Terry Pratchett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sir Terry Pratchett
Terry Pratchett 2005.JPG
Pratchett a Worldconon, 2005-ben
Élete
Született 1948április 28. (66 éves)
Beaconsfield, Buckinghamshire, Anglia
Nemzetiség UK Brit   Anglia Angol
Szülei Eileen Pratchett
David Pratchett
Felesége Lyn Pratchett
Gyermekei Rhianna Pratchett
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) fantasy
Alkotói évei 1971-
Első műve The Carpet People (1971)
Weboldal

Sir Terence David John Pratchett (Beaconsfield, Buckinghamshire, Anglia, 1948. április 28. –), a Brit Birodalom Rendje tisztje (OBE), Knight Bachelor, [1] angol fantasy- és science fiction-író. Leginkább Korongvilág-regényeiről ismert. Más művei többek között a Johnny Maxwell Trilógia, és a Manák Trilógiája. Az íráson felül szorosan együttműködik könyveinek játékokba és színdarabokba való átültetésében.

13 évesen kezdett írni, 15 volt első műve publikálásakor. Első regénye, The Carpet People, 1971-ben jelent meg, majd az első Korongvilág regénye, The Colour of Magic, 1983-ban került az angol könyvesboltok polcaira - A mágia színe magyar fordítás 1992-ben jelent meg -, és azóta 1-2 könyvet ír évente.

1990-ben az Egyesült Királyság bestseller szerzője, 2007 februárjára hozzávetőleg 50 millió könyve kelt el világszerte, 33 nyelven vált olvashatóvá. Jelenleg a második legolvasottabb író az Egyesült Királyságban, és hetedik legolvasottabb nem amerikai író az USA-ban.

1998-ban A Brit Birodalom Rendje tisztje (OBE) lett, „az irodalom érdekében tett szolgálataiért” (for services to literature). Regénye, The Amazing Maurice and his Educated Rodents 2001-ben Carnegie Medal-díjat nyert, mint legjobb gyermekkönyv. Pratchett és könyvei körül rajongói valóságos kultuszt alakítottak ki.

2007 decemberében hozta nyilvánosságra, hogy Alzheimer-kórt állapítottak meg nála. Azóta nagy összegekkel támogatja az ezzel kapcsolatos kutatásokat és a BBC egy filmes naplót is készített róla.[2] 2011-ben bemutatták „Terry Pratchett: Choosing to Die” címmel.

2009 újévétől hivatalosan a „Sir” megszólítás jár neki, mivel az irodalomért tett szolgálataiért a királynő a lovagi címmel tüntette ki.[3]

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terry Pratchett 1948. április 28-án született Beaconsfieldben, szülei David és Eileen Pratchett. 1959-ben letette az „eleven plus exam”-ot és a High Wycombe Technical High School iskolába ment. Műveltségét a Beaconsfieldi Közkönyvtár javára írja (Beaconsfield Public Library), és bizonytalan tanulónak írja le önmagát.

13 évesen első novellája, a The Hades Business, melyet 15 évesen publikált hivatalosan, az iskolaújságban jelent meg.[4] 5 tárgyból O-level vizsgát tett, és 3 A-level kurzust vett fel (művészet, irodalom, és történelem). Karrierjét újságírással kezdte, így 17 évesen hagyta el az iskolát, 1965-ben, hogy a Bucks Free Pressnek dolgozhasson. Mindamellett A-Level vizsgát tett angol nyelvből, és kiemelkedő eredménnyel elvégzete a National Council for the Training of Journalists proficiency course kétéves újságírói tanfolyamot.

Karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1968 körül, újságíróként, Pratchett riportalanya Peter Bander van Duren volt, egy kis kiadó vállalat másodigazgatója. A találkozás alatt Pratchett megemlítette hogy készített egy kéziratot, a The Carpet People-t.[5] Bander van Duren és üzlettársa, Colin Smythe (egyben a kiadó névadója is), 1971-ben megjelentette a könyvet, Pratchett saját illusztrációival. Kevés kritikát kapott, de azok dicsérőek voltak. Ezt a The Dark Side of the Sun (1976) és a Strata (1981) sci-fi művek követték.

