Snow Crash

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Snow Crash
Snowcrashlogo4.png
Szerző Neal Stephenson
Ország USA
Nyelv angol
Téma sci-fi (cyberpunk)
Műfaj regény
Sorozat Galaktika Fantasztikus Könyvek
Kiadás
Kiadó Roc - Penguin Group
Kiadás dátuma 1992
Magyar kiadó Metropolis Media, Ulpius-ház
Magyar kiadás dátuma 2006
Fordító Kodaj Dániel
Borítógrafika Szikra Zoltán
Oldalak száma 432
ISBN 978-963-87357-0-6


...a snow crash a hackerek egyik kifejezése. Azt jelenti, hogy egy rendszer totálisan összeomlik - amikor a gép már a monitort sem képes vezérelni, .. kavargó hóviharrá változtatva a képpontok precíz négyzetrácsát.

A Snow Crash egy 1992-ben megjelent science fiction regény Neal Stephenson tollából. A regény a cyberpunk irodalom egyik legfontosabb alkotása, mely már tartalmazza Stephenson későbbi műveinek az alapjait. Ezek közé sorolható a történelem, a nyelvészet, az antropológia, a régészet, a vallás, a számítástechnika, a politika, a kriptográfia, a memetika és a filozófia.

A regény címét (magyarra fordítva ’lavina’) a szerző az In the Beginning… was the Command Line („Kezdetben csak... a parancssor létezett”) című esszéjében magyarázta meg, mely szerint a statikus képernyő gyakori hibajelenség volt az első Apple Macintosh számítógépeknél, és ezt meglátva azonnal egy lavina jutott eszébe.

A Snow Crash történetében a sumer nyelv egyfajta firmware programozási nyelvként jelenik meg, és BIOS-szerű hatást gyakorol az emberi agytörzsre. A könyv szereplői szerint a vírus Asera istennő a virtuáltérben lévő megelevenedése, Enki istenség pedig írt egy ellenprogramot, egy úgynevezett „nam-sub”-ot, melynek eredményeképp az emberek elkezdtek különböző nyelven beszélni (hasonlóan a Bábel tornyához). A regény története vegyíti a sumer mitológiákat a posztmodern cyberpunk jellegekkel, és több kritikus szerint Stephenson ki is figurázza a zsánert.

A könyv rövid időn belül óriási népszerűséget ért el, és Stephensont a modern sci-fi írók legnagyobbjai közé emelte. A Snow Crash-t jelölték a British Science Fiction-díjra 1993-ban[1] , 1994-ben pedig az Arthur C. Clarke-díjra.[2] Stephenson műve hatással volt több, a jövőben megszülető informatikai találmányra is. Ilyen például a Google Earth, a Second Life vagy épp maga az MMORPG jelenség. Ennek a regénynek köszönhetően terjedt el az „avatár” szó, mint kifejezés a virtuális alteregóra.

Magyar nyelvű kiadása azonban a külföldi sikerek ellenére csak jóval később, 2006-ban jelent meg az Ulpius-ház és a Metropolis Media jóvoltából a Galaktika Fantasztikus Könyvek-sorozat egyik első könyveként.

A Snow Crash világa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet helyszíne a közeljövő Amerikája. Hangsúlytalanná váltak az államok, széthullott az államigazgatás, a rend látszatának megtartásához elengedhetetlen funkciókat cégek biztosítják. A Kongresszusi Könyvtár fuzionált a CIA-vel, úgyis mindkettőnek az információ a profilja. A korábbi állami fenntartású autópályák kereskedelmi útként, megfelelő, célcsoportra lebontott üzleti tervekkel üzemeltek tovább, a hadsereg őrző-védő cégekké alakította magát. Szövetségi államok helyett FAKÁJ-okban (Franchise-Alapú Kvázi-Állami Jogalanyokban) laknak az emberek, amelyek viszont kiszámíthatóan ugyanolyanok, bármelyik megvalósításba tévedjen is be az arra járó. Nevük nincs is ezeknek az államocskáknak, csak számuk, kényelemhez szokott, egymással ugyancsak felcserélhető lakosságuk, bérelt rendőrségük és ezzel bérelt nyugalmuk. Léteznek még városok, de ott csak a bevándorlók és az utcák népe él, illetve az „okos fiatalemberek, mint Da5id és Hiro, akik vállalják a város kockázatait, mert szeretik az izgalmat, és bírják a terhelést”. A régi világból egyedül a posta maradt meg, de az is átformálódott önmaga paródiájává, csak az Amerikai Egyesült Államok FAKÁJ-on, azaz Fedlanden belül működik.

