Erdei Grünwald Mihály (Budapest, 1944. augusztus 27. – ) magyar újságíró, filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer.
Budapesten született l944-ben. Általános iskoláit 1950-ben a terézvárosi Érsek utcában kezdte /ma Pethő Sándor utca/ 1957-ben édesanyjával és nővérével kivándoroltak Izraelbe. Édesapját nem ismerte, mert születése előtt elhurcolták a németek, koncentrációs táborban halt meg. 1960-ban tértek vissza Budapestre, ahol először az Egyesült Izzóban volt betanított munkás, majd 1960 augusztusában az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikváriumában a Lenin körúton lett eladó. Munkája mellett beiratkozott a dolgozók esti gimnáziumába az Andrássy úton, ahol l964-ben érettségizett. A Színművészeti Főiskolára történt sikertelen felvételi vizsgája után, meglévő héber nyelvtudása okán is felvették az Országos Rabbiképző Főiskolára. Scheiber Sándor professzor tanítványa lett. 1966-ban megnősült. Felesége Magyari Beck Anna tanárnő, aki 1993-ban alapította az első magyarországi Alexander stúdiót. 1995 óta folyamatosan képezi az Alexander Technika tanárokat. 1993-ban jelent meg az Alexander Technikáról szóló könyve, a "A türelem gyógyító művészete" címmel. 1967-ben megszületett Katalin nevű lánya. Megélhetési problémák miatt visszament dolgozni a Váci utcai antikváriumba. Első versei és novellái l967-ben jelentek meg a Látóhatár című irodalmi folyóiratban, majd ezt követően a Magyar Ifjúságban, Ifjúsági Magazinban és más lapokban. 1968-ban bekerült az Állami Könyvterjesztő Vállalat sajtó és Propaganda osztályára, ahol részt vett számos Ünnepi Könyvhét megnyitójának szervezésében, lebonyolításában és irodalmi munkássága mellett, újságírói tevékenységet is végzett. 1969-ben és 1970-ben két kisregénye is megjelent folytatásokban a Magyar Ifjúság hasábjain. Mivel ezek tudományos fantasztikus írások voltak, így ettől kezdve szerkesztette és írta a Magyar Ifjúság tudományos rovatát. 1972-ben beiratkozott esztétika szakra esti egyetemre, amelyet 1977-ben sikeresen elvégzett. Közben l974-ben addigi munkássága alapján felvették egyéni kérelemmel a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe. 1975-től kezd el külsősként bedolgozni a Magyar Rádió különböző műsoraiba: írja és szerkeszti, majd később vezeti a Könyvről-Könyvért irodalmi rejtvényműsort -megszakításokkal - 2000-ig, és ugyancsak könyvkritikákat készít a tudományos szerkesztőségnek. 1977-től szellemi szabadfoglalkozású újságíró. Szinte valamennyi akkori napi és hetilapban jelennek meg cikkei, riportjai. 1979-ben fogadják el első dokumentumfilmjét a Magyar Televízióban, majd l980 januárjában a Magyar Rádió Tudományos Szerkesztőségének belső munkatársa lesz. Elsősorban tudomány és kultúrtörténeti műsorokat készít. Ekkor kéri fel a Magyar Televízió a Gólyavári esték tudomány és technikatörténeti 36 × egyórás sorozatának szerkesztésére és technikai forgatókönyvének elkészítésére. 1982-ben pályázik a Japán Állami Televízió 50 ezer dolláros díjára, amit társaival elnyer, és ebből az összegből leforgatnak egy négyrészes, egész Japánt bemutató filmet, amelynek témája a szigetország tudománya és technikája a kultúra tükrében. Ezt a pályázatot l984-ben egy másik stábbal ismét elnyeri az Én Japánom című sorozattal, amelynek világhírű japán tudósai és művészei vallanak országukról. Második Japán útjával egy időben feleségét, mint oktatástervezőt szintén meghívják előadó körútra Japánba. Itt határozzák el, - látva a Japán oktatás néhány érdekességét - hogy létrehoznak egy lap és könyvkiadót a magyarországi oktatás színesítése és fejlesztése érdekében. 