1983-ban, az újságírásban betöltött változatos pozíciói után „Press Officer” lett a Central Electricity Generating Boardnál, egy olyan körzetben, melyben három nukleáris reaktor is volt. Később azzal viccelt, hogy kifogástalan időérzéket mutat karrierje megváltoztatásával, minthogy igen kevéssel a Three Mile Island-i nukleáris katasztrófa után került ebbe az övezetbe, és „írt volna egy könyvet a tapasztalatairól, ha úgy gondolta volna, hogy van, aki elhiszi.”[6]

Az első Korongvilág regény, a The Colour of Magic (A mágia színe), 1983-ban jelent meg Colin Smythe gondozásában keménykötésű kiadásban, és a New English Library által puhakötésben. A puhakötésre vonatkozó kiadói jogokat hamarosan a Corgi vette át, mely napjainkig ezen könyvek kiadója. Pratchett további népszerűségre tett szert, mikor a BBC "Woman's Hour" a regényt egy 6 részes sorozatban sugározta a The Light Fantastic-ot (A mágia fénye), kiadása után (1986). A keménykötésre vonatkozó jogokat később a Victor Gollancz kiadóház vette át, mely szintén napjainkig adja ki a könyveit. Smythe Pratchett irodalmi ügynöke lett. Pratchett volt a Gollancz kiadó első fantasy szerzője. Az USA-ban a HarperCollins adja ki a könyveit.

1987-ben befejezte a munkáját a CEGB-nél, miután elkészült a negyedik Korongvilág regény, a Mort, hogy teljesen az írással foglalkozhasson, és abból éljen. Könyveladásai hamar felszöktek, sok könyve egyből bestseller lett. A The Times szerint 1996-ban ő volt a legtöbb könyvet eladó, és a legjobban kereső szerző az Egyesült Királyságban.[7]

A Bookseller's Pocket Yearbook 2005-ös adatai szerint 2003-ban Pratchett angliai eladásai 3,4%-ot tettek ki a szépirodalmi piacon a keménykötésű kiadások között, érték alapján pedig 3,8%-ot. Ezzel a második helyen állt J. K. Rowling mögött (6% és 5,6%).

[7]

Egyedül Nagy-Britanniában 2,5 millió példányban jelennek meg a könyvei évente.[8]

Pratchett volt az év fantasy és science fiction szerzője 1994-ben (British Book Awards).[9] 1998-ban jelölték a Brit Birodalom Rendje (OBE) tisztjének az irodalomért tett szolgálataiért.[10] Becsületbeli irodalmi doktorátussal jutalmazta a Warwick Egyetem (1999),[11] a Portsmouth Egyetem (2001),[12] a Bath Egyetem (2003),[13] és a Bristol Egyetem (2004).[14] A The Amazing Maurice and His Educated Rodents 2002-ben elnyerte a Carniage Medal-t, mint "a legjobb 2001-es gyermekkönyv". 2003-ban határozottan megerősítette pozícióját, mint Anglia egyik legszeretettebb szerzője, csatlakozva Charles Dickenshez, mint az egyetlen szerző öt könyvvel a BBC „Big Read” listáján az első 100-ban (ebből négy Korongvilág regény), és a legtöbb regénnyel az első 200-ban (15 db).[15]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége, Lyn 1968-ban ment hozzá, 1970-ben Rowberrowba költöztek. Lányuk, Rhianna ott született 1976-ban. 1993-ban a család Salisbury-től délnyugatra költözött (Wiltshire megye), ma is ott élnek. Rhianna Pratchett újságíró és véletlenszerű macskagyűjtő; írt egy fantasy regényt Child of Chaos címmel. Sok játék szövegén és történeti szálán dolgozik, ilyen a Heavenly Sword és az Overlord. A Writers' Guild of Great Britain tagja.

Pratchett saját elmondása szerint szórakozásai: írás, sétálás, számítógépek, élet. [16]

Jól ismert arról, hogy előszeretettel visel nagy, fekete kalapokat, mint az a legtöbb regénye borítójának belsején látható. Gyerekként csillagász szeretett volna lenni, és beteljesítette ezen célkitűzését egy csillagvizsgáló építésével a kertjében. [17]

Terry Pratchett ateista, és az "Angol Humanisták Egyesületének Kiemelt Támogatója" (Distinguished Supporter of the British Humanist Association). [18]

2005. július 31-én Pratchett kritizálta a Harry Potter médiában való elterjedését, megjegyezve, hogy "a média bizonyos tagjai látszólag azt gondolják, J. K. Rowling folytatólagos emelkedése csak más szerzők kárára történhet". [5][19]

Ugyanakkor nem említette, hogy ne szeretné a Harry Potter-regényeket.

