Alternatív történelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alternatív történelem sokkal inkább a történet- és társadalomtudományokhoz kapcsolódik a természettudományok helyett, ezért sokan nem tartják sci-fi-nek. Az alternatív történelmi regény kifejezés csak néhány évtizede terjedt el mindazon művek gyűjtőneveként, amelyek sosem létezett történelmi múltba kalauzolják el olvasóikat. Viszont a műfaj jóval korábban született. Számos szerepjátéknak is bizonyos alternatív történelem szolgál hátteréül.

Meghatározás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alternatív történelem olyan világban játszódik, ahol a történelem eltér a megszokott történelem-szemlélettől. Az alternatív történelmi irodalom arra keresi a választ, „mi lett volna, ha a történelem másként alakult volna”. A műfajhoz sorolt művek többsége valóságos történelmi eseményeken alapszik, de olyan társadalmi, geopolitikai vagy ipari körülményeket teremt, amelyek egészen másként fejlődtek, mint ahogy mi ismerjük. A műfaj olyan fikciót tartalmaz, amelyben a változás vagy az eltérés a múltban megy végbe, és az emberi társadalom fejlődését az általunk ismertnél teljesen más irányba befolyásolja.

Alapelvei:
  • A „mi lett volna, ha…” kérdése akkor termékeny, ha a reális lehetőségeket gondolja végig.
  • A szerző kora előtti történelem egy pontján történő változás, amely megváltoztatja a világunkat; változás, amely megváltoztatja a ma ismert világot; e változás elágazásainak vizsgálata.
  • Azt viszont szinte mindenki alapszabályként kezeli, hogy az alternatív történeteknek nem kell a múltban játszódniuk, nem kell elmagyarázniuk a divergáló pontot, nem kell világot megváltoztató eseményekkel foglalkozniuk és nem kell híres emberekről szólniuk.

Verziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alternatív történetírás jellemzően a jelenre fókuszál. A múltat csak eszközként használja. végkifejlet alapján kétfelé osztható:

Fantasztikus vagy rémálom forgatókönyv Gavriel Rosenfeld felosztása
A fantasztikus a múlt „javítása” által egy tökéletesebb jelent szeretne
A rémálomszerűnél a múlt változtatása rosszabbá teszi a jelent
„Műfaj” szempontjából nem sorolhatóak be, ugyanis a krimitől kezdve a családregényen át a sci-fi-ig bármilyen lehet:[1]

Történészi fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alternatív történet megjelenése olyan drámai volt, hogy azt a tömegkommunikáció is nyomon követte, s még a legellenségesebb kritikusainak tábora, a történész társadalom is - nehézkesen bár, de - elfogadta létezését, sőt néhány tagja lelkesen igyekszik megalapozni az egykor hivatásuk fattyú sarjadékának tartott alternatív történetírás legitimációját, történeti esszék, ihletett monografikus védőbeszédek és tudományos elemzések segítségével. Összegezve, mint ahogy azt viharos karrierje mutatja, az alternatív történetírás a korabeli nyugati kultúra meghatározó jelenségévé vált Gavriel Rosenfeld

Multiverzumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elmúlt évtizedekben a párhuzamos univerzumokról szóló írások gyakran idézték a különböző univerzumok igazolására a kvantummechanika sok-univerzum interpretációját (multiverzum), amelyet 1957-ben Hugh Everett fogalmazott meg. Néhány sci-fi író az univerzum kettéhasadását az emberi döntési képesség és szabad akarat hangsúlyozására használja fel, míg mások a káoszelmélet pillangóhatására támaszkodnak, hogy az atomi és szubatomi szinten meglévő véletlenszerű különbségeket a történelem bizonyos pontján bekövetkező makroszkopikus eltéréssé erősítsék; akárhogy is, a sci-fi írók általában egy bizonyos történelmi divergáló pontból vezetnek le minden változást.

A „sok-univerzum” elmélet természetesen több univerzumot foglal magába, jobban mondva az univerzumok folyamatosan szétrobbanó rendjét. A kvantumelmélet szerint az új univerzumok minden kvantumszinten szaporodnak, és mégha az író emberi döntéseket használ is, minden döntés, amit különbözőképpen lehet meghozni, más idősíkon valósul meg.

  • Larry Niven „All the Myriad Ways” című munkája, ahol az összes lehetséges univerzum valósága öngyilkossági és bűnözési járványhoz vezetett, mivel az emberek ebből azt a következtetést vonták le, hogy választásaiknak nincs erkölcsi jelentősége.
  • Poul Anderson Időjárőr-sorozata
  • Poul Andersonnál egy kocsma az összekötő kapocs az alternatív történetek között. Így történhet meg, hogy az „Operation Chaos” amerikai alternatív történetének egyik figurája megjelenik az „A Midsummer's Tempest” (Tomboló vihar) angol polgárháborújában
  • A Sliders sci-fi sorozat alternatív történeteket mutatott be a tudomány ihlette multiverzumban

David Deutsch fizikus, a kvantummechanika sok-univerzum értelmezésének szószólója is hasonlóan érvel: „Jó választásokkal és helyes cselekedetekkel erősítjük azokat az univerzumokat, amelyekben a különböző változataink élnek. Ha sikeresek vagyunk, akkor minden utánzat, amely ugyanezt a döntést hozta, sikeres lesz. A jó cselekedetek növelik a multiverzum azon részét, ahol jó dolgok történnek.”

Művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alternate History List honlapon több mint 1900 ilyen témájú regény található.

Kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az a gondolat, hogy a tényekkel szembemenő hipotéziseket állítsunk föl, egészen a nyugati történetírás kezdetéig visszavezethető.

Náci uralom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alaptézise: Miközben minden lehetséges eszközzel ellenőrzés alatt tartják polgáraikat – egy olyan fiktív világot emelnek köréjük, amely a múlt bizonyos pontjainak totális meghamisítására épül.

A regények többsége két sarokpontot jelöl ki a világháború menetében, ahol megfordulhatott volna a kocka:

  1. Sikeres villámháború, amelynek következményeképp a Wehrmacht hazáig követi a Dunkerquenél visszavonuló angol csapatokat és Európa sorsa még azelőtt eldől, hogy Pearl Harbor miatt bevonnák a hatalmas amerikai partnert
  2. A németek előbb fedezik fel az atombombát

Más[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más - filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar társadalomtudományi munkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mohácsnál győzni fogunk,
Dózsa lesz György királyunk,
Nagy hatalom századokon át!
Rákóczi világot hódít,
Kossuth-tal valóra válik
A Duna-menti Köztársaság

Részlet a táltos dalából az István, a király rockoperában

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alternatív történetírást a titkos történetekkel nem szabad összekeverni (pl: A da Vinci-kód), de sok esetben átfedést mutat az időutazás témájával.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]