1985-ben a Magyar Rádió és az Országos Pedagógiai Intézet segítségével létrejön a HÁTTÉR Lap és Könyvkiadó KFT. Ügyvezető igazgatója és az első HÁTTÉR Diákmagazinok főszerkesztője Erdei Grünwald Mihály, míg a Gyermek és Ifjuságvédelem című szakfolyóirat főszerkesztője Magyari Beck Anna. A Kiadó szerkesztőbizottságába akadémikusok, professzorok, mint aktív szerzők is jelen vannak. A diákmagazinok mellett 1986-ban elkezdődik a könyvkiadás is. 1989-ben Erdei Grünwald Mihály ötlete alapján útjára indul a 168 óra című hetilap és a Tallózó című hetilap. Még ugyanebben az évben szerződést köt a Magyar Rádió az Izraeli Rádióval, amelynek keretében Erdei Grünwald Mihályt meghívják az izraeli rádió magyar adásának szerkesztésére, és az első Öbölháború beköszöntével felkérik a Magyar Rádió és a Magyar Televízió tudósítására. Ezt követően a HVG is felkéri elemző cikkek írására. Ezt a tevékenységet l994-ig folytatja, majd 1994 augusztusában visszatérése után a Magyar Rádió elnöki tanácsadója lesz. 1998-ban felhagy a tanácsadói tevékenységgel, mert megkezdi a Szentföldi Szent Helyek Üzenete című 50 részes és az egész Bibliát, Ó-és Újtestamentumot felölelő Televíziós dokumentumfilm-sorozatának előkészítését. A film rendezője, producere, forgatókönyvírója és narrátora is ő lesz, míg az operatőr a Kossuth-díjas, kiváló művész Kardos Sándor. A film 1999-ben és 2000-ben kerül képernyőre, majd ezt követően még 2010-ben is ismétlik különböző tévécsatornákon. 2000-ben és 2001-ben két expedíciós úton jár Kardos Sándorral egy új régészeti felfedezés nyomában a Szentföldön, egy világhírű olasz régész professzorral, Emanuel Anatival együtt. Az első útról készült egyórás filmet több tévécsatorna is bemutatja, ám a nagy expedíció anyaga még 2010-ben is vágatlanul várja a megvalósítást. 2002-ben a Duna Televízió kérésére elkészíti a Mégis kinek az Istene című kétrészes dokumentumfilmet a három világvallásról - zsidó-keresztény-muzulmán - eredeti helyszíneken. 2002 és 2003 között Görgey Gábor mellett miniszteri tanácsadó. 2004-ben Dr. Sári László tibetológussal a Pax TV részére elkészít egy tízrészes sorozatot a keleti vallásokról. 2006 óta nyugdíjas újságíró, író és filmrendező.
- Mindig laktunk valahol, Móra Kiadó. Bölcs Bagoly sorozat . l982.
- Mi lettt volna, ha...? RTV-Minerva l983. / Az azonos cimű rádiósorozatból/
- A fegyverek halála és más különös történetek.Tudományos fantasztikus irások. Editorg l984.2. átdolg.kiadás 2005.
- Mit hagytak ránk a századok? Népszava Kiadó l985. / Az azonos cimű rádiósorozatból/
- Istenek órája. Türelem háza kiadó l996./ Popper Péterrel közös, az azonos című TV-sorozatból /
- Jeruzsálem. Régi zsidó képeslapok anno 1900-1930. Magyar Könyvklub./ Toronyi Zsuzsával közös/
- Szentföldi Szent Helyek üzenete. Fotoalbum. Kardos Sándorral közös. Türelem Háza Kiadó 2001. / 2.kiadás 2006.
- Szocialista Kulturáért l986
- Televíziós Nivódij a Gólyavári estékért 1982
- Rádiós nivődijak a Mi lett volna ha ? c.sorozatért 1980 és a Mit hagytak ránka századok.c sorozatért 1983
Televíziós és rádiós munkássága [szerkesztés]