Pratchett érdeklődése az orangutánok iránt tükröződik az egyik legnépszerűbb kitalált karakterén, a Könyvtároson, és munkáján, mint az Orangutan Foundation UK megbízottja. [20] Tevékenységei közé tartozott útja Borneóba a Channel 4 stábjával, egy Jungle Quest epizód készítésének céljából, 1995-ben, mely az orangutánokat természetes környezetükben mutatta be. [21] Pratchett vezetésével a rajongói találkozók, például a Discworld Conventions, az Orangutan Foundation-t jótékonysági célból támogatják. [22] Ha Pratchett ellátogat egy ilyen találkozóra, egy árverés keretében a rajongók gyakran licitálhatnak, hogy a következő Korongvilág regényben valamilyen formában szerepeljen a nevük, majd ez a pénz az Orangutan Foundation-höz kerül.

Terry Pratchettnél 2007 végén Alzheimer-kór egy ritka fajtáját diagnosztizálták az orvosai.[23]

2011-ben a BBC bemutatja a vele készült dokumentum filmet „Terry Pratchett: Choosing to Die” címmel („A halált választani”), ami az aktív eutanáziáról szól és elnyerte a Brit filmakadémia legjobb dokumentumfilm díját még az év novemberében. [24]

Állapota miatt asszisztensre és szövegfelismerő program segítségére szorul az íráshoz.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pratchett alkot mind fantasy mind sci-fi műfajban, de szinte teljesen a fantasyra összpontosít, mivel, saját szavai szerint "könnyebb az univerzumot a történet köré formálni". [25]

Külső befolyások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terry Pratchett nem titkolja a külső befolyást művein, mivel azok a humor fő forrásai. Számtalan karaktert vesz át a népszerű kultúrákból és a történelemből, és nem várt megvilágításba helyezi őket. [26] Ezek a hivatkozások elég következetesek. Szereti a bűnügyi regényeket, ami tükröződik az Ankh-Morporki Városi Őrség megjelenésén a Korongvilág regényekben. Egyedüli gyerek volt, és karakterei gyakran testvér nélküliek, mert "kitalációban csak a gyerekek érdekesek". [27] Legkorábbi ihletői Kenneth Grahame (The Wind in the Willows), Isaac Asimov és Arthur C. Clarke voltak. Irodalmi befolyást P. G. Wodehouse, Tom Sharpe, Jerome K. Jerome és Roy Lewis gyakorolt rá. [28]

Ismertetőjegyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eltekintve egyedi irói stílusától, a lábjegyzetek használata is jellemző rá.[29] Ezek általában humoros eltávolodások az elbeszéléstől, vagy megjegyzések, melyek különböző számban fordulnak elő. [30]

Másik figyelemre méltó ismertetőjegye írói stílusának, hogy könyveinek nagyobb része nincs fejezetekre bontva. Saját elmondása szerint ez azért van így, mert az élet sincs fejezetekre bontva, mint ahogy a legtöbb film sincs, és Homérosz sem fejezetekben írt. Állítása szerint fejezetek nem szükségesek a felnőtteknek szóló könyvekben. [31] Bár ez alól is van kivétel, például a Going Postal-t fejezetekre bontotta.

A karakterek, helyek nevei, és címek a könyveiben gyakran szóvicceket, utalásokat vagy kulturális hivatkozásokat tartalmaznak. Jó néhány szereplő jól ismert létező vagy kitalált személyt parodizál. [32][33]

Például több könyvében szerepel „Cohen, a Barbár”, ő „Conan, a Barbár” paródiája, „Leonardo da Chirm” pedig Leonardo da Vinci-re hajaz. A Korongvilág-sorozat legállandóbb tagja, a „Halál” emblematikus alakja a regényeinek, csupa nagybetűvel szedett párbeszédekkel van jelen.

Technológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számítógéppel ír, mióta azok elérhetővé váltak. Első számítógépe egy Sinclair ZX81 volt, de ezzel még nem írt, csak a következővel, egy Amstrad 464-gyel, melyet később helyettesített egy mai személyi számítógép (PC). Első kísérletei a számítógépekkel Hex figurájában tükröződnek, ez az egyetlen (mechanikus működésű) számítógép, ami a Korongvilág regényekben megjelenik. [34] Egyébként írás céljából mindig tart magánál egy hordozható számítógépet.

Számítógépes játékokkal is játszik, egyes műveiből is készült játék, vele szoros együttműködésben. Az olyan játékokat részesíti előnyben, melyek intelligensek és van mélységük, erre példának a Half-Life 2-t hozta fel. [35]

Az első olyan szerzők közé tartozik, akik az Interneten kezdtek kommunikálni a rajongókkal. 1992 óta jelen van a Usenet alt.fan.pratchett hírcsoportjában. [36]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korongvilág regények – (Discworld-sorozat)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Korongvilág sorozat humoros, gyakran szatirikus fantasy alkotás, mely a Korongvilágot mindennapi életünk allegóriájaként használja. A Korongvilág elnevezés azon alapul, hogy a világ egy nagy, lapos korong, mely négy gigantikus elefánt vállain nyugszik, akiket az óriási teknős, Nagy A’Tuin tart a hátán, keresztülúszva az űrön. A paródiák főbb témái: sci-fi- és fantasykarakterek, közmondások és szóképek értelmezése, Ingmar Bergman-filmek, Ausztrália, filmkészítés, újságírás, rock and roll zene, vallás-ok, filozófiák, egyiptomi történelem, szakszervezet, egyetem, politika és a monarchia.


  • A mágia színe (1992) – The Colour of Magic (1983)
  • A mágia fénye (1998) – The Light Fantastic (1986)
  • Egyenjogú rítusok (1999) – Equal Rites (1987)
  • Mort, A Halál kisinasa (1998) – Mort (1987)
  • Bűbájos bajok (1999) – Sourcery (1988)
  • Vészbanyák (2000) – Wyrd Sisters (1988)
  • Piramisok (2000) – Pyramids (1989)
  • Őrség! Őrség! (2001) – Guards! Guards! (1989)
  • Faust Erik (2001) – Faust Eric (1990)
  • Mozgó képek (2002) – Moving Pictures (1990)
  • A Kaszás (2002) – Reaper Man (1991)
  • Vége a mesének (2003) – Witches Abroad (1991)
  • Kisistenek (2004) – Small Gods (1992)
  • Hölgyek és urak (2007) - Lords and Ladies (1992)
  • Fegyvertársak (2008) – Men at Arms (1993)
  • Gördülő kövek (2009) - Soul Music (1994)
  • Érdekes idők (2010) - Interesting Times (1994)
  • Maszkabál (2010) - Maskerade (1995)
  • Agyaglábak (2010) - Feet of Clay (1996)
  • Vadkanapó (2010) - Hogfather (1996)
  • Hazafiak (2011) - Jingo (1997)
  • Kallódó kontinens (2011) - The Last Continent (1998)
  • Carpe Jugulum (2011) - Carpe Jugulum (1998)
  • Az ötödik elefánt (2012) - The Fifth Elephant (1999)
  • Időtolvaj (2012) - Thief of Time (2001)
  • Az Igazság (2013) - The Truth (2000)

Az eredeti, angol, már 40 könyvet tartalmazó Discworld sorozatból 2013-ig 26 kötetet fordítottak magyarra.

Egyelőre magyarra le nem fordított könyvek:

  • The Last Hero (2001)
  • The Amazing Maurice and his Educated Rodents (2001)
  • Night Watch (2002)
  • The Wee Free Men (2003)
  • Monstrous Regiment (2003)
  • A Hat Full of Sky (2004)
  • Going Postal (2004)
  • Thud! (2005)
  • Wintersmith (2006)
  • Making Money (2007)
  • Unseen Academicals (2009)
  • I Shall Wear Midnight (2010)
  • Snuff (2011)
  • Raising Steam (2013)

Nem a Korongvilág-sorozathoz tartozó művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Carpet People (1971)
  • The Dark Side of the Sun (1976)
  • Strata (1981)
  • Az igazi macska: Kampány az igazi macskáért (1991) - The Unadulterated Cat (Gray Jolliffe-fel) (1989)
  • Elveszett próféciákGood Omens (Neil Gaimannal) (1990)
  • Nation (2008)

Manák trilógiája – (The Bromeliad)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sofőrök (1991) – Truckers (1988)
  • Földvájók (1991) – Diggers (1990)
  • Szárnyalók (1991) – Wings (1990)

Johnny Maxwell trilógia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Only You Can Save Mankind (1992)
  • Johnny and the Dead (1993)
  • Johnny and the Bomb (1996)

Tudományos munkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ian Stewart matematikussal és Jack Cohen biológussal közösen készítette a következő könyveket:

  • The Science of Discworld (1999)
  • The Science of Discworld II: The Globe (2002)
  • The Science of Discworld III: Darwin's Watch (2005).

