Robert E. Howard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert E Howard
Robert E Howard suit.jpg
Robert E Howard, 1934.
Élete
Született 1906. január 22.
Peaster, Texas,  USA
Elhunyt 1936. június 11. (30 évesen)
Cross Plains, Texas,  USA
Nemzetiség ír-amerikai
Pályafutása
Fontosabb művei Conan, a barbár
Robert Howard signature.svg
Robert E Howard aláírása

Robert E. Howard (teljes nevén Robert Ervin Howard) (Peaster, Texas, 1906. január 22. - Cross Plains, Texas 1936. június 11.) amerikai író. Több műfajban is alkotott, de legismertebbek a heroikus fantasy irásai. Ismert hősei: Conan, a barbár, Solomon Kane, Bran Mak Morn és Kull király.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Isaac Mordecai Howard és Hester Jane Ervin gyermekeként született. Gyermek korában sokszor költöztek, míg a család le nem telepedett a texasi Cross Plains-ben. Az élet ebben városban Howard bevallása szerint [1] ,,rohadt egy dolog volt", itt első kézből szerezhetett tapasztalatokat lincselésről, indián támadásokról és viszályokról.

Howard erősen anyás természetű volt. Édesanyja bátorította olvasásra. Igen szerette a történelmi tárgyú írásokat. Szívesen hallgatotta polgár háborús veteránok, rangerek történeteit. Nagyanyja és egykori rabszolgák kísértet históriáit. Írásaira hatással voltak Jack London és Rudyard Kipling művei.

9-10 éves korában írt először, de csak 15 évesen próbálta munkáit publikálni. Első kiadott írása a Spear and Fang (Dárda és Agyar) idején 18 éves volt. Munkái közt voltak western, horror, történelmi, krimi, boksz (Howard maga is bokszolt) és erotikus történetek is. Howard alkotta meg a heroikus fantasy műfaját a Shadow Kingdom című művével, amely a Weird Tales című lapban jelent meg. Az elsőt gyorsan követték a többiek, megszületett Conan, Solomon Kane és társaik.

Howard mániás-depresszióban szenvedett, többször megfordult fejében az öngyilkosság. 1935-1936 során Howard anyjának egészsége megromlott. Az anyjához erősen kötődő író öngyilkosságot követett el. Anyja egy nap múlva követte fiát.

Munkáinak jelentős részét halála után közölték.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Conan, a barbár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Fekete Idegen (The Black Stranger, 1953. Howard átírta a történetet Swords of the Red Brotherhood címmel, L. Sprague DeCamp visszaírta Conan történetté The Treasure of Tranicos címen. Az eredeti változat 1987-ben jelent meg)
  • A fekete kolosszus (Black Colossus, 1933)
  • A Fekete Kör népe (The People of the Black Circle, 1934)
  • A Fekete Tengerpart királynője (The Queen of the Black Coast, 1934)
  • A vasördög (The Devil in Iron, 1934)
  • A végzet árnyéka (The Slithering Shadow / Xuthal of the Dusk, 1933)
  • A vörös citadella (The Scarlat Citadel, 1933)
  • Árnyak a holdfényben (Shadows in the Moonlight / Shadows in the Moonlight, 1934)
  • Árnyak Zambulában (Shadows in Zamboula / The Man-Eaters of Zamboula, 1935)
  • Az Elefánt Tornya (The Tower of the Elephant, 1933)
  • Conan és a Fekete Óriások tava (The Pool of the Black One, 1933)
  • Conan, a bosszúálló (The Hour of the Dragon / Conan the Conqueror, 1935-1936)
  • Elveszett asszonyok völgye (The Vale of the Lost Women, 1967)
  • Főnix a kardon (Phoenix on the Sword, 1932)
  • Gwahlur Fogai (Jewels of Gwahlur / Teeth of Gwahlur / The Servants of Bit-Yakin, 1935)
  • Holtak Csarnoka (The Hall of the Dead, 1974) -befejezte: L. Sprague de Camp
  • Isten a szarkofágban (The God in the Bowl, 1975) -Átszerkesztette: L. Sprague DeCamp (1952)
  • Nergal keze (The Hand of Nergal, 1976) -befejezte: Lin Carter
  • Ormány a sötétben (Snout in the Dark, 1979) -befejezte: L. Sprague DeCamp és Lin Carter
  • Szülessen boszorkány! (Whitch Shall Be Born, 1934)
  • Tombalku dobjai (Drums of Tombalku, 1986) -befejezte: L. Sprague DeCamp
  • Túl a Fekete folyón (Beyond the Black River, 1935)
  • Vörös szögek (Red Nails, 1936)
  • Ymir leánya (The Frost Giant's Daughter / Gods of the North, 1934)
  • Zsiványok a házban (Rogues in the House, 1934)

A mások által befejezett írások eredeti formájukban is megjelentek.