Metaverzum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fizikai valóságban létező helyek mellett komoly szerepe van a történetben a Metaverzumnak is,a cselekményben szereplő virtuális valóságnak. A Metaverzum topológiája épp ezért eltér a szabályos, kocka alakú, rácspontokkal tagolt gibsoni mátrixtól. Az alakja tökéletes gömb, hasonló tárul elénk, ha az internet térképére nézünk, alapjául pedig a kettes szám szolgál, amire természetesen magyarázatot is kapunk: „Itt a 2 az egyetlen fontos szám, mert ennyi számjegyet képes felismerni egy számítógép. Az egyik a 0, a másik az 1. A hackerek rögtön felismernek minden számot, amelyet létre lehet hozni a kettesek fetisisztikus összeszorzásával, esetleg levonva egyet az eredményből”.

Hasonlóan megkapó, amit a Metaverzum tengelyét képező Utcáról megtudunk. Nincs fizikai szimuláció, a felhasználók avatárjain át lehet sétálni, mert túl sok gépidőt venne igénybe minden avatár helyének a kiszámolása. Hack az egész, a szó nemes értelmében. Természetesen kész sincs, a Belvárosból kifelé haladva fogynak a házak, egyre kisebbek lesznek az épületek, eltűnnek a neonreklámok, majd elérkezünk a Metaverzum nagyobb részét kitevő sötét semmiig. Pezsgés, üzletek, reklámok csak a belépési pont közvetlen környékén vannak. Nem egy készre szabott, kialakult virtuális valóság a Metaverzum, hanem a hackerek olyan játéka, amely félkészen bár, de már eljutott a felhasználókhoz, üzletemberekhez. Jellegét tekintve leginkább a dotkom előtti internethez hasonlít.

A mű cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hiro Protagonist elveszti állását pizzafutárként. Ekkor ismerkedik meg Y. T.-vel, tizenöt éves kurírral, akivel közösen elhatározzák, hogy együttműködnek. Kiderítik, hogy egy gyilkos vírus, a snow crash elkezdte szedni az áldozatait azzal, hogy megfertőzi az agyukat. De nem csak az óvatlan hackerek elméjét fertőzi meg a virtuális világban, hanem a valóságba is képes kiszivárogni. Ahogy Hiro és Y.T. elmélyül az ügyben, kiderítik, hogy a vírus mitológiai elemeit tekintve kapcsolódik a sumer mitológiában is szereplő istenekhez, és a Biblia néhány szakaszához.

Egy L. Bob Rife nevű férfi, aki képes beszélni ennek a vírusnak a programozási nyelvét, elkezdi világhódító hadműveletét. Segítségére van Revan, a bosszúszomjas férfi, aki részt vesz a snow crash terjesztésében. Egy keresztény misszionárius, Juanita, és Hiro ex-barátnője beavatja a hackert a sumer mitológia és a vírus közötti párhuzamba, és elküldi a fiatalembert a könyvtárba, hogy ott mindent kideríthessen a sumer istenekről.

Hiro ezután megindul, hogy szembenézzen Rife-al. Y.T.-t közben elkapják, és a lány akaratán kívül szeretkezni kényszerül a férfival. Ezután közvetíti a nam-subot Hirónak, aki Juanitával együttműködve meggátolja a vírus terjedését. Hiro a metaverzumban küzd meg Ravennel, és legyőzi, míg Rife és Raven életére a valóságban Enzo bácsiék tesznek pontot. Hiro és Juanita között kezd újra kialakulni a szerelem, míg Y.T.-t hazaviszi az anyja.

Főbb szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hiroaki „Hiro” Protagonist: a történet egyik főhőse, félig ázsiai, félig afrikai fiatalember, az utolsó szabadúszó hacker. Magára rettegett szamurájként hivatkozik. Motorral és két szamurájkarddal járja a virtuális teret és a valóságot. A világ legjobb vívója.
  • Y.T.: a második főszereplő, tizenöt éves futárlány. Éles nyelve és pimasz természete miatt gyakran kerül bajba. A neve a Yours Truly („tényleg a tiéd”, a magyar fordításban Yo Tesó) rövidítése. Egyedül él az anyjával.
  • Raven: a főellenség, aki rászabadítja a snow crash vírust Metaverzumra és a valóságra. Elhunyt szülei miatt alkar bosszút állni a világon.
  • Lusta Dick: eredeti nevén Squeaky. Rendőr, aki akaratán kívül bevonja Hirót a snow crash elleni nyomozásba.
  • Juanita Marquez: Hiro volt barátnője; keresztény aktivista. Ő segít elindítani Hirót a nyomozásban. Hiro még mindig gyengéd érzelmeket táplál iránta.
  • Enzo bácsi: a La Cosa Nostra pizzéria vállalat vezetője, kezdetben Hiro, majd Y.T. főnöke.