Mindhárom kötet felváltva tartalmaz a valóságról és a fikcióról szóló fejezeteket. Ez utóbbiban a Korongvilág szereplői egy új történetben jelentkeznek.

1999-ben Pratchett Cohen-nek és Stewart-nak a "Honorary Wizards of the Unseen University" címet adományozta ugyanazon a ceremónián, aminek alkalmával megkapta a Warwick Egyetemtől a tiszteletbeli doktori fokozatot. [11]

Közreműködései mások által írt könyvekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • After the King – szerkesztette: Martin H. Greenberg (1992); tartalmazza a Troll Bridge című novellát (Cohen, a Barbár szereplésével).
  • The Wizards of Odd – szerkesztette: Peter Haining (1996); tartalmazza a Theatre of Cruelty című novellát.
  • The Flying Sorcerers – szerkesztette: Peter Haining (1997); folytatás a Wizards of Odd-hoz; a Turntables of the Night című Pratchett novellával kezdődik (A Halál szereplésével).
  • Knights of Madness – szerkesztette: Peter Haining (1998); folytatás a The Flying Sorcerers-hez; tartalmazza a Troll Bridge című novellát.
  • Legends – szerkesztette: Robert Silverberg; tartalmazza a A tenger és a kis halak (The Sea and Little Fishes) című novellát.
  • Meditations on Middle-Earth (2002)
  • The Leaky Establishment – írta: David Langford; az új kiadáshoz Pratchett írt előszót.
  • The Mammoth Book of Comic Fantasy – szerkesztette: Mike Ashley (2001); tartalmazza a Troll Bridge című novellát (Cohen, a Barbár szereplésével).
  • Once More* *With Footnotes – szerkesztette: Priscilla Olson és Sheila M. Perry (2004); Pratchett novelláinak, cikkeinek gyűjteménye.
  • Now We Are Sick – írta: Neil Gaiman és Stephen Jones; tartalmazza a The Secret Book of the Dead című költeményt.

Adaptációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Johnny and the Dead című könyvet és 14 Korongvilág regényt Stephen Briggs színdarabként is feldolgozta. A Lords and Ladies színpadi feldolgozása Irana Brown, a Pyramidsé Suzi Holyoake munkája.

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Johnny and the Dead TV sorozatként futott 1995-ben, az ITV1-en. 2006 januárjában a BBC leadott egy háromrészes Johnny and the Bomb feldolgozást.

Egy kétrészes Hogfather feldolgozás 2006. december 17-én és 18-án lett leadva. Magyarországon Varázsapu címmel sugározta 2008 decemberében a Viasat 3. (A címszereplőt a történetben viszont már Disznókirály-ként említik.) A filmben Pratchett is feltűnik; mint a játékkészítő.

Eleinte Pratchett ellenére volt a filmadaptációknak a Korongvilág regényeiből, a hollywoodi filmkészítőkkel kapcsolatos negatív tapasztalatai miatt. Azóta elkészült a „Terry Pratchett's The Colour of Magic” című kétrészes tévéfilm is, amely „A mágia színe” és „A mágia fénye” című könyveket dolgozza fel. Ebben a „Hogfather”-rel ellentétben már komoly, nagynevű színészek játszottak, így pl. Jeremy Irons vagy Tim Curry. Pratchett ismét látható mellékszereplőként, mint asztrológus.

A két film közös alkotógárdától származik: Vadim Jean rendező, aki Pratchettel közösen alkalmazta filmre a történetet; a filmek executive producerei a budapesti születésű Halmi Róbert ill. fia, ifj. Halmi Róbert voltak. Mindkét filmet a SkyOne tévécsatorna sugározta. A rajongók a filmeket örömmel fogadták, ám erős közepesnél többre nem értékelték.

