AK–47

AK–47
Típus	gépkarabély
Ország	Szovjetunió
Tervező	Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov
Műszaki adatok
Űrméret	7,62 mm
Lőszer	7,62 x 39 mm
Tárkapacitás	30 töltényes szekrénytár
Működési elv	gázelvételes, hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos, forgózáras reteszelésű
Tömeg	3,6 kg tár nélkül töltött tárral 4,1 kg
Fegyver hossza	870 mm
Csőhossz	415 mm
Elméleti tűzgyorsaság	600 lövés/perc
Gyakorlati tűzgyorsaság	40 (egyes lövésnél) - 100 (sorozatlövésnél) lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	715 m/s

Az AK–47 (Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda ; oroszul: Автомат Калашникова образца 1947 года) – eredetileg szovjet gyártású – gépkarabélytípus, röviden gyakran csak Kalasnyikov-gépkarabélynak nevezik.

Története

Tervezője Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, akit a második világháborús német StG44 karabély külseje ihletett meg. A fegyver 1949-ben lett rendszerbe állítva a szovjet fegyveres erőknél. Számtalan fegyveres konfliktusban alkalmazták, ill. alkalmazzák ma is, a világon a legnagyobb számban elterjedt gépkarabély. Vietnam dzsungeleiben például a Vietkong használta az amerikai inváziós erők gyalogsága ellen.

Laza illesztései miatt a fegyver kevés karbantartást igényel, szennyeződés esetén sem hajlamos az elakadásra, ellentétben közvetlen riválisával, az amerikai M16-tal, így jobban megfelelt a mostoha körülmények közötti harcnak. Másik előnye volt a lövedékek nagy átütőereje (megfelelő távolságból 10 cm vastag betonfalat is átüthetnek). Bár amerikai vetélytársa pontosabb volt, ezt az előnyét azonban a katonák nem tudták érvényesíteni, mivel a harcokra gyakran közvetlen közelről került sor, ráadásul az AK–47-es masszív szerkezete sokkal alkalmasabb volt kézitusára. Erre az amerikaiak is hamar rájöttek, így sokan lecserélték a kincstári M16-ost a sokkal megbízhatóbb AK-ra, ami tragédiákat is okozott, hiszen a tengerészgyalogosok sokszor a Kalasnyikov jellegzetes „ugató” hangja alapján nyitottak tüzet az ellenségesnek vélt állásokra, így gyakran saját társaikat ölték meg.

A fegyver műszaki jellemzői

Az AK–47 tömege tár nélkül 3,6 kg, töltött tárral 4,1 kg. Az íves szekrénytár befogadó képesége 30 db 7,62 × 39 mm-es karabély lőszer. A karabély lőszer (ún. köztes lőszer) a pisztolyok és a puskák lőszereinek előnyeit egyesíti. Hatásos lőtávolsága 800 m, de ha 1500 m-en véletlenül eltaláljuk a célszemélyt, még mindig halálos lehet. A lövedék kezdősebessége 715 m/s. Elméleti tűzgyorsasága 600 lövés/perc. Az AK–47 több külföldi fegyvernél használt technológiát ötvöz. Gázelvételi rendszere és a gázdugattyú kialakítása a Sturmgewehr 44-től (más típusjelzéssel MP44) származik. Zárszerkezetéhez az M1 Garand, az elsütőszerkezethez (tűzbiztosító, kakaskésleltető) a John Browning tervezte Remington Model 8 karabély szolgált alapul. A fegyver külsőleg a Sturmgewehr 44-re hasonlít (annak zárszerkezete azonban más, billenő retesztestes, ami az FN FAL-ban köszön vissza). Kalasnyikov érdeme az egyszerű szerkezeti kialakítás és az olcsó tömeggyártás igényeinek megfelelő gyártástechnológia (erre a tulajdonságára pedig Szudajev PPSZ–43 géppisztolyánál alkalmazott gyártási eljárások – például sajtolt lemezszerkezet alkalmazása – voltak jelentős hatással).

Az AK–47 szerkezeti rajza

A fegyver gyártásának közel 65 éve után az a döntés született, hogy pontatlansága és kis hatásos lőtávolsága miatt az AK–47 kifutó változat lesz, a további gyártása a 2011. év végével befejeződik. A hátralévő időben a gyártó izsevszki IZSMAS a fegyvert különböző modernebb célzóeszközökkel felszerelve gyártja.

