így a szakma íratlan szabályait betartva megkülönböztető művésznevet választott, amellyel 1979-ben elhunyt édesapjára is emlékezik.[2]

Mennyekbe vágtató prolibusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010 márciusában mutatta be, a tíz éve érlelődő, Weöres Sándor műveiből "komponált" estjét. Az egy órás összeállítás a közönség és a szakma köreiben is releváció erejével hatott[3].


Molnár Gál Péter (NOL 2010. március 24)
Fekete Ernő a Katona József dohányzójából nyíló Sufniban Weöres Sándor verseiből egyórányit összeállított és telt ház előtt elmondja. Nem szavalja. Nem recitálja. Nem édeskés mosollyal odatisztelgi a költő nem létező szobra tövébe.

Nem is felkapaszkodik a magyar nyelv lángelméjének garabonciás köpönyegébe, hogy felhúzódzkodjék közszemlére, kölcsönt csórva a halhatatlanságból. Fekete elmondja a verseket. Közvetíti a költőt. Hangot ad a nyomtatott soroknak. Tolmácsa az elholt élőnek a félelmétől félholt színész.
...
A költő győzelme az egyórás este. Kibabrál a cenzúrán. Falhoz keni a vaskalaposokat. Diadallal átugrik a halálon és bekeringőzik a halhatatlanságba.

Szegő János (revizoronline 2010. március 23.)
Az előadás igazi ereje a sűrűsödés, a rezonancia erősödése. Weöres költői optikája a földtörténeti koroktól a csillagos égig látott el. Poétikájában a legprimitívebb indulatszavak, a ragok, a nyelv sara az egyik teremtő közeg. A másik pedig az éteri-szubtilis, a megfoghatatlan, áttetsző transzcendencia. A földtörténeti rezonancia érzetét csak erősítette, hogy a Sufni mellett-alatt elhaladó hármas metró időnként megremegtette a stúdiót, a legjobb dramaturgiai pontokon szólva bele az előadásba. Ami ennél valószínűbb: Fekete Ernő reagált mindig úgy a metróra, hogy az ellenkezője látszódjék.

Tarján Tamás (kultura.hu 2010. március 11.)
Fekete Ernő Tóth László és Tóth Judit segítségével, Keresztes Tamás zenéjére hozta létre a Mennyekbe vágtató prolibuszt, de rendezőt nem jelöl meg a pici színlap. Ha ilyen a rendező nélküli színház – éljen! Megrendezett, ám nem túlteatralizált a mono-Weöres a közönséggel dialogizáló előadása. Profán szertartás, önmagát fricskázó szimfónia.

Szerepeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 57.[4]

A Veszprémi Petőfi Színházban gyakornokként játszott szerepek
Főiskolai vizsgaelőadásai és gyakorlaton az Új Színházban játszott szerepei
A "Katonában és vendégként
  • Molière:
    • A fösvény (Jacques)
    • Tartuffe (Damis, majd a Címszerep)
    • Scapin furfangjai (Címszerep) - Karneválszínház, Szombathely
    • A mizantróp (Alceste)
  • Csehov:
    • Cseresznyéskert (Trofimov)
    • Ivanov (Címszerep)
  • Enquist: A tribádok éjszakája (Strindberg) - Ódry Színpad
  • Hamvai Kornél: Hóhérok hava (Lavoisier, Árus, Kikiáltó, Utas, Guinchard, Halálraítélt színész)
  • Nestroy: A talizmán (Szotyola, segédkertész)
  • Brecht-Weill: Koldusopera (Leprás Mátyás)
  • Euripidész: Bakkhánsnők (Agaué)
  • Weöres Sándor:
    • Szent György és a sárkány (Giorgio lovag)
    • A kétfejű fenevad (Radonay, Ibrahim)
    • Mennyekbe vágtató prolibusz - önálló vers-est a Katona József Színházban
  • Brestyánszki B.R.: Vörös (A Katona József Színház és a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának közös produkciója)

Mozgókép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

TV[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Miénk a kép Műsor Gubás Gabival (1996)
  • Millenniumi mesék: Semmelweiss Ignác (2000)
  • A leghidegebb éjszaka (2000)
  • Karácsony Máraival
  • A Valencia-rejtély
  • Ármány és szerelem anno 1951 (2011)

Szinkron[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több, mint félszáz filmben szinkronizált. Magyarul az ő hangján szólalt meg többek között: Robert Downey Jr., Christian Bale és Joaquin Phoenix. A Csillagkapu sorozatban egy ideig ő volt Teal’c (Christopher Judge) magyar hangja.

Szerepeiből

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádiószínházi szerepei



Felolvasások

Hangoskönyv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kép és hang[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hitvallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Én igazából színházban gondolkodom, nem szerepben. Előttem egy jó előadás képe lebeg, amit egy jó rendező készít, és amiben én is jó vagyok. Ott vannak a kiváló kollégák, és a néző nem tud felkelni a székből, mert olyan jó este volt. Ez érdekel. A színház komplettebb dolog, nem arról szól, hogy én most mit nézek ki magamnak. Attól, hogy milyen az alapállapotod este hatkor, persze egy kicsit más lesz minden előadás. Ha fel vagy dobva, szerelmes vagy és nyertél a lottón, akkor máshogy töltöd meg ugyanazokat a mondatokat, mintha mondjuk meghalt valaki, aki fontos neked. Más mondatok lesznek hangsúlyosak és érzékenyek.

Nagyon szeretem a próbát. Semmit nem tudsz még, és hirtelen ebből a semmiből, ebből a homályból jön egy ötlet, és abból el lehet indulni, abból valami jó sül ki. Aztán az előadáson ezt kell a lehető legjobban reprodukálni, estéről estére. Nálunk a néző mindig azt a színvonalat kapja, amit mondjuk a harmadik előadáson – vagy egy kicsit jobbat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Először egy zalaszentgróti nyári táborban találkoztak, ahol a neves rendező „Lehet, hogy színész leszel!” szavakkal inspirálta a gimnazistát.
  2. Többé-kevésbé következetes a névhasználat. Néhány műben, például: A leghidegebb éjszaka eredeti neve szerepel a stáblistán
  3. Színlap és képek a "Katona" portálján
  4. 2011. január 29-i lekérdezés
  5. A Mennyekbe vágató prolibusz című előadás alapján.
  6. A Vígszínház produkciója
  7. A A Radnóti Színház produkciója
  8. 'Átadták a Kiváló és Érdemes Művész, valamint a Babérkoszorú díjakat' (magyar nyelven). kultura.hu, 2010. március 13. (Hozzáférés: 2010. március 15.)

Kapcsolódó fejezetek:

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]