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2006-ban készült az első filmadaptáció a Hogfather regényből.
  • 2008-ban a The colour of magic kétrészes tévéfilm-változata készült el olyan szereplőkkel, mint David Jason, Sean Astin, Jeremy Irons vagy Christopher Lee.
  • A Going Postal (A postamester) című regényből 2010-ben készült el a filmes változat Jon Jones rendezésében. A filmet Budapesten, valamint Komáromban, a Monostori Erődben forgatták, és 185 perc hosszú lett. A magyar mozik 2010. október 1-jén mutatták be.
  • A The Wee Free Men című regényből készül egy filmváltozat, amit Sam Raimi rendez,[37] megjelenése 2013-ra várható.[38]
  • 2013-ban „A kihalás szélén” címmel természetfilmet forgattak a borneói őserdőben.

Képregények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A The Colour of Magic, The Light Fantastic, Mort, és Guards! Guards! képregény formájában is megjelentek.

Szerepjátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

GURPS Discworld (Steve Jackson Games, 1998) és GURPS Discworld Also (Steve Jackson Games, 2001) szerepjátékos könyvek, megírva Terry Pratchett és Phil Masters által, melyek szintén betekintést nyújtanak a Korongvilág működésébe. Az első könyv újra ki lett adva 2002 szeptemberében, The Discworld Roleplaying Game néven, Paul Kidby illusztrációival.

Számítógépes játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • The Colour of Magic – az első, Discworld sorozaton alapuló játék, és az egyetlen, konkrét könyv alapján készült feldolgozás. 1986-ban jelent meg Sinclair ZX Spectrumra és Commodore 64-re.
  • Discworld – egy animált point-and-click kalandjáték, készítette a Teeny Weeny Games és a Perfect 10 Productions 1995-ben.
  • Discworld II: Missing, Presumed…!? – folytatás a ‘‘Discworld’‘ játékhoz, a Perfect Entertainment fejlesztése 1996-ból. Észak-Amerikában Mortality Bytes! alcímmel adták ki.
  • Discworld Noir – az első 3 dimenziós Discworld játék, mely a film noir kifejezés példája és paródiája is egyben. Fejlesztette a Perfect Entertainment és kiadta a GT Interactive mind PC-re mind PlayStationre 1999-ben. Csak Európában jelent meg.

Munkák Pratchettről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Terry Pratchett: Guilty of Literature című könyv egy összeállítás a műveiről készült esszékből. Szerkesztette: Andrew M. Butler, Edward James és Farah Mendlesohn; kiadta: a Science Fiction Foundation 2000-ben. Egy kiterjesztett, második kiadás az Old Earth Books gondozásában 2004-ben jelent meg.
  • Andrew M. Butler szintén írt egy könyvet Pocket Essentials Guide to Terry Pratchett címmel, mely 2001-ben jelent meg.
  • Writers Uncovered: Terry Pratchett egy életrajz fiatal olvasóknak Vic Parkertől (kiadó: Heinemann Library, 2006).

