R. A. Salvatore
| Robert Anthony Salvatore | |
 |
|
| Élete | |
| Született | 1959. január 20. Leominster, Massachusetts |
| Nemzetiség | amerikai/angol |
| Pályafutása | |
| Írói álneve | R. A. Salvatore |
| Jellemző műfajok | fantasy, sci-fi |
| Irodalmi irányzat | Könnyű irodalom - szerepjáték könyvek |
| Fontosabb művei | Sötételf-trilógia |
| Kiadói | TSR |
| Hatottak rá | J. R. R. Tolkien A gyűrűk ura |
| Hivatalos oldal | |
Robert Anthony Salvatore amerikai író. Salvatore a Massachusetts-beli Leominsterben született, R. A. Salvatore írói néven vált ismertté. Főiskolai évei alatt találkozott J. R. R. Tolkien A gyűrűk ura című művével, mely nagy hatással volt rá. A számítástechnika szakot újságírásra cserélte, majd 1981-ben végzett kommunikáció szakon.
Munkái[szerkesztés]
1982-ben kezdett írással foglalkozni, ekkor született meg a A negyedik mágia viszhangja című regény kézirata. A széles körű ismeretség 1987-ig váratott magára, amikor is kiadja első regényét a TSR. A TSR akkoriban keresett valakit a Forgotten Realms világában játszódó második regényének megírásához, amelyre végül Salvarore-t kérték fel 1987 júliusában. Utána több könyvet is írt a Forgotten Realms világában, és más világokban, a Magyarországon is nagy sikert arató Démon sorozat szintén egy hasonló fantasy-világban játszódik. Írt két regényt a Star Wars univerzumában is, az egyik a filmsorozat második részének, A klónok támadása regényváltozata, a második pedig Az Új Jedirend korában játszódó Vector Prime.
Drizzt Do'Urden[szerkesztés]
Drizzt Do'Urden a Mélysötéti sötételfek között született Menzoberranzan ördögien gonosz városában. A Daermon Na'Shezbaeron, más néven Do'Urden ház negyedik fiaként, mely ház a 10. helyét tölti be Menzoberranzan házai között. A Menzoberranzani törvények értelmében egy háznak minden harmadik élő fiúgyermekét fel kell áldoznia Lolth-nak, az istenüknek. Drizztet csupán az mentette meg a biztos haláltól, hogy születése közben győzték le a Do'Urdenek a nyolcadik házat. A csatában Drizzt legidősebb bátyját a középső testvér Dinin ölte meg, így Drizzt vette át a 2. megüresedett helyét.
Már gyermekkorában is kitűnt a viselkedésével a többi elnyomott, szolgaként élő Drow fiú közül, és nem azért, mert ő nem lett volna elnyomva, hanem kézügyessége és különös bizalma és tisztessége miatt, amelyek semelyik más Drowban nem voltak megtalálhatóak.
Mire Drizzt felnőtt, Menzoberranzan legjobb kardforgatója lett. Tehetségét félve tisztelték. Ám egy nap Drizzt Do' Urden megelégelte fajtájának gonoszságát és szörnyű kegyetlen tetteit így szembe fordul saját kegyetlen fajával, és a felszínre menekült.
Videojátékok[szerkesztés]
Közreműködött még a Forgotten Realms által ihletett videojátékok történeteinek megírásában, de sok más játék történetének, és karaktereinek kialakításában szerepet vállalt.
Magyarul megjelent regényei[szerkesztés]
Forgotten Realms[szerkesztés]
A felsorolás a művek magyar (illetve eredeti címét és kiadásának dátumát), valamint a cselekmény idejét mutatja a Forgotten Realms világában.
A sötételf Drizzt Do'Urden története[szerkesztés]
Sötételf trilógia (The Dark Elf Trilogy)[szerkesztés]
- Otthon (Homeland, 1990) 1297. és 1328. között
- Száműzött (Exile, 1990) 1338. és 1340. között
- Menedék (Sojourn, 1991) 1340. és 1347. között
Jeges szelek völgye trilógia (The Icewind Dale Trilogy)[szerkesztés]
- Kristályszilánk (The Crystal Shard, 1988) 1351. és 1356. között
- Ezüst erek (Streams of Silver, 1989) 1356.
