Cyberpunk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A cyberpunk (ejtsd: szájbörpánk, elterjedt Magyarországon kiberpunk névvel is) a kortárs tömegkultúra egyik népszerű stílusa, egy sok alkotásban előforduló világkép; lényegében a közeli jövőben játszódó sci-fik altípusa. Kezdete a nyolcvanas évek első felétől, a személyi számítógépek tömeges elterjedésétől számítható. Olyan kultuszfilmek tartoznak ide, mint a Szárnyas fejvadász, Dredd bíró, Nirvána, Johnny Mnemonic vagy kicsit érintőlegesen, de a Mátrix. Emellett számos szerepjáték is készült e műfajban, a leghíresebb a Cyberpunk 2020 és a Shadowrun.

A cyberpunk életérzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cyberpunkot az ellenőrizhetetlenül gyors technikai (elsősorban informatikai) fejlődés, a hagyományos értékek háttérbe szorulása és a változó világ hívta életre; a századforuló modernizmusának, a nagyvárosok terjedésének egyenes következménye. A cyberpunk művekben az emberek általában óriási, túlzsúfolt metropoliszokban élnek, érzelmi életük ennek megfelelően sivár. A nemzeti érzés helyett a cégekhez tartozás kerül előtérbe: a multik dolgozói – japán mintát követve – a cég épületein belül laknak és dolgoznak, a nagyvállalatoknak saját himnusza van, a politikát a cégek egymás közötti harca jellemzi. A technika az élet minden területére betör: tipikus szereplők a számítógépes bűnöző és az informatikus szakember; az ember-gép kommunikáció már nem billentyűzettel és képernyővel, hanem a virtuális valóság segítségével, a központi idegrendszerre csatlakoztatott berendezésekkel történik; az élő szövetek / szervek lecserélhetők gépi megfelelőikre (például műkar, infraszem, implantátumok).

A szó eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy utca 2019-ben, a Szárnyas Fejvadász c. filmből.

Az elnevezést először Bruce Bethke amerikai író használta, amikor ezt a címet adta egy novellájának a 80-as évek elején.[1]

A szóösszetétel első tagja, a cyber utal a világ egyre jelentősebb és gyökeresebb átalakulására, az emberiesség helyett a gépiesség felülkerekedésére (mind technológiai, mind szociális, sőt egyéni, pszichés szinten). Az emberek egyre kevesebbszer kapnak lehetőséget szabad döntésre, egyre inkább "a világ gépezetének" részévé válnak.

A punk szó részben a kiüresedett hagyományos értékek elleni lázadást, mint eszmét jelöli (lásd bővebben itt), másrészt pedig az így gondolkodó emberek (jellemzően a perifériára szorultak, az utcán élők és kocsmatöltelékek) gyűjtőneve.

Angliában az underground és alternatív művészetet art-punknak is szokták hívni; a "Holló"-hoz hasonló filmek kapcsán pedig gótikus punkról beszélnek.

A cyberpunk körébe sorolható alkotások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány, cyberpunk stílusú könyv és film. A lista nem teljes!

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi listában a művek körülbelüli időrendben szerepelnek.

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számítógépes játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képregények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bloodlust – magyar szerzői képregényszéria

Novellák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cyberpunk témájú médiaállományokat.