M16 (gépkarabély)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
M16
Usarmy m16a2.jpg

Típus gépkarabély
Ország Flag of the United States.svg USA
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1960 –
Használó ország Lásd: rendszeresítő államok
Háborús alkalmazás vietnami háború, öbölháborúk, Iraki háború, stb.
Műszaki adatok
Űrméret 5,56 mm
Lőszer 5,56 × 45 mm NATO, vagy .223 Remington (Ma már FMJ is)
Tárkapacitás 20 vagy 30 db szekrénytárban
Működési elv gázelvezetéses, forgózáras reteszeléssel
Tömeg 2,97–3,53 kg
Fegyver hossza 1006 mm
Csőhossz 508 mm
Elméleti tűzgyorsaság 750–900 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség 975–884 m/s

Az M16-os gépkarabélyt Eugene Stoner tervezte az Armalite számára (így eredeti típusjelzése AR–15), de nagy tömegű gyártását már a Colt végezte 1959-től, 2011 óta viszont Malájziában gyártják tovább, mert a Colt eladta a gyártási és az Ázsiai importjogokat.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fegyver a vietnami háború idején vált az USA standard gépkarabélyává. A katonák eleinte bizalmatlanul szemlélték a sok műanyag alkatrésszel szerelt „játékpuskát”. A fegyver több gyermekbetegséggel is küzdött, a legjelentősebb a magas karbantartási igénye volt, melyet a katonák gyakran elmulasztottak (miután nem hívták fel a figyelmüket ennek következményeire, sőt, igyekeztek úgy beállítani, hogy a fegyver szinte nem is igényel karbantartást, ennek megfelelően eleinte tisztító készletet sem szállítottak hozzá), ez gyakori elakadásokat okozott, ami a rendkívül megbízható AK–47-tel felszerelt ellenféllel szemben sokszor végzetesnek bizonyult.

Ugyanakkor az M16 rendelkezik előnyös tulajdonságokkal is, ide tartozik kis súlya (beleértve az 5,56 mm-es lövedékeket is), ami lehetővé teszi a katonák számára, hogy több lőszert vigyenek magukkal; illetve nagy pontossága is.

1967-ben megjelent továbbfejlesztett M16A1 jelű változata, melyet 1985-ben követett az M16A2, melynél a teljesen automata sorozatlövést rögzített 3 lövéses sorozatra változtatták, mely a lőszer takarékosabb felhasználását hivatott elérni. Sokat javult a fegyver megbízhatósága is.

Több módosított változatát is gyártották, például a különleges alakulatok körében népszerű rövidített M231-et (Colt Commando), vagy a csöve alatt 40 mm-es gránátvetővel szerelt XM-203-at.

  • elméleti tűzgyorsasága: 800 lövés/perc (M-231: 750 lövés/perc)
  • lövedék kezdősebessége: 991 m/s (M-231: 915 m/s)
  • hatásos lőtávolsága: 450 m

A fegyver többféle kiegészítővel is felszerelhető (optikai irányzék, infratávcső, lámpa, hangtompító). A lövedékek átütőereje ugyan kisebb, mint az AK–47-nél alkalmazott 7,62 mm-esé, de a standard golyóálló mellényeket ill. sisakokat így is átüti kb. 500 m-ig, ráadásul előnyös tulajdonsága, hogy a nagy kezdősebesség miatt kis lőtávolságon a röppálya laposabb (pontosság), ill. a kisebb torkolati energia miatt sorozatlövésnél a fegyver kevésbé mozdul el.

Érdekes még, hogy a lövedéket kis tömege miatt egészen gyenge behatások is eltérítik eredeti irányából, s ez vonatkozik az emberi testbe való becsapódására is. A becsapódás pillanatában a lövedék bukdácsolni kezd, és a folyamatos irányváltoztatások, és jelentős deformációja miatt mozgási energiájának 100%-át adja át, ezért a lőcsatorna tekervényes lesz, így a találat nagyobb roncsolást eredményez. A lőtt seb operációja emiatt nehéz vagy lehetetlen.

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Colt Models 601 és Model 602
  • M16
  • XM16E1 és M16A1
  • M16A2
  • M16A3
  • M16A4
  • M4A1 Carbine

Speciális változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Colt Model 655 és Model 656 mesterlövész változatok
  • XM177, M4 és Colt Model 733 rövid csövű változatok
  • Mk 4 Mod 0
  • M16 R4

Rendszeresítő államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz M16 (gépkarabély) témájú médiaállományokat.

Frederick Myatt, Gerard Ridefort, Egerszegi József (http://www.haditechnika.hu)