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Terry Pratchett témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Terry Pratchett lost for words as he receives knighthood
  2. Pratchett has Alzheimer's disease. BBC News Online, 2007. december 12. (Hozzáférés: 2009. március 28.) Pratchett funds Alzheimer's study. BBC News, 2008. március 13. (Hozzáférés: 2009. március 28.) Terry Pratchett: Living with Alzheimer's. BBC, 2009. február 4. [2009. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 28.) BBC - Suffolk - People - Dealing with dementia. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
  3. New Year Honours >> United Kingdom >> Knights Bachelor. The London Gazette, 2008. december 31. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
  4. Terry Pratchett. Kevin P. Smith, Sheffield Hallam University, The Literary Encyclopedia, 2002. szeptember 20. (Hozzáférés: 2007. június 6.)
  5. ^ a b Welcome to the world of Terry”, The Scotsman online, 2007. március 26. 
  6. A conversation with Terry Pratchett”, Writerswrite.com, 2007. március 26. 
  7. ^ a b Discworld Monthly – Issue 100: August 2005 – New from Colin Smythe (Terry's agent). Jason Anthony, DiscworldMonthly.co.uk, 2005. augusztus 1. (Hozzáférés: 2007. június 6.)
  8. Terry Pratchett: Biography. Sky One, 2006. szeptember 20. (Hozzáférés: 2007. június 8.)
  9. Previous Winners & Shortlists – The Fantasy and Science Fiction Author of the Year. BritishBookAwards.co.uk, 2005. augusztus 1. (Hozzáférés: 2007. június 6.)
  10. Ansible 132, July 1998”, Ansible online, 2007. március 26. 
  11. ^ a b Terry Pratchett Receives Honorary Degree from University of Warwick”, University of Warwick web site, 2006. október 6. 
  12. Honorary Awardees of the University of Portsmouth”, University of Portsmouth web site, 2006. október 6. 
  13. Discworld author's doctor honour”, BBC News, 2006. október 6. 
  14. Honorary Degrees awarded at Bristol University today”, Bristol University web site, 2006. október 6. 
  15. The Big Read. BBC. (Hozzáférés: 2007. június 6.)
  16. Terry Pratchett Biography”, The Terry Pratchett Unseen Library, 2007. március 26. 
  17. Talking with Terry Pratchett. terrypratchettbooks.com. (Hozzáférés: 2007. június 8.)
  18. Distinguished Supporters of Humanism”, British Humanist Association website, 2006. szeptember 2. 
  19. Pratchett takes swipe at Rowling”, BBC News, 2005. július 31. 
  20. Accomplishments and Achievements – 2. Media and Publicity. Orangutan Foundation UK. (Hozzáférés: 2007. június 6.)
  21. Short Stories: Terry Pratchett's Jungle Quest. BFI Film & TV Database. (Hozzáférés: 2007. június 6.)
  22. Discworld Convention 2004. Orangutan Foundation UK, 2004. szeptember 9. (Hozzáférés: 2007. június 6.)
  23. Terry Pratchett. DISCWORLD NEWS 11th December 2007 – AN EMBUGGERANCE (angol nyelven). WWW.PJSMPRINTS.COM Sandra Kidby / PJSM Prints 1995 - 2007 (2007). Hozzáférés ideje: 2007. december 15.  „Frankly, I would prefer it if people kept things cheerful, because I think there's time for at least a few more books yet :o)” – Őszintén megmondva jobban szeretném, ha az emberek továbbra is vidáman fogadnák a dolgokat, mivel úgy gondolom, hogy legalább egy pár könyvre futja még az időből :o)
  24. Terry’s ‘Choosing to Die’ documentary awarded at Scottish Baftas
  25. Transcript of IRC interview with Terry Pratchett at the World Fantasy Convention by James Webley. Terry Pratchett, www.scifi.com and www.lspace.org. (Hozzáférés: 2007. június 8.)
  26. Terry Pratchett – Mort”. Bookclub. 2004. július 7. 7. epizód, 7. évad.
  27. Parenting: Only need not mean lonely. Times Online, 2005. augusztus 7. (Hozzáférés: 2007. június 8.)
  28. Terry Pratchett (1948-). Guardian Unlimited. (Hozzáférés: 2007. június 8.)
  29. Fictional Footnotes and Indexes – Fiction with Footnotes. William Denton, Miskatonic.org, 2007. március 22. (Hozzáférés: 2007. június 7.)
  30. Statistics – Footnotes. Robert Neumann, The L-Space Web. (Hozzáférés: 2007. június 9.)
  31. Terry Pratchett. Gavin J. Grant, BookSense.com. (Hozzáférés: 2007. június 6.)
  32. White Knowledge and the Cauldron of Story: The Use of Allusion in Terry Pratchett's Discworld. William T. Abbott, 2002. május 1. (Hozzáférés: 2007. június 7.)
  33. The Literary Evolution of Terry Pratchett. David Bapst. (Hozzáférés: 2007. június 7.)
  34. PalmPilot. Private interview carried out by Mike Richardson.. Mike Richardson, lspace.org, 1992. július 5. (Hozzáférés: 2007. június 8.)
  35. PC Interviews – Terry Pratchett. PC Zone Staff, 2006. augusztus 1. (Hozzáférés: 2007. június 8.)
  36. alt.fan.pratchett. Terry Pratchett, groups.google.com, 1992. július 5. (Hozzáférés: 2007. június 6.)
  37. Pratchett book set for big screen. news.bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
  38. The Wee Free Men (2013). Imdb. (Hozzáférés: 2011. május 10.)