Kritika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Snow Crashnek köszönhetően lett Stephenson az 1990-es évek egyik legjelentősebb sci-fi szerzője. A könyvet a Time magazin beválogatta az 1923 óta írt legjobb angol nyelvű regények listájába.[3]

A regényt több kritikusa is a cyberpunk paródiájának tartotta,[4][5] és díjazta az abszurd és szatirikus humort, ami áthatja a könyvet.[6][7]

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a Habitat című, 1986-ban kiadott szoftverben már felbukkant az avatár kifejezés a virtuális alteregóra, a Snow Crashnek köszönhetően terjedt el, és azóta is használják az interneten és a videojátékokban.[8]

A legtöbb glóbusszimulátor (pl NASA World Wind) hasonlóságot mutat a Stephenson regényében szereplő „Föld” című szoftverrel. A Google Earth egyik feltalálója azt állítja, hogy programra a programra a Snow Crash volt hatással, egy másik pedig azt, hogy a Powers of Ten hatott rájuk.[9]

Michael Abrashre nagy hatással volt a metaverzum, mikor elhagyta a Microsoftot, hogy az Id Software-hez csatlakozhasson szoftverfejlesztőként. Azt nyilatkozta, hogy a teljesen 3D-s világa lenyűgözte őt, és szeretett volna valami hasonlót programozni. Ennek lett az eredménye a Quake.[10]

Filmadaptáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regényt nagy sikerére való tekintettel már a megjelenése után nem sokkal leopciózták a filmesek, de nem sok sikerrel. Vincenzo Natali véleménye szerint a regényt nem lehet belesűríteni egy néhány órás produkcióba, de egy filmsorozat sikeresebben adaptálhatná.[11]

1996-ban jelentették be, hogy Jeffrey Nachmanoff adaptálja a regényt a Kennedy Marshall Co. és a Touchstone Pictures megbízásából. Marco Brambilla rendezte volna a filmet.[12] 2012 júniusában Joe Cornish, az Idegen arcok című film rendezője vállalta a film elkészítését a Paramount Studios részére.[13]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1993 Award Winners & Nominees. Worlds Without End. (Hozzáférés: 2009. október 24.)
  2. 1994 Award Winners & Nominees. Worlds Without End. (Hozzáférés: 2009. október 24.)
  3. Lev Grossman and Richard Lacayo. „All-Time 100 Novels”, TIME, 2005. október 16. 
  4. Nakamura, Lisa. Cybertypes: Race, Ethnicity, and Identity on the Internet. Routledge, 69–70. o (2002). ISBN 0-415-93836-8. Hozzáférés ideje: 2009. december 5. 
  5. Brooker, M. Keith, Thomas, Anne-Marie. The Science Fiction Handbook. John Wiley and Sons, 278–286. o (2009). ISBN 1-4051-6206-6. Hozzáférés ideje: 2009. december 5. 
  6. Wolfe, Gary K.. Soundings: Reviews 1992–1996. Beccon (2005). ISBN 1-870824-50-4 
  7. Westfahl, Gary. The Greenwood Encyclopedia of Science Fiction and Fantasy: Themes, Works, and Wonders, Vol. 3. Greenwood Publishing (2005). ISBN 0-313-32953-2. Hozzáférés ideje: 2009. december 5. 
  8. A Beginner's Web Glossary
  9. Avi Bar-Ze’ev (from Keyhole, the precursor to Google Earth) on origin of Google Earth
  10. Valve: How I Got Here, What It’s Like, and What I’m Doing
  11. http://blog.moviefone.com/2010/05/25/interview-vincenzo-natali-explains-how-to-crack-neuromancer/
  12. Johnson, Ted. „Nachmanoff to script 'Snow Crash'”, Variety, 1996. december 2. (Hozzáférés ideje: 2009. november 27.) 
  13. Joe Cornish signs up for 'Snow Crash'”, Deadline, 2012. június 15. 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]