Típusváltozatok

• AK–47 1-es típus (1949–1951)
• AK–47 2-es típus (1952-)
• AK–47 S
• AKSZ–47
• AKM
• AKMSZ
• AK–74
• AKSZ–74
• AKSZ–74U
• AK–101
• AK–102
• AK–103
• AK–104
• AK–105
• AK–107/108

Az AK-n alapuló egyéb fegyverek

A Kalasnyikov egyszerű és megbízható konstrukcióját sok más fegyveren is felhasználták, nem csak a Szovjetunióban és a Varsói Szerződés országaiban, hanem egyéb államokban is (például Izrael-ben, egyes afrikai országokban).

A Szovjetunióban/Oroszországban készült fegyverek:

• Az RPK és az RPK–74 golyószóró hosszabb és nehezebb csövet kapott. A lőszerellátást 70 db lőszert befogadó csigatár biztosítja, de használható hozzá az AK bármely tára.
• A SZVD és SZVDSZ (Dragunov) mesterlövész puska szerkezete az AK-hoz hasonló, gázdugattyús, forgózáras rendszerű, viszont csak egyes lövések leadására alkalmas.
• A Szajga [1] vadászpuska (karabély) szerkezete kb. 90%-ban megegyezik az AK-val. A változattól függően többféle – többek között 7,62 × 39 mm-es, valamint 5,56 × 45 mm-es – lőszer tüzelésére alkalmas Szajga az izsevszki IZSMAS-ban, az egyik legelső AK–47-est gyártó üzemben készül.

Külföldi másolatok:

• Typ 56 – Kínában gyártott másolat
• Tabuk – Irakban készült másolat
• M–70B1 – Jugoszláviában gyártott másolat

Az AK működési elvén alapuló külföldi fegyverek:

• Galil – izraeli gépkarabély
• Valmet Rk 62 – finn gépkarabély
• Valmet M–82 – finn gépkarabély
• Typ 86s – kínai gépkarabély
• Vepr – Ukrajnában az AK-74-ből kifejlesztett bullpup rendszerű gépkarabély
• Zastava M76 – jugoszláv változat
• Mini-Dragunov - román mesterlövészpuska/gépkarabély
• PKM-DGN-60 - lengyel gépkarabély
• Interarms - az Egyesült Államok "Eszkimó felderítőinek" szánt gépkarabély

Magyarországon gyártott változatok:

• AKM–63 – javított AKM-verzió
• AMD–65 – deszantos gépkarabély
• AMP–69 – puskagránát kilövésére is alkalmas verzió
• AMMSz - univerzális szabványfegyver az AMD-65 nyomán, de hosszabb csővel, módosított csőszájfékkel, elülső pisztolymarkolat fa csőköpeny-markolatra cserélve, alulra behajtható válltámasszal
• NGV-5.56 mm-es gépkarabély,a 0 szériánál el akadt
• NGM-5.56 mm-es gépkarabély,a 0 szériánál el akadt

AK-47-es a heraldikában

Mozambik címere

Kelet-Timor címere

A Kalasnyikov-gépkarabély elterjedtsége - "népszerűsége" - több, a hidegháború alatt, és az után függetlenségét elnyerő államot, illetve felszabadításért küzdő szervezetet indított arra, hogy újonnan megalkotott címerében, zászlajában elhelyezze a fegyvert. Elsőként Mozambik címerében jelent meg 1975-ben, majd Zimbabwe tette jelképeinek egyikévé 1981-ben. Ezekben az országokban az AK–47-es ma is a címer része, nem úgy mint Burkina Fasoban, ahol az 1983-ban megalkotott címernek még része volt, 1997-ben azonban visszatértek a hagyományos lándzsához. Legutóbb - 2007-ben - Kelet-Timorban alkottak olyan címert, melyben szerepel a fegyver.

Az AK–47-es gépkarabély szerepel továbbá a Hezbollah, és az Iráni Forradalmi Gárda címerében is.

Külső hivatkozások

• A fegyvert kifejlesztő és az első időkben gyártó Izsevszki Gépgyár (Izsmas) honlapja
• http://kalashnikov.guns.ru
• http://www.kalasnyikov.hu
• AK-47 Museum virtual tour (angolul)
• A háború művészete
• Magyar (FÉG) verzió az eredeti licenc alapján(angolul)
• Modern Firearms(angolul)
• A háború művészete "Az AK-47 már nem menő"
• Az AK-47 és az M16 összehasonlítása (video a lap alján, kicsit elfogult)
• Népszabadság, 2011. szeptember 30-i szám