Conan világához köthető írások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Farkasok a határon túl (Wolves Beyond the Border, 1967) -befejezte: L. Sprague DeCamp
  • A hybóriai kor (The Hyborian Age, 1965) -esszé
  • Kimméria (Cimmeria, 1965) -vers

Bran Mak Morn[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A föld férgei (Worms of the Earth, 1932)
  • A sötét bálvány (The Dark Man, 1931)
  • Az elveszett nép (The Lost Race, 1927)
  • Árnykirályok (Kings of the Night, 1930)
  • Ködből és homályból (Men of the Shadows, 1969)
  • Bran Mak Morn, 1988 -vázlat, eredetileg cím nélküli.
  • Bran Mak Morn: A Play, 1983
  • The Drums of Pictdom -vers
  • The Little People, 1970
  • A Song of the Race -vers
  • "A gray sky arched..." -cím nélkül

Cormac Mac Art[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A farkas éjszakája (The Night of the Wolf, 1969)
  • Az északi tenger kardjai (The Swords of the Northern Sea, 1974)
  • A tenger tigrisei (Tigers of the Sea, 1974)
  • Az undor temploma (The Temple of Abomination, 1974)

Kull király[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A bárd jogán (By this Axe I Rule, 1967 Howard Főnix a kardon címen átírta Conan történetté)
  • A kígyó jegyében (The Shadow Kingdom, 1929)
  • Árnykirályok (Kings of the Night, 1930)
  • A skorpió oltára (The Altar and the Scorpion, 1967)
  • Atlantiszi álom (Exile of Atlantis, 1967. Eredetileg cím nélküli.)
  • A Csend Koponyája (The Skull of Silence / The Screaming Skull of Silence, 1967)
  • Delcardes macskája (Delcades Cat / The Cat and the Skull, 1967)
  • Egyetlen gongütés (The Striking of the Gong, 1976)
  • Kardok az éjszakában (Swords of the Purple Kingdom, 1976)
  • Tuzun Thune tükre (The Mirrors of Thuzun Thune, 1929)
  • Riders Beyond the Sunrise, 1978. Eredetileg cím nélküli.
  • The Black City / The Black Abyss, 1967
  • The Curse of the Golden Skull, 1967
  • The King and the Oak -vers
  • Wizard and Warrior, 1978

Solomon Kane[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Asshur gyermekei (The Children of Asshur, 1968)
  • A testvériség pengéi / A bosszú kék lángja (Blades of the Brotherhood / The Blue Flame of Vengeance / The Blue Flame of Death, 1968)
  • Az ördög kastélya (The Castle of the Devil, 1968)
  • Koponyák a csillagfényben / Koponyák a csillagokban (Skulls of the Stars, 1929)
  • Koponyák Holdja / A Vámpírok Hegye (The Moon of Skulls, 1930)
  • Léptek zaja / Léptek a sírboltban (Footfalls Within, 1931)
  • Sötét szárnyak suhogása / Szárnyak az éjszakában / Szárnyak az éjben (Wings in the Night, 1932)
  • Vörös árnyak (Red Shadows / Solomon Kane, 1928)
  • Zörgő csontok /Csontzene (Rattle of Bones, 1929)
  • A Halál fekete lovasai (Death's Black Riders, 1968)
  • Basti sólyma (Hawk of Basti, 1968)
  • Holtak dombjai (The Hills of the Dead, 1930)
  • Fekete szatén (The One Black Stain -vers)
  • Sir Richard Grenville visszatérése (The Return of Sir Richard Grenville -vers)
  • A végzet jobb keze (The Right Hand of Doom, 1968)
  • Solomon Kane hazatérése (Solomon Kane's Homecoming -vers)

Turlogh Dubh O'Brien[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bal-Sagoth istenei (The Gods of Bal-Sagoth, 1931)
  • A sötét bálvány (The Dark Man, 1931)

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Almúria (Almuric, 1931)
  • A Fekete Kő (The Black Stone, 1931)
  • A féreg völgye (The Valley of the Worm, 1934)
  • A Lény a tetőn (The Thing on the Roof, 1932)
  • A pokol galambjai (Pigeons from Hell, 1938)
  • A vérfoltos bálvány (The Blood-Stained God, 1955) -befejezte L. Sprague de Camp
  • Asshurbanipal Tüze (The Fire of Assurbaniphal, 1936)
  • Az éjszaka gyermekei (People of the Dark, 1932)
  • Az öreg Garfield szíve (Old Garfield's Heart, , 1933)
  • Becsületbeli ügy (Hawks of Outremer, 1931)
  • Nekht Semerkhet (Nekht Semerkhet, 1977)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Robert E. Howard levele a Weird Tales szerkesztőjéhez

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert E. Howard témájú médiaállományokat.