- A félszerzet ékköve (The Halfling's Gem, 1990) 1356-1357.
A drow öröksége sorozat (The Legacy of the Drow)[szerkesztés]
- Örökség (The Legacy, 1992) 1357.
- Csillagtalan éj (Starless Night, 1992) 1357.
- A sötétség ostroma (Siege of Darkness, 1994) 1358.
- A hajnal ösvénye (Passage to Dawn, 1996) 1364.
A sötétség útja sorozat (Paths of Darkness)[szerkesztés]
- A csend pengéi (The Silent Blade, 1998) 1364.
- A világ háta (The Spine of the World, 1999) 1365. és 1369. között
- Kardok tengere (Sea of Swords, 2000) 1369-1370.
Ebben az időszakban játszódik még A szilánk szolgája című regény, de valójában nem része a sorozatnak, a cselekmény inkább párhuzamosat fut. Az újabb besorolás szerint a Zsoldosok trilógia kezdő részeként tartják számon.
Vadászpengék trilógia (The Hunter's Blades Trilogy)[szerkesztés]
- Ezer ork (The Thousand Orcs, 2002) 1370.
- A magányos drow (The Lone Drow, 2003) 1370.
- Két kard (Two Swords, 2004) 1370-1371.
Zsoldosok sorozat (The Sellswords)[szerkesztés]
- A szilánk szolgája (Servant of the Shard, 2000) 1366.
- A boszorkánykirály igérete (The Promise of the Witch King, 2005) 1370.
- A vérkőföldek királya (Road of the Patriarch) (2006)1370-1371.
A pókkirálynő háborúja sorozat (War of the Spider Queen)[szerkesztés]
Mindegyik könyvnek más a szerzője, de Salvatore felügyelte a projektet.[1]
- Richard Lee Byers: Hanyatlás (2002)) (1372)
- Thomas M. Reid: Lázadás (2002) (1372)
- Richard Baker: Elkárhozás (2003) (1372)
- Lisa Smedman: Pusztulás (2004) (1372)
- Philip Athans: Megsemmisülés (2004) (1372)
- Paul S. Kemp: Feltámadás (2005) (1372)
Átmenetek sorozat (Transitions)[szerkesztés]
- Az orkkirály (The Orc King, 2007)
- A kalózkirály (The Pirate King) (2008)
- A szellemkirály (The Ghost King) (2009)
Neverwinter sorozat[szerkesztés]
Pap ciklus, azaz Cadderly története (The Cleric Quintet)[szerkesztés]
- Kantáta (Canticle, 1991) 1361.
- Shilmista árnyai (In Sylvan Shadows, 1992) 1361.
- Éjmaszkok (Night Masks, 1992) 1361.
- Az elesett erőd (The Fallen Fortress, 1993) 1361-1362.
- A káosz átka (The Chaos Curse, 1994) 1362.
Egyéb regényei[szerkesztés]
Démon sorozat (The DemonWars Saga)[szerkesztés]
- A démon ébredése (The Demon Awakens, 1997)
- A sötét sereg (The Demon Awakens, 1997)
- Démonlélek (The Demon Spirit, 1998)
- A démon visszatér (The Demon Awakens, 1997)
- A démon öröksége (The Demon Apostle, 1999)
- Démonapostol (The Demon Apostle, 1999)
A sorozat eddigi részei az eredeti kiadásban csak három kötetből áll. A felsorolás a magyar kiadás sorrendje szerint íródott. Ugyan a magyar fordításban A démon visszatér a Démonlélek folytatásaként van feltüntetve, de az eredeti kiadás alapján ez kérdéses.
Az első király mondája sorozat (Saga of the first king)[szerkesztés]
- Az Útonálló (The Highwayman, 2003)
- Az ősatya (The Ancient 2008)
- Az úrnő (The Dame 2009)
- A Medve (The Bear 2010)
